Pintér Sándor kifejezésmódja szerint számomra fontos, hogy aki nem teljesíti a rá háruló feladatokat, azt megfelelően felelősségre vonjuk. Ugyanakkor rendkívül lényeges, hogy a betegeket semmilyen formában ne érje hátrány vagy büntetés.

Társakat keresett, de feladatokat is osztott a belügyminiszter a kórházigazgatók között. 2026 március végéig valamennyi kórházban hagyott csecsemő sorsát is rendezik, az egészségügyi intézmények adóssága idén 230 milliárd forint lehet.

Pintér Sándor belügyminiszter magabiztosan és elégedetten lépett fel kedden a Magyar Kórházszövetség őszi szakmai rendezvényén. Az eseményen, ahol egy év elteltével ismét találkozott az ágazat középvezetőivel, hasonló optimista megállapításokat tett, mint korábban. Mint tavaly, most is partnereket keresett, akikkel közösen alakíthatja ki az Európai Unió legkiválóbb egészségügyi rendszerét. A kormányzat legnagyobb eredményeként az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér létrehozását és működését emelte ki.

EESZT-leállás: vészforgatókönyvet kell készíteniük a gyógyszerellátásban érintett szakmai szervezetek vezetőinekMeglepte a kormányzatot az EESZT összeomlása, az egészségügyet felügyelő belügyi tárcának is csekély a rálátása a rendszer sorsára

A tárcavezető legutóbbi nyilatkozatában arról számolt be, hogy az E-tér rendszerében már 430 millió járóbeteg-ellátásra vonatkozó kezelési adat, valamint 16 millió kórházi ápolás információja található. Az e-receptekről elmondta, hogy a gyógyítók összesen 1600 milliárd forint értékben írtak e-receptet, míg az e-beutalások száma elérte a 40 milliót. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a laborvizsgálatok esetében a beutaló orvosok 10 százaléka még mindig nem hajlandó elektronikus utalványt kiállítani, ami komoly nehézségeket okoz a laboratóriumok működésében. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kórházigazgatók aktív közreműködése elengedhetetlen a működtetés átszervezésének előmozdításához, különösen az informatikai szolgáltatások gyorsabb váltása érdekében. Mint ismert, idén januártól egy új jogszabály lépett életbe, amely megköveteli, hogy egy egységes állami informatikai rendszer vegye át a jelenlegi, sok esetben különböző piaci szolgáltatók által ellátott feladatokat. Ez a váltás azt jelenti, hogy az egészségügyi intézmények több mint kétharmadában új informatikai megoldásokat kell bevezetni a betegadatok rögzítése és a kórházak működésének szervezése terén. Pintér Sándor a hallgatóságának érzékeltette, hogy a folyamat üteme nem kielégítő, hiszen még öt megye és a főváros kórházai várnak a váltásra, de reményét fejezte ki, hogy januárra a projekt befejeződik.

A kórházi informatikai rendszer központosítása új kihívásokat hozhat magával, mivel a betegadatok hozzáférhetősége kérdésessé válhat. Ez a folyamat nem csupán technikai nehézségeket jelent, hanem akár 400-500 ember megélhetését is veszélyeztetheti.

Határozottan kifejezte: ő nem gyógyít, csupán a folyamatokat irányítja, és szankcionálná azokat, akik időpontot foglalnak, de nem jelennek meg. Ahogy fogalmazott: - Számomra fontos, hogy aki nem teljesíti a kötelességét, azt valamilyen módon felelősségre vonjuk. Ugyanakkor nagyon óvatosan kezelem a betegekkel kapcsolatos büntetéseket. Ezt a megközelítést egyelőre elfogadom - tette hozzá.

Pintér Sándor a fegyelmezetlen betegek mellett a munkamorál kritikáját is megfogalmazta. Kiemelte, hogy ahhoz, hogy a pontos időben érkező betegek megkapják a szükséges ellátást, elengedhetetlen, hogy a rendelés időben elkezdődjön. Egy 1964-es vizsgálat során az orvosok jelenlétét ellenőrizte, és megdöbbentő eredmények születtek: a rendelés első félórájában az esetek 53 százalékában, míg az utolsó félórában 37 százalékban nem volt orvos a rendelőben. Emellett a vizsgált esetek 16 százalékában sem az első, sem az utolsó félórában nem rendeltek az arra kijelölt gyógyítók. Pintér hangsúlyozta, hogy az intézményvezetőknek aktívan kellene fellépniük a helyzet javítása érdekében, ellenőrzésekkel és elvi hozzáállással. Hozzátette, hogy a kórházi beléptető rendszerek bevezetésével a jövőben könnyebbé válik nyomon követni, ki az, aki rendszeresen késlekedik, például aki soha nem érkezik be 9 óra előtt, pedig 8 órától rendelnie kellene.

Pintér Sándor a kórházi konferencián: "Elképzelhető, hogy a rosszindulatú rendőr szerepét játszom."

Beszélt arról is, hogy a kórházak munkafegyelme sem különbözik jelentősen a korábbi tapasztalatoktól. 2023 és 2025 között 10 vármegyében és 92 egészségügyi intézményben különböző ellenőrzéseket végeztek. A vizsgálat során 16 intézmény 54 osztályán 710 orvos munkába állását figyelték meg, és kiderült, hogy az orvosok 47%-ának nem voltak jelen a munkahelyén munkaidő alatt.

A belügyminiszter váratlan bejelentése szerint 2026 március végéig minden kórházban elhagyott csecsemő sorsát véglegesen rendezik. Ez összesen háromszáz, jelenleg még háromszáz kórházban gondozott csecsemőt érint, akiknek jövője most végre tisztázódik.

A magyar gyermekvédelem területén az elhallgatás rendszerszintűvé vált, hiszen a Pintér-féle belügyminisztérium egyetlen kérdésre sem reagál.

Pintér Sándor kifejtette, hogy a kórházak adóssága idén várhatóan 230 milliárd forintra rúg, amely már tartalmazza a 150 milliárd forintnyi többletforrást, amit az egészségügyi szolgáltatók megkaptak. Az idei évben várhatóan még 80 milliárd forint adódik hozzá, amelyet a következő évi költségvetésből terveznek finanszírozni. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány célja, hogy egyetlen kórház se lépje túl a saját pénzügyi kereteit, és ahol ez mégis megtörténik, ott alaposan megvizsgálják a túlköltés okait.

Javul a kórházi étkeztetés minősége, mivel a NEAK havonta 12,5 milliárd forintot biztosít erre a célra.