Elhunyt Vígh László, a Ferencváros ikonikus mesteredzője, akinek neve összefonódott a klub történetének legszebb pillanataival.

Nyolcvannégy éves korában elhunyt Vígh László torna mesteredző, a kétszeres olimpiai, háromszoros világ- és Európa-bajnok Magyar Zoltán trénere.

Vígh László 1941. július 26-án látta meg a napvilágot Budapesten. Sportpályafutását 1955 és 1960 között a Ferencvárosi Torna Club színeiben kezdte, majd 1960-tól 1964-ig a TFSE kötelékében folytatta. 1964-ben szerezte meg tanári oklevelét, és ezt követően egészen 1989-ig a Ferencvárosi Torna Club torna-szakosztályának edzőjeként dolgozott, később pedig vezetőedzői posztot is betöltött.

A lólengést a hatvanas-hetvenes évektől kezdődően alapjaiban forradalmasította, a nevéhez fűződik több, a mai tornasportban, főleg a lólengésben meghatározó elem megalkotása, mint például a Magyar-vándor, a Magyar-orsó, a Sivado-vándor, vagy éppen a szökkenő vándor negyedfordulattal.

Kezei közül került ki Magyar Zoltán, aki 1976-ban Montrealban, 1980-ban pedig Moszkvában lett olimpiai bajnok lólengésben. Rajta kívül is számos olimpikon tornászt készített fel, például Gál Róbertet, Sivadó Jánost vagy Horváth Zsoltot.

Vígh László 1990 és 2006 között a Testnevelési Egyetem torna tanszékének adjunktusaként tevékenykedett, emellett 1990 és 1996 között a Budapest Honvéd sportegyesületénél is dolgozott. Pályafutásának elismeréseként 1976-ban elnyerte a Mesteredző címet, amely a sport terén végzett kiemelkedő munkáját tükrözi, míg 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el hozzájárulását a hazai sporthoz.