Hogyan vált Lengyelország gazdasági példaképpé 2025-re? Miért nem élhetett ezzel a lehetőséggel Magyarország? - Pénzcentrum
Lengyelország gazdasága egy újabb lendületet kapott, és a legfrissebb fejlemények alapján a következő negyedévben a növekedés üteme várhatóan még gyorsabbá válik. Az ország jelenleg Közép-Európa egyik legsikeresebb gazdasági teljesítményével büszkélkedhet, ami a korai reformoknak, az uniós támogatások hatékony kihasználásának és a következetes energiapolitikának köszönhető - emelte ki Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, valamint Babos András, a Portfolio elemzője. A szakértők megjegyzik, hogy míg Lengyelország a termelékenység növelésére és a külföldi befektetések ösztönzésére összpontosítva képes volt fenntartani a gazdasági növekedés dinamikáját, Magyarország ezen a területen lemaradt, ami részben az oktatási rendszer gyengeségeinek és a túlzott állami beavatkozásnak tudható be.
A lengyel közbeszéd az elmúlt évtizedek során nem Ausztria, hanem Japán utolérésére összpontosított. Most úgy tűnik, hogy Európa egyik legnagyobb országa, Lengyelország, közel áll ahhoz, hogy valóra váltsa ezt az álmot. Az idei évben várhatóan megelőzi Japánt az egy főre jutó GDP tekintetében, és ambiciózus terveket fogalmaznak meg Németország gazdasági teljesítményének elérésére is.
Az ázsiai ország elérésének története Lech Wałęsa 1981-es nyilatkozatával indult, amikor a Szolidaritás vezetője azt állította, hogy Lengyelország a "következő Japán" lehetne. Ekkor a kijelentés sokak számára csak ironikus megjegyzésnek tűnt, ám mára ez a vízió egyre inkább valósággá formálódik.
A lengyel gazdaság fejlődési lehetőségei figyelemre méltóak, hiszen az ország egy főre jutó GDP-je már elérte Nagy-Britannia GDP-jének körülbelül 81%-át, ami drámai ugrás az 1995-ös 36%-hoz képest. 2019 óta Lengyelország reál GDP-je fejenként majdnem 18%-kal emelkedett, míg az Egyesült Királyság esetében ez az érték alig haladta meg az 1%-ot. Ez a dinamikus növekedés Lengyelországot a világ legnagyobb gazdaságai közé emelte, hiszen nominális GDP alapján az év elején már Svájcot is megelőzte.
Az IMF statisztikái szerint Csehország egy főre jutó nemzeti összterméke 2019-re már túlszárnyalta a japán gazdaság teljesítményét, amely a 90-es évek vége óta stagnálásra kényszerült. Figyelemre méltó továbbá, hogy Magyarország és Lengyelország a 2010-es évek közepéig hasonló ütemben fejlődtek, ám ezután a lengyel gazdaság dinamikus növekedésbe kezdett, és így megelőzte a szlovák-magyar duót.
2000 és 2024 között Szlovákia egy főre eső GDP-je a német gazdasági szinthez viszonyítva 36%-ról 64%-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan Magyarország is jelentős fejlődést mutatott, hiszen GDP-je 44%-ról 65%-ra nőtt. Lengyelország pedig a legnagyobb ugrást érte el, hiszen GDP-je 37%-ról 73%-ra emelkedett. Az IMF előrejelzései alapján 2030-ra a lengyel GDP a német szint körülbelül 83%-ára nőhet, míg Magyarország esetében 71%-ra, Szlovákiáé pedig 69,5%-ra várható.
A lengyel gazdaság dinamikus fejlődése az utóbbi években szembetűnően kiemelkedett a V4-es országok közül. Míg a 2020 előtti ötéves időszakban a növekedés csupán enyhén haladta meg a V4-es átlagot (4 és 4,7 százalék között mozogva), addig 2020 és 2024 között a növekedési ütem szinte megduplázódott, elérve az 1,5 és 2,7 százalék közötti értékeket.
A Reutersnak korábban nyilatkozó szakértők szerint Lengyelország gazdasági sikere több tényező kombinációjának is köszönhető: a gazdasági reformoknak, az EU‑integrációnak és a hosszú távú befektetési stratégiának.
A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy érdemes körültekintően eljárni, mivel az árfolyamok továbbra is meghatározó szerepet játszanak. Lengyelország különösen érzékeny a valuták ingadozásaira, főként a zloty és a dollár, valamint a svájci frank közötti árfolyamváltozásokra, amelyek jelentős hatással vannak a dollárban kifejezett nominális GDP-re.
Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter a Pénzcentrumnak elmondta, hogy Lengyelország gazdasági sikere annak köszönhető, hogy a piacgazdaságra való áttéréskor sikeresen újratárgyalta államadósságát a Párizsi Klubbal, így elkerülte a túlzott adósságterheket. Ez tette lehetővé, hogy az ország merész reformokat indítson és stabil pénzügyi alapokra építse a gazdaságát.
A szakértő hangsúlyozza, hogy a korai tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetése jelentős mértékben felpörgette a tőkepiacokat, elősegítette a privatizációs folyamatokat, és innovatív finanszírozási forrásokat biztosított a hazai vállalkozások számára. Kiss rámutat arra is, hogy Lengyelország átgondolt energiapolitikája kulcsszerepet játszott a különböző válságok kezelésében. Az EU-csatlakozás előtt biztosított átállási haladék, valamint az alternatív olaj- és gázforrások fejlesztése hozzájárult az orosz energiafüggőség mérsékléséhez.
A gazdaság versenyképességét a folyamatos infrastrukturális és digitális fejlesztések, az oktatás modernizálása és a tudásintenzív ágazatok erősödése is támogatták. Kiss Péter hangsúlyozza, hogy Lengyelország mérete, erős belső piaca és a makrogazdasági stabilitás, vagyis az alacsony államadósság és a fegyelmezett fiskális politika, biztos alapot ad a fenntartható növekedéshez.
Babos András, a Portfolio elemzője szerint Lengyelország jó gazdasági teljesítményét a piacgazdaság gyors kiépítése, az elhúzódó privatizáció és az 1999-es közoktatási reform alapozta meg, a legfontosabb húzóerőt az európai integráció jelenti. Az EU-s pénzek egyik legnagyobb haszonélvezője az elmúlt két évtizedben Lengyelország volt, a források pedig nemcsak bőségesek voltak, de hatékonyan is lettek felhasználva. A gazdaság jó teljesítményét jelenleg az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai, a lengyel vállalatok előtt megnyíló európai piacok és a kormány élénkítő költségvetési politikája egyaránt segítik.
Az utóbbi évek során a lengyel gazdaság egyre vonzóbb opciónak bizonyult a külföldi befektetők számára. Kiss Péter szavai szerint a siker kulcsa abban rejlik, hogy Lengyelország a globális pénzügyi válság időszakában is képes volt fenntartani a gazdasági növekedését, majd a koronavírus-járványt követően gyorsan helyreállt. Ez a teljesítmény megerősítette a befektetők bizalmát az ország gazdasági stabilitásában és életképességében.
A befektetők számára megnyugtató tényező volt, hogy Lengyelország képes volt jelentős uniós támogatásokat lehívni, amelyek célja az infrastruktúra fejlesztése és a versenyképesség növelése. Ez jól tükrözi az ország intézményi és adminisztratív stabilitását. A viszonylag diverzifikált tőkepiac, amelyet erős helyi intézményi befektetők és egy stabil valuta jellemez, vonzóvá tette Lengyelországot a befektetők számára. A szilárd piaci és gazdasági alapok, valamint a korábbi növekedési eredmények szintén ösztönzőleg hatottak. A 2023-as kormányváltás és az EU-val való kapcsolatok javulása jelentősen növelte a befektetői bizalmat, ami a lengyel zloty és a tőzsde erősödésében is megmutatkozott.
A lengyel gazdaság jövője ígéretesnek tűnik, Babos András véleménye szerint az ország gazdasági alapjai továbbra is szilárdak, ami lehetővé teszi a korábbi évek dinamikus növekedésének fenntartását. A következő években az uniós támogatások jelentik a legfőbb motorját a gazdaságnak: a 2025-ben kezdődő új költségvetési ciklus során több mint 120 milliárd euró érkezésére lehet számítani, míg a SAFE védelmi alap 43 milliárd eurós kerete további impulzusokat adhat a beruházások számára.
A szakértő hangsúlyozza, hogy Lengyelországban a gazdasági növekedést eddig támogató alapvető tényezők – mint a munkaerő, a tőke és a termelékenység – jelenleg még elérhetők, azonban a hosszú távú kilátásokban a népességfogyás és a munkaerőhiány komoly kihívásokat rejthet. Babos optimistán nyilatkozik, hiszen az ország jelentős belső piaca, a korábbi strukturális reformok és az innováció gyors ütemű fejlődése egyre több külföldi befektetőt vonz. A következő évtized sorsdöntő kérdése az lesz, hogy Lengyelország képes lesz-e a termelékenység növelésével kompenzálni a munkaerő csökkenését, így elkerülve a közepes jövedelmű országok csapdáját.
Bár Lengyelország napjainkban a magas jövedelmű országok közé sorolható, Babos András véleménye szerint a konvergencia ütemének lassulása továbbra is komoly kihívást jelent. Ennek eredményeként a termelékenység növelése továbbra is a legfőbb gazdaságpolitikai prioritás marad.
Fontos kérdés, hogy Magyarország számára mennyire lehet út a lengyel modell. A megszólaltatott szakértők szerint a két ország szerkezetileg eltér egymástól. Az Amundi Alapkezelő Befektetési igazgatója, Kiss Péter szerint Lengyelország jól fel tudta használni az EU támogatásokat és az erős intézményi kereteket, és a merész gazdasági reformok és a vállalkozói szellem támogatása terén szerzett lengyel tapasztalatok bebizonyították, hogy a kockázatvállalás és a részvényesi tulajdonlás kultúrájának megteremtése kifizetődő, és a megfelelő intézményi körülmények között virágozhat.
Babos András szerint az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a túlzott állami szerepvállalás torzítja a gazdaság szerkezetét és visszafogja a növekedést. Úgy látja, a tartós gazdasági bővülés ma már csak a termelékenység növelésétől várható, hiszen a tőkebefektetések hatékonysága alacsony, a munkaerő kínálata pedig szűkös. Ebben a mutatóban Magyarország jelentősen elmarad a régió élmezőnyétől, amelyben Lengyelország továbbra is kiemelkedik.
A szakértő véleménye szerint a két ország közötti eltérések gyökerei a közoktatás területén keresendők. Lengyelország gazdasági fejlődése az 1999-es oktatási reform eredményeinek köszönhető, míg Magyarország iskolarendszere évek óta nem képes megfelelően felkészíteni a fiatalokat a modern gazdaság kihívásaira. Babos András arra is rávilágít, hogy az uniós források felhasználásában is jelentős eltérések tapasztalhatók: Lengyelország nemcsak hogy több támogatást kap, de azt hatékonyabban is alkalmazza, míg Magyarország esetében az uniós pénzek beáramlása csökkent, ami érezhetően gátolja a beruházásokat, az innovációt és az infrastruktúra fejlesztését.
Összegzése szerint mindkét ország a közepes jövedelmű gazdaságok csoportjába tartozik, de Lengyelországban sokkal inkább adottak a kitörés feltételei: stabil makrogazdaság, versenyképes piac, képzett munkaerő, innovációs kapacitás, valamint fejlett pénz- és tőkepiacok.
Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!
