Vesekárosodást is előidézhet a közkedvelt vitamin: ennyi a megengedett napi adagja!

Hány olyan ember él az országban, aki veled egyidős? Itt egy gyors és egyszerű mód, hogy megtudd!

A D-vitamin hiánya világszerte az egyik legnagyobb egészségügyi probléma, amit a témával foglalkozó, 2012-es magyar orvosi konszenzus is kiemel állásfoglalásában, mint ahogy azt is, hogy ez a zsírban oldódó vitamin anyagcseréjét tekintve egyedülálló az emberi szervezetben, hatása pedig olyan szerteágazó, hogy szinte minden szervrendszerben érvényesül.

A D-vitamin rendkívül fontos szerepet játszik a csontok és fogak egészségének megőrzésében, valamint az immunrendszer hatékony működésében, segítve a szervezetet a fertőzések leküzdésében. Ezen kívül jelentős hatással bír a hormonális egyensúlyra és a mentális jólétre is. A szív- és érrendszeri problémák megelőzésében is kulcsszerepet játszik, hiszen rendszeres bevitele jelentősen csökkentheti a szívroham kockázatát. Továbbá, a rákos megbetegedések megelőzésében is ígéretes védelmet nyújthat, így a D-vitamin szedése sok szempontból hasznos lehet az egészség megőrzésében.

A D-vitamin pótlása jelentős hatással lehet a szervezet gyulladásos folyamataira, és mérsékelheti a demencia, valamint az Alzheimer-kór kockázatát, sőt, bizonyos rákfajták esetében is védelmet nyújthat. A D-vitamin hiánya számos bőrproblémát idézhet elő, és összefüggésbe hozható az autoimmun betegségek kialakulásával is. Emellett hozzájárulhat a szívelégtelenség, a magas vérnyomás, valamint a csontok szerkezetének romlásához. A D-vitamin hiánya fokozhatja az érelmeszesedés és egyes hematológiai daganatok megjelenésének valószínűségét, továbbá negatívan hat a termékenységre is.

Mennyi D-vitaminhoz juthatunk természetes forrásból?

A D-vitamin legfőbb forrása a napfény, hisz valójában egy, a bőrben az UV-B sugárzás hatására termelődő előanyag, melyhez a nyári hónapokban nagyon könnyű hozzájutni. 10-15 percig az arcot és a fedetlen végtagokat érő, nappali, 10 és 15 óra közötti UV-B sugárzás elég ahhoz, hogy akár 3000 NE D-vitamin is képződhessen a szervezetben. Ez a magyar orvosi konszenzus szerint még épp nem fokozza a napfény hatására kialakuló rosszindulatú bőrbetegségek kockázatát, a D-vitamin szempontjából viszont kiemelten fontos.

A reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás vitaminképző hatása, legalábbis Magyarországon, lényegesen kisebb, fontos tudni emellett, hogy a szoláriumok sem alkalmasak a pótlásra, azok ugyanis UV-A sugárzást bocsátanak ki.

Egyes élelmiszerek, mint például a halak, a tojássárgája, a halmájolajak és bizonyos tejtermékek, jelentős mennyiségű D-vitamint tartalmazhatnak. Az orvosi közösség azonban hangsúlyozza, hogy a D-vitamin pótlása nem csupán az étrendre korlátozódik. A magyar lakosság átlagos napi bevitele körülbelül 80 NE, míg más országokban is ritkán lépi túl a 150 NE-t.

Ez az ajánlott napi adag!

A D-vitamin hiánya a téli hónapokban szinte a teljes populációt érinti, így pótlásáról ősztől tavaszig érdemes étrend-kiegészítő formájában is gondoskodni, különösen, ha valakinek még fontosabb a megfelelő mennyiség biztosítása, például idősebb, kismama, csontritkulásban vagy más krónikus betegségben szenved.

A D-vitamin hiánya számos figyelmeztető jelet hordoz magában. Leggyakoribb tünetei közé tartozik az izom- és csontgyengeség, a csontritkulás, valamint a hangulati ingadozások. Emellett fáradtság, kimerültség, gyakori fertőzések, hajhullás, száraz bőr, és szív- és érrendszeri problémák is jelentkezhetnek. Ezek a tünetek mind arra utalhatnak, hogy érdemes odafigyelni a D-vitamin szintünkre.

A hivatalos D-vitamin-beviteli ajánlások országonként és egészségügyi szervezetenként is változhatnak, a WHO például nem adott ki külön D-vitaminra vonatkozó globális iránymutatást, a magyar orvosi állásfoglalás azonban 2022-ben is meghatározott optimális, illetve maximális mennyiségeket.

A gyermekek számára ajánlott napi dózis a következőképpen alakul: 1,5 éves korig 400-500 NE, míg a maximális érték 1000 NE. 1,5 és 6 év között a javasolt mennyiség szintén 400-500 NE, a legfeljebb 1000 NE-s határral. A rizikócsoportokban lévő 1,5-6 éves gyermekek esetében a javasolt adag 1000 NE, míg a maximális mennyiség 2000 NE, ami szintén érvényes a 6 év feletti gyermekekre is. Felnőtteknek a napi ajánlott adag 2000 NE, míg a biztonságos maximum 4000 NE naponta.

Túladagolásról akkor beszélünk, amikor egy személy a megszokott adaghoz képest túl sok gyógyszert, drogot vagy más anyagot juttat a szervezetébe, amely már veszélyeztetheti az egészségét, sőt, akár életveszélyes állapotot is okozhat. A túladagolás mértéke és következményei nagymértékben függenek az adott anyagtól, a bevitt mennyiségtől, a személy egészségi állapotától és egyéni toleranciájától. Fontos figyelni a figyelmeztető jelekre, hiszen a túladagolás súlyos következményekkel járhat.

A D-vitamin túladagolása lehetséges, ám ehhez tartósan magas dózisok fogyasztására van szükség, például napi 10 000 NE bevitelére hónapokig. Mivel a napi maximális ajánlott mennyiség csupán 4000 NE, ez a szám jelentős eltérést mutat. A D-vitamin esetében a szervezet képes viszonylag hosszú ideig tolerálni a nagyobb dózisokat, hiszen a felezési ideje meglehetősen hosszú. A pótlás nemcsak napi adagolással lehetséges; hetente vagy havonta is bevihető, különösen, ha jelentős hiány áll fenn. Ilyen esetekben telítő dózisok is alkalmazhatók, de ezek orvosi felügyeletet igényelnek, és a laboreredmények folyamatos figyelemmel kísérését is magukban foglalják.

A D-vitamin túlzott fogyasztása komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve a kalcium túltelítődést és hiperkalcémiát. Ezek a jelenségek vesekövek képződését, vesekárosodást, valamint szívritmuszavarokat idézhetnek elő. Súlyosabb esetekben a lágy szövetek meszesedése is előfordulhat. A D-vitamin túladagolásának enyhébb jelei közé tartozik a hányinger, székrekedés, étvágycsökkenés és a gyakori vizelési inger.