Várólista-csökkentő kezdeményezés: a csípő- és térdműtétekre várakozók száma jelentősen megnőtt.
Öt év alatt erejét vesztette az egyébként igen sikeresen indult várólista-csökkentési program - írta a Népszava a Medicina Fórum és a Magyar Kórházszövetség közös konferenciájának szerdai zárónapján elhangzottak alapján. A kormányzat 2010 óta mintegy 70 milliárd forint többletforrást különített el erre a célra. Ez a "kísérlet" a Covid-járványig eredményes volt, de mára a nagyízületi, így például a csípő- és térdműtétekre jóval többen várnak, mint 2019-ben, sőt, az idén a célra felhasználható ötmilliárdból három megmaradt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kasszájában.
Évente körülbelül 800 ezer műtét zajlik a hazai egészségügyi rendszer keretein belül, és ezek közül 240 ezer olyan beavatkozás, amelyhez kötelező várólistát kell vezetni az intézményeknek. A várólistás műtétek több mint 10%-a, azaz körülbelül 27 ezer eset, olyan helyzetet teremt, hogy a betegek 60 napnál hosszabb ideig kénytelenek várakozni a szükséges beavatkozásokra.
A NEAK által készített várólistás elemzések rávilágítottak arra, hogy a műtétek 80%-át mindössze az orvosok 20%-a végzi el. Pálos Mihály, az alapkezelő főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy ha azok az orvosok, akik évente kevesebb mint ötven műtétet hajtanak végre, növelnék a teljesítményüket 50-200 műtét közé, akkor akár 18 ezerrel több beteget tudnának ellátni. Ez a lépés jelentős mértékben hozzájárulhatna a várakozási idők csökkentéséhez.
Kiss Zsolt, az egészségbiztosító főigazgatója hangsúlyozta, hogy a jelenlegi teljesítmények aggasztóak, mivel míg az állami egészségügyi rendszerben a várólisták csökkentésére szánt források nem kerültek felhasználásra, addig a magán egészségügyi szolgáltatók 4000 nagyízületi műtétet hajtottak végre. Szerinte ez azt jelzi, hogy négyezer családnak kellett 2-2,5 millió forintot előteremtenie a betegük operációjához. Kiemelte, hogy át kell gondolni, milyen feltételek mellett vállalhatnak a közszolgálatban dolgozó orvosok további feladatokat a magánszektorban. Szerinte, ha az állam elfogadná azt a javaslatot, hogy a magánszolgáltatóknál végzett beavatkozásokat is az állam finanszírozza, akkor ezzel a közfinanszírozott rendszer keretein belül dolgozó orvosok számára teremtenének új lehetőségeket.
Ez volt az első nyilvános egészségügyi témában tartott rendezvény, ahol a terület kormányzati felelőse, Pintér Sándor belügyminiszter is megjelent. A politikus többek között arról beszélt, hogy nem volt tisztában az egészségügy helyzetével, amikor megkapta a területet.
