Az özvegyi nyugdíj szabályozása új irányvonalat vesz.
Könnyek között kutatták a fényképeiket: éppen ezért tűnhet el minden, ha nem vagy elég figyelmes a WhatsAppon!
2025 márciusában módosultak az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályok, egyszerűsítve az igénylési folyamatot. Az új rendelkezések célja, hogy gyorsabbá és átláthatóbbá tegyék az eljárást, különösen azokban az esetekben, amikor nincs vita a jogosultságról. De mit is jelent ez pontosan a gyakorlatban?
Az új szabályozás a 1997. évi LXXXI. törvényt és a 168/1997. (X.6.) Kormányrendeletet érinti, amelyek az özvegyi nyugdíj igénylésének feltételeit és elbírálási folyamatát határozzák meg. A legfontosabb újdonság, hogy amennyiben az özvegy házastárs nyújtja be a nyugdíjigényt, az együttélési körülmények vizsgálata már nem szükséges. Ez a változás jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket, ezáltal gyorsabb döntések meghozatalát teszi lehetővé.
Az új szabály szerint, ha az elhunyt után csak a házastárs igényli az özvegyi nyugdíjat, a hatóság nem vizsgálja, hogy valóban együtt éltek-e. Az együttélés kérdése csak akkor kerül előtérbe, ha több személy - például egy élettárs - is jogosultságot követel. Ez a változtatás az egyszerűbb esetekben tehermentesíti a hatóságokat és az érintetteket.
Özvegyi nyugdíjat igényelhet a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs vagy az élettárs. Az élettársak esetében azonban szigorúbb követelmények érvényesek a jogosultság megállapítására: legalább egy év közös élet szükséges, és közös gyermek születése is elvárt, vagy pedig legalább tíz éven át, megszakítás nélkül kellett együtt élniük. Az elvált házastársak számára a jogosultság a halál időpontjában érvényes tartásdíjra vagy bíróság által megítélt házastársi támogatásra épül.
