Valami különös esemény zajlik az aranytartalékunk körül, hiszen a nemesfém ára az egekbe szökik a tőzsdén.
Az arany idei drágulása valóban páratlan ütemet öltött, újra megerősítve pozícióját, mint a befektetők elsődleges menedékhelyét válságos időkben. A háborúk, vámháborúk és bizalmi válságok együttes hatása felfelé tolta az árakat, miközben a Magyar Nemzeti Bank tartalékai rekordokat döntögetnek. De felmerül a kérdés: vajon az arany valóban örök menedéket nyújt, vagy csupán egy túlfűtött illúzió, amely bármikor elveszítheti vonzerejét?
Az arany ismét a figyelem középpontjába került, mint egy régi, de mindig aktuális sztár. Ez a nemesfém évszázadok óta kíséri az emberiséget, jelen volt birodalmak kincstáraiban, háborúk viharaiban, és a béke időszakaiban a gazdagság szimbólumaként ragyogott. Most újra felcsillan, és úgy szárnyal a rekordok között, mintha semmi sem állhatna az útjába. Az idei évben már több mint 45 százalékkal emelkedett az ára, miközben a világot vámháborúk és fegyveres összecsapások szele feszíti, megteremtve ezzel a bizonytalanság légkörét.
Az emberek ösztönei évezredek óta változatlanok: vihar közeledtével menedéket keresnek. Mi lehetne biztosabb menedék ebben a zűrzavaros időszakban, mint az a fém, amely évszázadok óta megőrzi értékét? Miközben az ezüst és a platina új csúcsokat ostromol, az arany ismételten megmutatja, hogy sem technológiai fellendülés, sem új trend nem veheti el tőle a koronát. A piaci árfolyamok tükrében a mesterséges intelligencia körüli izgalmak is háttérbe szorulnak – az arany most mindent elmond magáról.
A magyar aranytörténet izgalmas és fordulatokban gazdag időszakot ölel fel. A rendszerváltás utáni időszakban a Magyar Nemzeti Bank vezetése drasztikus lépésre szánta el magát: a korábbi 46 tonnás aranytartalékot radikálisan, mindössze 3,1 tonnára csökkentették. Ez a kis mértékű aranykészlet egészen 2018-ig érintetlen maradt. Azóta azonban új fejezet kezdődött: hét éve a Magyar Nemzeti Bank elhatározta, hogy újjáépíti ezt a tartalékot, és azóta számos jelentős vásárlást végrehajtott. Legutóbb, tavaly szeptemberben történt bővítéssel a készlet már elérte a 110 tonnát, ami új irányt mutat a magyar aranytartalék történetében.
A világpiaci csúcsok fényében ez a stratégia napjainkban kiemelkedően értékesnek mutatkozik. Az arany nem csupán a globális befektetők figyelmét keltette fel, hanem mélyebb kérdéseket is felvet. Meddig tart még ez a felfutás? Továbbra is számíthatunk-e rá, mint megbízható menedékre a válságos időszakokban, vagy hamarosan elérkezik a változás ideje? Mit jelent mindez a magyar befektetők számára, akik egyre inkább a stabil értékmegőrző lehetőségeket keresik? Ezekről a fontos témákról beszélgettünk Regős Gáborral, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászával.
Az arany mindig is központi szereplője volt a befektetők világának, jelenléte a leggazdagabb portfóliókban éppúgy megfigyelhető, mint a kisebb megtakarítással bíró háztartásokban. E nemesfém gyakran nem csupán díszítőelem vagy emléktárgy, hanem a biztonság szimbóluma is. Például ott van az a különleges arany evőkészlet, amelyet a Szabó család büszkén őriz, és csupán a legfontosabb ünnepeken kerül elő az asztalra. Ez a szett nem csupán a nagyszülők öröksége, hanem egyfajta garancia is: az arany nem kopik el, és értéke hosszú távon stabilan megmarad, így a jövőbeli biztonság zálogaként is szolgál.
Népszerűsége azonban ingadozó. Amikor a világ csendes és békés, nem kap akkora figyelmet. De amikor viharos időszakok következnek, a gazdasági instabilitás hatására az arany ára szinte elkerülhetetlenül emelkedni kezd. Az emberek szemében ez egy kézzelfogható, örök menedék, amit a közgondolkodás is megerősít. Az elmúlt évek válságai, háborús eseményei és kereskedelmi feszültségei olyan bizonytalan környezetet teremtettek, amelyben az arany ismét a reflektorfénybe került. Ma újra sokan keresnek menedéket benne, mint a legmegbízhatóbb biztonsági opcióban.
Regős Gábor figyelmeztetése nyomán érdemes megjegyezni, hogy az arany jelentős mértékben eltér a részvényektől. Míg a részvények osztalékot hozhatnak és profitot termelhetnek, az arany esetében nem beszélhetünk haszonról vagy vállalati háttérről. Csak az számít, hogy éppen milyen áron jegyzik a piacon. Amikor a befektetők tömegesen keresnek menedéket az aranyban, az ára emelkedik. De idővel elérkezik az a pillanat, amikor a spekulánsok úgy érzik, hogy az ár már túlzottan megugrott, és nem éri meg több uncia beszerzése. Ekkor a kereslet csökken, ami az árak visszaeséséhez vezet. Az arany nem csupán a biztonság szimbóluma; egy változékony történetet is hordoz magában. Árfolyama a háborúk és gazdasági válságok ciklikus mozgásaira reagál, és ezzel együtt a történelem lenyomatait is megőrzi. Minden árváltozás a világ aktuális állapotáról mesél.
Befektetői szemmel nézve adódik a kérdés: vajon most is biztonságos menedék az arany, vagy inkább túlfűtött most a piac? A válasz valahol a kettő között rejlik. Az aranyat hagyományosan menedéknek tekintik, hiszen kézzelfogható, nem tűnik el egyik napról a másikra, és szankciókkal sem lehet elvenni. Csakhogy ettől még nem lesz stabil. Ahogy említettük az elmúlt egy évben 45 százalékot ugrott az árfolyama. Ez sokak szemében már túlértékeltséget jelenthet, mások szerint viszont bőven van még tér a növekedésre. Regős Gábor szerint nincs olyan határ, amely fölé az arany ne mehetne - a piac hangulata az, ami végső soron eldönti az árát.
Az arany árát sok minden mozgatja, de két tényező mindenképpen kulcsfontosságú:
Amikor egy központi bank úgy határoz, hogy fokozottabb figyelmet szentel az aranynak, az azonnal megnöveli a keresletet. Hasonlóan hat, ha a családok és a befektetők menedéket keresnek ebben a nemesfémben. Az arany értéke nem csupán önmagában állapítható meg, hanem szorosan összefonódik azzal, hogyan vélekednek az emberek más befektetési lehetőségekről. Az elmúlt időszak geopolitikai feszültségei, az orosz tartalékok befagyasztása és az Egyesült Államok irányába mutatkozó bizalmatlanság mind hozzájárultak ahhoz, hogy az arany kereslete fellendüljön.
A kereslet emelkedése és az árfolyam növekedése kéz a kézben jár. Amikor a piac egyes szereplői kétségekkel tekintenek a dolláralapú eszközök biztonságára, az arany iránti kereslet még inkább felerősödhet. A háztartások és befektetők számára a jövőben rejlő bizonytalanság kulcsszerepet játszik: minél inkább aggódnak a következő időszak eseményei miatt, annál inkább a nemesfémek felé fordulnak. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni a versenytárs pénzügyi eszközök hozamait is. Ha a kockázatmentes állampapírok vonzó kamatokat kínálnak, az sokakat elriaszthat az arany vásárlásától. Jelenleg azonban egy kamatcsökkentési ciklusban vagyunk, ami kedvez az aranynak, hiszen ebben az időszakban még inkább vonzó menedékként tűnik fel a befektetők szemében.
Regős Gábor véleménye szerint az arany iránti megnövekedett kereslet mögött a geopolitikai feszültségek fokozódása áll. A piaci bizalom megrendült, és számos ország a biztosabb, kézzelfogható arany felé fordult. Az orosz-ukrán konfliktus kiemelkedő szerepet játszott ebben a folyamatban, különösen azután, hogy a nyugati hatalmak zárolták Oroszország devizatartalékait. Ez a lépés figyelmeztető jelként hatott azok számára, akik a Nyugattal ellentétes viszonyban állnak: ha a dollárban elhelyezett vagyon bármikor veszélybe kerülhet, érdemesebb alternatívaként aranyban megőrizni tartalékaikat.
De nem ez volt az első figyelmeztetés. Már Donald Trump elnöksége alatt, a korábbi vámháború idején is erősödött a kockázatkerülés, és a befektetők, és az országok jegybankjai is elkezdtek óvatosabban mozogni. Az arany egyre inkább a biztonság szinonimájává vált. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdász szerint egy másik szempont, hogy az arany nem jelent olyan kitettséget, mint egy másik ország valutájában való tartalékolás - pláne ha az ország iránti bizalom megrendül. Ez a megrendülés nem csak a geopolitikai kockázatokból eredhet, a fiskális politika fenntarthatóságával kapcsolatos problémák is kérdéseket vethetnek fel.
Az arany vonzereje nem csupán a stabilitásban rejlik, hanem abban is, hogy a befektetők gyakran magasabb hozamokat remélnek tőle, mint például a német vagy az amerikai állampapíroktól. Különösen igaz ez akkor, ha ezek az állampapírok alacsony kamatokat kínálnak. Ez a várakozás – függetlenül attól, hogy mennyire megalapozott – szintén az arany irányába tereli a befektetési tőkét. Regős véleménye szerint a jelenlegi trendek tartósak lehetnek. Amíg az arany árfolyama emelkedik, addig a befektetőknek nincs okuk a gyors kiszállásra. Ráadásul a geopolitikai feszültségek – mint például az orosz-ukrán konfliktus vagy a kereskedelmi összetűzések – egyelőre nem mutatnak enyhülésre, így minden tényező az arany kedvező helyzetét erősíti.
Most a piaci mozgások miatt az arany értéke akkor is nőhet, ha egy jegybank egyetlen grammal sem bővíti a készleteit. Az árfolyam-emelkedés önmagában is felhúzza a tartalék értékét, így az arany súlya a nemzetközi tartalékokon belül vásárlás nélkül is nagyobb lesz. Regős szerint ebben igenis van stratégia. Hiszen a drágulást éppen a fokozódó kereslet hajtja, és sok ország számára elemi érdek, hogy csökkentse a dolláralapú eszközöktől való függését. Az arany ebben kézenfekvő alternatíva.
Térjünk át a magyar jegybank aranytartalékára. A nyáron számoltunk be arról, hogy befejeződött a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának teljes körű ellenőrzése, amelyet Varga Mihály jegybankelnök kezdeményezett hivatalba lépése után. Az audit megerősítette, a Magyarországon tárolt 94,73 tonna arany hiánytalanul és kifogástalan állapotban van, míg a tartalék kisebb része továbbra is a londoni Bank of Englandnél található. A téma a parlamentben is napirenden volt Matolcsy György távozása után, különösen azt követően, hogy az Állami Számvevőszék jelentős vagyonvesztést tárt fel a jegybank alapítványaiban.
Milyen szerepet játszhat hosszú távon az arany a tartalékokban az államkötvényekhez képest? És miként illeszkedik a Magyar Nemzeti Bank aranystratégiája a globális trendekhez? Mint ahogy a legfontosabb kérdések esetében, itt sincs egyetlen, mindenki számára megfelelő megoldás. Nagyobb, zártabb gazdaságok esetén eltérő lehet az ideális arány, mint kisebb, nyitott országokban. Továbbá, a helyzet is más ott, ahol a politikai cél a nyugati világtól való távolságtartás, szemben azokkal az országokkal, ahol a devizatartalék befagyasztásának kockázata gyakorlatilag nem áll fenn.
Regős arra is emlékeztetett, hogy a devizatartalék egyik legfontosabb szerepe a piaci beavatkozás lehetősége: ha kell, erősíteni vagy gyengíteni tudja vele a jegybank a saját devizáját. Ehhez viszont gyorsan mozgósítható, likvid eszközökre van szükség - az arany pedig ezen a téren nem mindig ideális. Igaz, ha népszerűsége tovább nő, az a likviditását is javíthatja. Más szempontból viszont az is számít, milyen hozamot hoz a tartalék, és mennyire biztonságos vagy kockázatos az egyes eszközök tartása. Éppen ezért a diverzifikáció, vagyis a különböző eszközök vegyítése mindenképpen előnyös: az arany itt is kiegészítő, stabilizáló szerepet kaphat.
A nemzetközi aranytartalékok megoszlása meglehetősen változatos képet mutat. A World Gold Council adatai alapján az Egyesült Államokban a tartalékok 77,9%-a aranyban található, míg Németország esetében ez az arány 77,6%. Ezzel szemben Japán csupán 6,9%-kal, Kína pedig még alacsonyabb, mindössze 6,8%-kal rendelkezik aranytartalékaikban, holott Peking az utóbbi években jelentősen felerősítette aranyvásárlásait. Az Egyesült Államokban az arányok elsősorban az árfolyamváltozások és a különböző eszközök átrendeződése révén alakulnak, mivel a valódi tranzakciók terén már egy évtizede nem történt jelentős változás. Németországban, annak ellenére, hogy a tartalékok aránya magas, a tendencia inkább az eladások irányába mutat.
A régióban számos izgalmas fejlemény figyelhető meg. Lengyelország az utóbbi időszakban jelentős vásárlásokba kezdett, így a korábbi 3-4 százalékról immár 21,4 százalékra emelkedett az arany aránya a tartalékaikban. Ezzel szemben a cseh jegybank 2019-ig inkább eladásokat bonyolított, azonban azóta ők is egyre inkább az arany felhalmozására törekednek. "Az, hogy a magyar tartalékok között is megjelenik az arany, nem feltétlenül hátrányos, de fontos, hogy figyelembe vegyük az árfolyam volatilitását: a növekedésből profitálhatunk, de a csökkenés kockázata is fennáll" – fogalmazott Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A fentiekből világosan kitűnik, hogy a magyar stratégia nem egyedi, hiszen más régiós országok jegybankjai is vásároltak aranyat, de azt sem mondhatjuk, hogy ez a gyakorlat teljesen elterjedt lenne.
Az arany tehát az idei évben több mint 45%-os áremelkedést mutatott, ismételten megerősítve hírnevét mint a befektetők elsődleges menedéke válságos időszakokban. A magyar aranytartalék 110 tonnára emelkedett, ami gyakorlatilag megegyezik a globális átlaggal, miközben a környező országok is hasonló irányvonalat követnek. Az arany egyszerre hordoz magában biztonságot és kockázatot: az árfolyam növekedése lehetőséget ad a nyereségre, de a volatilitás miatt a veszteség kockázata is fennáll. A tanulság egyértelmű: az arany hosszú távon is nélkülözhetetlen része marad a tartalékoknak, de nem csodaszer – inkább egyfajta biztosíték egy kiszámíthatatlan világban.
