Turul-ügy: A bíróság döntése megsemmisítette a Lázár-féle védettséget | 24.hu
A Mi Hazánk Mozgalom "turulvédő" megemlékezése a Németvölgyi úti Turul-szobornál 2024. október 23-án.
A Népszava figyelmét felkeltette Kovács Gergely hegyvidéki polgármester Facebook-bejegyzése, amelyben arról számolt be, hogy a Fővárosi Törvényszék a XII. kerületi Önkormányzat keresetére döntött: megsemmisítette a Fővárosi Kormányhivatal határozatát, amely a Budapest XII. kerület, Böszörményi út 7712. hrsz.-ú ingatlanon található képzőművészeti alkotás, közismertebb nevén a Turul-szobor ideiglenes műemléki védelmét elrendelte. A bíróság ezzel új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt.
Lázár János építési és közlekedési miniszter döntése nyomán került ideiglenes műemléki védelem alá egy szobor, amit a kormányhivatal a megsemmisülés veszélye miatt rendelt el. Kovács Gergely azonban hangsúlyozta, hogy a bíróság megállapította: a kormányhivatal nem tisztázta a helyzet pontos körülményeit, és nem bizonyította, hogy a megsemmisülés valóban fenyegeti a műalkotást. Emellett az ideiglenes védelem kétéves időtartamát sem indokolta megfelelően. Az új eljárás során a kormányhivatalnak alaposan fel kell mérnie, hogy valóban létezik-e a megsemmisülés kockázata, és ha igen, akkor milyen hosszú ideig indokolt a védelem fenntartása. A polgármester tájékoztatása szerint a bírósági ítélet jogerős.
A Turul-szobrot még 2005-ben állították fel, ám az MKKP-s Kovács Gergely megválasztása után jelezte, eltávolíttatja a művet, és a Szoborparkba helyezteti, bár nem ez lesz az első intézkedései között, mert nem akarja polgármesterségét azzal kezdeni, hogy utcai harcot vívnak a Mi Hazánk Mozgalom híveivel. Lázár János döntéséről korábban azt írta:
Ez valószínűleg csak egy félreértés, hiszen a miniszter úr valószínűleg a MÁV-ot szerette volna műemlékké nyilvánítani.
Arról is beszámolt akkor, hogy a kerületben zajló események és fejlesztések milyen hatással vannak a helyi közösség életére.
Valójában számos olyan építészeti kincs létezik, amelyek méltán érdemelnék meg a műemléki védettséget. Gondoljunk csak az egykori Tündérhegyi Pszichiátria impozáns épületére, amely különleges történelmi és kulturális jelentőséggel bír. Mégis, meglepő módon, a NER-közeli vállalkozók nemrégiben éppen a bontás mellett döntöttek, ami felveti a kérdést: miért nem értékeljük jobban a múltunkat?
A polgármester és a korábban az áthelyezést javasoló szakemberek álláspontja szerint az emlékművet 2005. október 22-én jogellenesen állították fel. A Budapest Galéria a forgalom és a zaj problémái miatt már kezdetben nem támogatta a szobor elhelyezését, a Fővárosi Közgyűlés pedig nem adta áldását a szobor létrehozására (bár az emlékmű neveket tartalmazó része kapott támogatást). Az építésügyi hatóság engedélye nélkül a kihelyezés nem valósulhatott meg. A kerület, amely a fennmaradási engedélyért folyamodott, a főváros elutasításával találta szemben magát, és a következő négy évben bontási határozat, valamint jogerős bírósági döntés született az ügyben. A helyzet végül 2010-ben, az előző fideszes polgármester, Pokorni Zoltán javaslatára úgy oldódott meg, hogy az önkormányzatok kezébe adták a köztéri szobrok elhelyezésével kapcsolatos döntéshozatali jogkört.
