Trump újra formálhatja a történelem menetét: vajon elérkezett az idő egy amerikai-kínai-orosz csúcstalálkozóra? Az esemény lehetőséget adna a globális feszültségek enyhítésére és a nemzetközi kapcsolatok újragondolására. A találkozó során a vezetők párbes

Donald Trump számos ígérettel állt elő, grandiózus elképzeléseket vázolt fel, és hatalmas követelésekkel lépett a közélet színpadára. Most a világ figyelme feszülten fókuszál arra, hogyan alakul majd a második elnöki ciklusa az Egyesült Államok vezetésében. Különösen fontos kérdés lehet, hogy elnöksége alatt milyen irányt vesz a kapcsolat Kínával, hiszen ez a világrend jövőjére is kihatással lehet.

Horváth Levente, Kína-szakértő és volt sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója, osztotta meg velünk gondolatait arról, hogy Donald Trump beiktatását követően milyen irányba fejlődhetnek az amerikai-kínai viszonyok. Különösen érdekelte minket, hogy Peking milyen lehetőségeket és kihívásokat észlelhet az új washingtoni kormányzat alatt.

A kínai nyelvben a weiji (危机) jelenti a válságot, a veszélyt, amelynek második karaktere a lehetőség írásjegye. Tehát minden veszélyben ott rejlik a lehetőség is, ebből a szempontból elmondható, hogy Kína minden válságos időszakban a lehetőségeket is kutatja, és máshogy reagál egyes történésekre, mint ahogy azt a nyugati gondolkodásból kifolyólag mi gondolnánk

- fejtette ki a Kína-szakértő az Indexnek.

Kínában jelenleg minden platformon arról folyik a találgatás, hogy milyen irányba változhat az amerikai-kínai kapcsolatrendszer. Azonban egységes válasz nem született. Horváth Levente véleménye szerint ez jól tükrözi, hogy Donald Trump elnöki külpolitikájára nehéz előre felkészülni. Hiszen, ahogyan az első ciklusában is tapasztalhattuk, Trump inkább üzletemberként lép fel, semmint politikai vezetőként vagy diplomataként.

A szakértő, aki rendszeresen látogat Kínába, megosztotta tapasztalatait a január 12-én zajló kerekasztal-beszélgetésről, amely a Tsinghua Egyetemen, az ország egyik legnevesebb felsőoktatási intézményében zajlott. Jen Hszüe-tung (Yan Xuetong), a nemzetközi hírnévnek örvendő professzor, aki tavaly áprilisban Budapesten is tartott egy figyelemre méltó előadást, rámutatott, hogy Trump populista vezetőként protekcionista politikát fog követni. Ez a megközelítés nem csupán az amerikai-kínai kapcsolatokra, hanem globális szinten is jelentős hatással lesz. A jövőben a hangsúly a gazdasági biztonságon fog állni, nem pedig az együttműködésen.

Horváth Levente hangsúlyozta, hogy politikai szempontból Kína továbbra is nyitott a dialógusra. Ezt már az elnöki beiktatás során is láthatjuk, hiszen korábban a ceremónián csupán Kína amerikai nagykövete képviselte az országot. Most azonban Han Zheng, a Kínai Népköztársaság alelnöke is jelen lesz, ami egyértelmű jelzésként szolgál arra, hogy Kína elkötelezett a párbeszéd és az Egyesült Államokkal való együttműködés iránt. Továbbá, figyelemre méltó, hogy január 17-én, három nappal a beiktatás előtt Donald Trump telefonbeszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, amely során a jövőbeni békés együttműködésről egyeztettek.

A magyar médiában már hónapok óta zajlik a diskurzus arról, hogy az új Trump-adminisztráció miként fog reagálni a magyar-kínai kapcsolatokra. Az Orbán-kormány számára jelentőséget hordozó kérdésről van szó, hiszen a republikánusok körében is található olyan vélemény, amely Kínát az Egyesült Államok legfőbb stratégiai ellenfelének tekinti. E helyzet fényében izgalmas kérdések vetődnek fel a jövőbeli diplomáciai és gazdasági együttműködés lehetőségeivel kapcsolatban.

Horváth Levente hangsúlyozta, hogy 2018-ban a Trump-kormányzat kezdeményezte az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktust, ami alapján arra lehet következtetni, hogy a gazdasági feszültségek a két nemzet között nem valószínű, hogy csökkenni fognak.

Emellett - idézte fel a Kína-szakértő - Donald Trump azzal kampányolt, hogy minden kínai importra 60 százalékos vámot tesz, később, megválasztása után már csak 10 százalékos emelésről beszélt. Kérdés, hogy ez csak Trump tárgyalási módszere - előbb valami nagyot bedob és onnét kezdődik az alkudozás - vagy tényleg vannak ilyen tervek. Horváth Levente szerint az biztos, hogy ez az amerikai nagyvállalatoknak sem tenne jót:

Kína gazdasága és az amerikai vállalatok kapcsolata lenyűgöző méreteket öltött: több mint 70 ezer amerikai cég fektetett be összesen 1200 milliárd dollárt az ázsiai országban. Az Apple például a kínai mobilpiac 17%-át uralja, annak ellenére, hogy a vállalat termékei nem elérhetőek a helyi piacon. Érdekes módon a META bevételeinek 10%-a kínai cégek reklámjaiból származik, ami jól mutatja a két piac közötti összefonódást. A Tesla Sanghajban felépítette egyik legnagyobb gyárát, amely 2024-ben rekordot döntött a kínai eladások terén, összesen 660 ezer Tesla járművet értékesítve az országban, míg globálisan 1,79 millió autót adtak el. Kína gasztronómiai színtere sem marad el az amerikai cégek aktivitásától: az országban több mint hétezer Starbucks-kávézó működik, és 2024-ben több mint hétszáz új üzletet nyitottak. A KFC több mint tízezer, míg a McDonald's közel hétezer étteremmel büszkélkedhet Kínában. Ezek az amerikai vállalatok kulcsszerepet játszanak a kínai piacon, évente százmilliárd dolláros profitot termelve. Azonban a közelgő amerikai vámemelések komoly hatással lehetnek ezekre a cégekre, és a helyzet alakulása mindkét piacon érezhető következményekkel járhat.

A szakértő hangsúlyozta, hogy Elon Musk, a Tesla megálmodója, szerepet fog kapni a Trump-adminisztrációban. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen Musk jelentős befektetésekkel bír Kínában, és eddigi hozzáállása az ázsiai ország iránt kifejezetten kedvező volt az amerikai technológiai milliárdos részéről.

A kínai online platformokon számos influenszer és szakértő abban bízik, hogy Elon Musk, aki Trump egyik legfőbb támogatójaként és tanácsadójaként ismert, képes lesz befolyásolni Kína-ellenes döntéseket. Decemberben már tapasztalhattunk erre utaló jeleket, mivel egyes vélemények szerint Musk jelenléte miatt maradtak ki a kínai befektetéseket érintő új korlátozások a kormányzati finanszírozási törvényjavaslatból. Néhány kínai blog már új Kissingerként emlegeti Muskot, utalva ezzel arra, hogy jelentős diplomáciai szerepet tulajdonítanak neki. Ugyanakkor a Trump-adminisztrációban számos Kína-ellenes figura is jelen van, különböző diplomáciai és nemzetbiztonsági pozíciókban.

Donald Trump kijelentései Grönlandról és a Panama-csatornáról más megvilágításba helyezhetik a Tajvan-kérdést. Az Eurázsia Központ igazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta, ha beiktatása után az új amerikai elnök valóban lépéseket tesz - akár erővel - Grönland megszerzéséért és a Panama-csatorna visszavételéért, akkor azzal nagyban megváltoztathatja a világrend eddigi diplomáciai gyakorlatait, és teljesen más értelmezést adhat a Tajvan-kérdésnek is. Horváth Levente szerint egy azonban biztos, hogy Kína nem tervezi megtámadni Tajvant, de az amerikai provokációkkal szemben kész fellépni.

Lapunk kérdésére, hogy Kína tovább növelheti-e katonai kiadásait vagy agresszívebb fellépést tanúsíthat a Dél-kínai-tengeren, a szakértő azt válaszolta: Kína valószínűleg növeli majd a katonai kiadásait, mint ahogy eddig is növelte évről évre, de még így is elmarad az Egyesült Államoktól, amely a GDP 3,5 százalékát költi katonai kiadásokra, míg Kína mindössze 1,3 százalékát.

Az elkövetkező időszak egyik kulcsfontosságú dilemmája, hogy a Trump-adminisztráció hogyan viszonyul Oroszország politikájához és stratégiájához.

Egyes elméletek szerint Trump először megpróbálja Oroszországot magához édesgetni, hogy visszatérjen Kissinger háromszög-diplomáciájához. Ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak mindig jobban jóban kell lennie az orosz vagy kínai féllel, mint amennyire ők jóban vannak egymással. Oroszország azonban már többször jelezte Kína felé, hogy nem fog eltávolodni Kínától. Ez persze érthető, hiszen Kína és Oroszország között egyre nagyobb a gazdasági és technológiai együttműködés. Továbbá az is egyértelmű, hogy Kína földrajzilag is Oroszország mellett van, hiszen szomszédos országokról van szó

- fejtette ki Horváth Levente.

Az Eurázsia Központ vezetője úgy véli, hogy Trump már most az örökségére fókuszál. Az első mandátuma alatt igyekezett jelentős történelmi lépéseket tenni, például Szingapúrban találkozott Észak-Korea vezetőjével.

Képzeljük el, hogy a Nobel-békedíj elnyerése érdekében Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz vezető nem csupán külön-külön tárgyalásokra készül, hanem egy amerikai kezdeményezésre hármasban ülnek le, akárcsak a jaltai konferencián, ahol Roosevelt, Churchill és Sztálin vitatták meg a második világháború utáni világ átalakítását. Ilyen körülmények között a három vezető közösen dolgozhatna a globális konfliktusok rendezésén és a világ újrafelosztásának kérdésein, ami új perspektívákat nyithatna a nemzetközi kapcsolatokban.

- Ezt a kérdést illetően Horváth Levente határozott véleménnyel rendelkezett.

Az amerikai sajtó már egyre inkább foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy Trump aktív diplomáciai lépéseket tervez. A The Wall Street Journal (WSJ) értesülései szerint az amerikai elnök a hivatali idejének első száz napján szeretné megejteni a találkozót a kínai elnökkel. A lap forrásai alapján Donald Trump tanácsadóinak világossá tette, hogy hivatalba lépése után Kínába kíván látogatni.