Trump több ezer afgánt, akik már elhagyták hazájukat, haza kíván küldeni, közöttük számos keresztény vallású ember is szerepel.

Bár az afganisztáni háború 20 éves időszaka négy éve véget ért, a világ még mindig a következményeivel küzd. A 2024-es amerikai elnökválasztás kampányában a kivonulás kérdése kiemelt téma volt, amelyet Donald Trump indított el az első elnöksége alatt, de a folyamat végrehajtása Joe Bidenre hárult. Trump számos alkalommal bírálta a demokrata adminisztrációt, hangsúlyozva, hogy a tálibokkal kötött dohai megállapodás nem valósult meg teljes mértékben, hogy a kivonulás után körülbelül 7,12 milliárd dollár értékű nyugati fegyver és jármű maradt a tálibok kezén, valamint hogy sok amerikai állampolgárt nem tudtak evakuálni Afganisztánból.

Trump január 20-i elnöki beiktatása jelentős változásokat hozott az amerikai migrációs politikában. Az új elnök fő célkitűzése, hogy csökkentse az illegális bevándorlás mértékét. Ennek érdekében Washington több, a visszaélésekre lehetőséget adó befogadási programot felfüggesztett, sőt, felvetette olyan programok leállítását is, amelyek a kitoloncolás elől védték a migránsokat. Ezen kívül sürgős üzenetet küldött azoknak az afgánoknak, akiket 2021-ben az afganisztáni kivonulás során evakuáltak: el kell hagyniuk az Egyesült Államokat, különben szembesülniük kell a kitoloncolás következményeivel.

Legalábbis azok a körülbelül kilencezer ember, akiknek ideiglenes védelmi státusza (TPS) 2025. május 20-án megszűnik. Eddig rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy önként távozzanak az Egyesült Államokból. Ha ezt a határidőt elmulasztják, akkor illegális bevándorlónak minősülnek, és kitoloncolásra kerülhetnek.

A belbiztonsági minisztérium levelében olvasható.

Az intézkedés egyébként nem csak az afgánokat érinti: a kameruniak védelmi státusa június 7-én jár le, az etiópok TPS státusa december 12-én érhet véget, de érintettek még haitiak, hondurasiak, libanoniak, ukránok és venezuelaiak is, utóbbiak közel 300 ezer fővel a legnagyobb csoportját teszik ki az ideiglenes védelemmel rendelkezőknek.

A 2021-es kivonulás során két evakuációs műveletet indított az Egyesült Államok: az Allies Refuge (OAR) és a Allies Welcome (OAW) keretein belül 2021 júliusa és 2022 januárja között több mint 79 ezer afgánt menekítettek ki, de egyes források szerint 2024 augusztusáig közel 150 ezren telepedtek le az országban. Zömében olyan civilekről és családtagjaikról van szó, akik tolmácsként, sofőrként vagy más munkakörökben segítették az amerikai kontingensek munkáját, de vannak köztük katonák is, akik a szövetséges erők oldalán harcoltak.

A kivonulás után ugyanis félő volt, hogy a tálibok megtorolják az amerikaiak támogatását, és akár ki is végezhetik őket. Különösen veszélyesnek tűnt a vallási kisebbségek tagjainak, köztük a régóta üldözött hazaráknak a sorsa, akiket a tálibok mellett az Iszlám Állam Horaszán Tartomány (ISIS-K) támadásai is veszélyeztetni látszott.

A Pakisztánban élő afgán menekültek jövője egyre bizonytalanabbá válik. Az ország évtizedek óta menedéket nyújt afgánok millióinak, akik a szovjet-afgán háború (1979-1989) következtében, majd a 1990-es évek tálib hatalomra jutását követően menekültek el hazájukból. A 2021 augusztusi amerikai kivonulás után a helyzet tovább súlyosbodott, hiszen körülbelül 700 ezer újabb afgán csatlakozott a már meglévő diaszpórához, főként azok, akik a nyugati csapatok kivonulása során nem tudtak elmenekülni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint a Pakisztánban tartózkodó afgán közösség létszáma meghaladja a 3,5 milliót, ennek közel fele pedig illegális státuszban él.

Közel 20 ezer ember vár amerikai támogatásra, akik közül sokan P1 és P2 típusú vízumkérelmet nyújtottak be. Az előbbi programot nemzetközileg elismert sportolók és edzők vehetik igénybe, míg az utóbbi a művészek és előadóművészek számára van fenntartva. Az érintettek nyílt levélben fordultak a Fehér Házhoz, kérve, hogy az adminisztráció reconsiderálja a befogadási program felfüggesztéséről hozott döntését. A levél hangsúlyozza, hogy ez a helyzet több ezer afgán család számára Pakisztánban megnehezíti az új élet megkezdését.

Rekordmagasságokba emelték a bérleti díjakat, a gáz-, az áram- és az élelmiszerárakat

- vázolta fel a helyzetet egy ott élő afgán.

Az utóbbi időben Iszlámábád is felgyorsította az afgánok kiutasítását nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. 2025 áprilisában közel 20 ezer embert utasítottak ki. A tálibok közlése szerint naponta 700-800 család érkezik vissza Afganisztánba, és úgy becsülik, hogy akár kétmillióan is jöhetnek a következő hónapokban.

Az Egyesült Államokban az afgánok kitoloncolása jelentős felháborodást váltott ki. Az emberi jogi szervezetek figyelmeztetései szerint a tálibok hatalomra kerülésével drámai módon megváltozott az afgán életkörnyezet. Például a nők lakásainak ablakait teljesen elzárták a kívülállók elől, a lányok számára pedig csupán az általános iskolai végzettség elérése engedélyezett. A női egyetemi hallgatókat, köztük a jövőbeni orvosokat, 2024. decemberében kizárták az orvosi képzésből. A nyilvános kivégzések száma is megnőtt, és sokan gyűlnek össze stadionokban, hogy tanúi legyenek a súlyos büntetéseknek. Legutóbb, 2025. április 11-én négy férfi sorsa pecsételődött meg a szörnyű esemény során.

Bár az emberi jogi helyzet aggasztó romlásnak indult, a húsz évnyi háború végét követően a biztonság terén pozitív jelek mutatkoznak. A tálibok hatalomra jutásával a harcok alábbhagyta, és még a korábban a kabuli kormány által elhanyagolt, távoli vidéki területeken is kezd stabilizálódni a helyzet. Jelenleg a legnagyobb kihívást olyan terrorszervezetek jelentik, mint az ISIS-K és a Tehrik-i-Talibán (TTP), de a tálibok komoly erőfeszítéseket tesznek a fenyegetések megszorítására.

A javuló biztonsági helyzet lehetőséget teremtett az ország infrastruktúrájának helyreállítására, amely magában foglalja a közlekedési hálózatot és a vízgazdálkodási rendszereket is. Például a tavalyi év végére a Bakhsahabad gát első fázisának közel 60%-a elkészült, míg a Kos Tepa-csatorna munkálatai is jól haladnak, és az első építési szakasz befejezését 2023 októberére ígérték.

A tálibok kezdetben a szomszédos államok kormányaiban kerestek szövetségeseket. Bár hivatalosan egyetlen ország sem ismeri el a tálib vezetést, néhány állam, mint például Banglades, Kína, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Oroszország, már jelezte együttműködési szándékát.

Világszerte egyre több ország sürgeti az afgánok visszatérését hazájukba, különösen azok a kormányok és politikusaik, akiket éppen a bevándorláspolitika szigorítására vonatkozó ígéreteik miatt választottak meg. Köztük van a republikánus Donald Trump is, aki már előző elnöksége során is igyekezett elejét venni az illegális bevándorlás okozta kihívásoknak. Második ciklusa során pedig az ideiglenes védelmi státussal rendelkezők után zárná be a kapukat, beleértve az 2021-es kivonuláskor érkezett afgánokat. Utóbbiak május 20-ig kaptak határidőt, addig önként kell távozniuk, ellenkező esetben kitoloncolják őket.

A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.