A magyar erdők igazi kincsesbányája: a szemfüles gyűjtögetők számára bőséges lehetőségek kínálkoznak, hiszen a természet aranyát tömegével hozzák a fák. - Pénzcentrum
Magyarország, különösen a Jászság, a szarvasgomba termesztésének fellegvára, azonban a szakértők figyelmeztetnek, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni bizonyos aggasztó jelenségeket. A Jászság bővelkedik a prémium minőségű szarvasgombában, amelynek kilencven százaléka itt található az utóbbi évtizedben. Azonban a tolvajlás és az illegális gyűjtés egyre komolyabb problémákat okoz ezen a területen. Noha természetvédelmi bírságot lehet kiszabni, ez sajnos nem elegendő ahhoz, hogy visszatartsa a gyűjtőket. A hivatalos kereskedelemben a szarvasgomba kilója százezer forint körüli áron forog, míg az illegális piacon mindössze 30-35 ezer forintért értékesíthető, ami rendkívül vonzó lehetőség a helyi lakosok számára.
A Jászság déli részén élő közösségek számára különösen vonzó az illegális gyűjtés, hiszen a tilalomra való nemet mondás komoly kihívás elé állítja őket. Ezzel szemben a Jászság északi szegletében, ahol az M3-as autópálya közelsége miatt több multinacionális vállalat is megtelepedett, a munkalehetőségek bőségesebbek. A gyűjtés szabályait, a gyűjthető fajokat és azok gyűjtési időszakát a vidékfejlesztési miniszter 24/2012. számú rendelete rögzíti, ám a szakértők véleménye szerint ez a szabályozás nem elegendő. Más országokban például a hatóságok akár az elkövetők járművét, sőt, akár a kutyájukat is lefoglalják. Régen a szarvasgomba keresésére sertéseket használtak, ma azonban a kutyák a legjobb társak ebben a feladatban. A Pénzcentrum jászsági tapasztalatai alapján a legnépszerűbb fajták a golden retriever és a simaszőrű magyar vizsla. Az ebek előnye, hogy míg a sertés táplálékot keres a gombában, a kutyák inkább a játék lehetőségét látják benne.
A Pénzcentrum érdeklődésére Bratek Zoltán, a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke kifejtette, hogy az utóbbi években három jelentős tényező nehezítette a hazai szarvasgomba-termelés helyzetét. Először is, a klímaváltozás következtében fokozódó szárazság és az egyenlőtlen csapadékmegoszlás jelentős károkat okoz a gombák természetes élőhelyein. Az elnök rámutatott, hogy az egykor évi 30 tonnás termelési mennyiség drasztikusan csökkent, ami az exportot is érintette. Az ültetvények esetében azonban valamivel kedvezőbb a helyzet, mivel a gazdák öntözési lehetőségekkel rendelkeznek.
A szövetség 360 tagot számlál, mindannyian engedéllyel rendelkező gyűjtők. Azonban felmerül a második probléma: az illegális gyűjtés, amely során a hozzá nem értő egyének súlyos károkat okoznak az élőhelyekben. Elvileg természetvédelmi bírsággal sújthatók, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem elég ahhoz, hogy visszatartsa őket. Érdemes lenne tehát a vonatkozó jogszabályokat szigorítani, hogy hatékonyabb védelmet nyújtsunk a környezet számára.
Jean Anthelme Brillat-Savarin, egy háromszáz évvel ezelőtt élt gasztronómiai szakértő a "konyha gyémántjának" nevezte, az Európai Bizottság pedig pár éve uniós oltalomban részesítette az ominózus fekete gyémántot, a Jászság aranyának is nevezett szarvasgombát. Ültetés esetén, vegyünk alapul egy hektárt, egy szezonban 50 kilogrammot is hozhat, öntézéssel pedig akár a dupláját is. Tehát 50 kilogramm esetében is elvileg 5 millió forint a bevételt, ebből azonban lejönnek a költségek, így reálisan az összeg feléről beszélhetünk, hiszen a víz egyre drágább és a mai világban már erős, magas kerítést is kell építeniük a gazdáknak, mert egész családok szakosodtak az illegális gyűjtésre, nem beszélve az őzekről, vaddisznókról, amelyek elképesztő pusztításra képesek. A pénz mindenesetre így sem rossz más kultúrnövények jövedelmezőségével összehasonlítva, sőt.
Eddig általános megközelítésből beszélgettünk a szarvasgombáról, ami meglehetősen változatos világ, hiszen hat különféle fajtája létezik. Közülük a két legfontosabb a nyári szarvasgomba és a fekete szarvasgomba. Az előbbi kilogrammonkénti ára körülbelül 100 000 forintot tesz ki, míg az utóbbi ára már a 150 000 forintot is elérheti. Érdemes megjegyezni, hogy az év bizonyos időszakaiban a gombák ára drámai emelkedésen mehet keresztül, különösen, ha a termés nem volt kedvező. Például négy évvel ezelőtt annyira gyenge volt a hozam, hogy a nyári szarvasgombáért akár 300 000 forintot is kértek kilónként.
A termesztett szarvasgombák ára jellemzően alacsonyabb, mint a vadon gyűjtött fajtáké. Érdemes megjegyezni, hogy gyakorlatilag fűszernövényként funkcionál, így csupán egy aprócska mennyiség is elegendő az ízesítéshez – grammonként mérjük az adagot. Sokan a magas kéntartalma miatt afrodiziákumnak tartják, ami különös érdekességet ad neki. Az igazi ínycsiklandó ételek kedvelői szerint a diszkrét ízű fogásokhoz illik legjobban, hiszen nem fojtja el a többi ízt. Fontos tudni, hogy a fekete szarvasgombák illatanyagai zsírban és olajban oldódnak, ám magas hőmérsékleten könnyen elbomlanak.
Ami még az ízeket illeti, kizárólag Magyarországon van homoki szarvasgomba, amelynek különlegessége, hogy édes (a többi szarvasgomba nem édes). A nyári szarvasgomba egyedi illata leginkább főtt kukoricára emlékeztet, amelyet a frissen kaszált fűre jellemző illat kísér. Íze intenzív, a finom dióra hasonlít. Május végétől augusztus végéig terem, szemben a többi szarvasgombával, amelyek november végéig is gyűjthetők. 2014-ben egyébként Jászivány határában találták meg az ország eddigi legnagyobb 1,28 kg-os szarvasgombáját.
A jászsági tölgyesek hazánk egyik legjelentősebb szarvasgomba élőhelyei, ahol a NEFAG Zrt., a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 100%-ban állami tulajdonú erdészeti cége, mindent megtesz a természet rendjének fenntartásáért. A Zagyva és a Tarna folyók által kialakított jászsági medencében a talajvíz viszonylag közel helyezkedik el a felszínhez, sok szakértő szerint ez a világ egyik legideálisabb termőhelye. A Zagyva, amely Magyarország leghosszabb, az ország határain belül eredő és torkolló folyója, Zagyvarónától indul és Szolnoknál ér véget. Nyáron barátságos kis vízfolyásként vonzza a gyerekeket, akik szívesen fürdenek benne, de árvíz idején az Újszásznál található hídon is átszökik. A Tarna, amely hasonló méretű, de a Felvidékről ered, Jászjákóhalmánál csatlakozik a Zagyvához, gazdagítva ezzel a térség vízhálózatát.
A NEFAG szakértői rámutatnak arra, hogy az illegális gombagyűjtők sokszor felelőtlenül, ellenőrzés nélkül szedik a nagy értékű gombákat, ami komoly környezeti károkat okozhat. Pedig a gombagyűjtésre vonatkozó szakmai irányelvek világosan meghatározzák, hogy csak a kutyák által felfedezett, feldolgozásra és fogyasztásra alkalmas gombákat szabad begyűjteni. A gyűjtő tevékenység során a gombák kiszedése után a maradék "gombafészkeket" gondosan betemetik, hogy megőrizzék a természet egyensúlyát. A begyűjtött gombákat ezután alapos válogatás és osztályozás követi, amely során különböző minőségi kategóriákba sorolják őket. Az osztályozás során figyelembe veszik a gombák súlyát, méretét, illatát, valamint esetleges sérüléseiket. Az engedéllyel rendelkező gyűjtőknek pedig kötelező leadniuk a begyűjtött termény egy részét az erdő tulajdonosának, az engedélyben előre meghatározott áron.
A Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke, Bratek Zoltán, a Pénzcentrumnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás és az illegális gyűjtés mellett egy harmadik, talán még súlyosabb ok is létezik: az emberi mohóság, amely a túlgyűjtés formájában nyilvánul meg. Ez a jelenség nemcsak a környezetre, hanem a jogos tulajdonosokra és a gyűjtő közösségre is kihat. "Elfogadhatatlan, hogy a kutyák éjjel is dolgozzanak, mert ez előbb-utóbb a természetes élőhelyek kimerüléséhez vezet. Sajnos, már számos lesújtó példa van erre Magyarország területén" - figyelmeztetett az elnök.
A Pénzcentrum tapasztalatai alapján egyre több településen találkozhatunk olyan családokkal, akik évtizedek óta a szarvasgombagyűjtésből próbálnak megélni. A kiemelkedően magas haszon miatt sokan hajlandóak kockáztatni, hiszen a következmények, mint például a lopás miatt indított eljárások vagy a természetvédelmi bírságok, nem tántorítják el őket. Azonban ügyelnek arra, hogy ne gyűjtsenek be egyszerre túl sok gombát, mivel a "több kicsi jobban megéri" elve érvényesül. Ezen kívül mindig akad olyan étterem, amely szívesen átveszi a termést. Érdemes megemlíteni, hogy a jászsági ültetvények körül már nem csupán kerítések találhatók; biztonsági őrök is vigyáznak a gombákat, hiszen a kerítéseket nem egyszer megrongálták a betörők.
Adataink szerint a nyári szarvasgombatermés évente átlagosan 14-16 tonna, természetesen ez a hivatalosan begyűjtött termékre érvényes, csak becsülni lehet az illegálisan forgalomba került mennyiséget. És bár a Jászság a legnagyobb terület (Jászszentandráson található például a Szarvasgomba Múzeum), de a Bükkben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben is találhatóak szép számmal területek. Exportban pedig még mindig az első vonalban vagyunk, minden évben sok tonna magyar szarvasgomba landol Nyugat-Európában, elsősorban Olaszországban.
