Számos iparágban örömmel üdvözlik, hogy a tudósok felfedezték, miként hat az erjesztés a sörhab tartósságára.
A sörgyártás tökéletesítése mellett a felfedezések számos más iparág számára is izgalmas lehetőségeket nyújthatnak.
"Az ötlet az volt, hogy közvetlenül vizsgáljuk meg, mi zajlik a két szomszédos buborékot elválasztó vékony rétegben. Amikor buborékokra és habokra gondolunk, az első dolog, ami eszünkbe jut, az a sör" - nyilatkozta Emmanouil Chatzigiannakis, az Eindhoveni Műszaki Egyetem adjunktusa. A Physics of Fluids című folyóiratban publikált tanulmány célja a habképződés folyamatának mélyebb megértése volt, és a sör kiváló példaként szolgált ehhez a kutatáshoz.
A sör nagy üzlet. A világ egyik legnépszerűbb alkoholos itala 2024-ben 555 milliárd dollárral járult hozzá a világgazdasághoz, a tanulmányban szereplő adatok szerint - írja a kutatást ismertető Discover Magazine.
A csapolt sör egyik legizgalmasabb sajátossága a korsó tetején képződő hab. Ez a hab apró légbuborékokból áll, melyeket egy vékony folyadékréteg ölel körül. Amikor ez a réteg stabil marad, a buborékok megőrzik formájukat, és a hab tartósan megmarad. Ezzel szemben, ha a réteg instabil, a buborékok gyorsan kipukkannak, a hab pedig elillan, így a sör élvezeti értéke csökken.
A hab stabilitásának pontos okainak feltárására a kutatócsoport hat különböző sörtípust elemzett. A vizsgálat során két belga tripelt, nevezetesen a Westmalle Tripelt és a Tripel Karmelietet, egy Dubbelt, egy Singelt, valamint két lager sört vontak be a tesztbe. Az eredmények azt mutatták, hogy a háromszoros erjesztésű sörök produkálták a legstabilabb habot. A második helyezést a kétszer erjesztett sörök szerezték meg, míg az egyszer erjesztett lager sörök a rangsor legvégére kerültek.
A felületi viszkozitás kulcsszerepet játszik az egyszer erjesztett lager sörök stabilitásában, és ezt a fehérjék jelenléte jelentősen befolyásolja. Egyszerűen fogalmazva: minél több fehérje található a sörben, annál tartósabb a hab. Azonban, amikor a sör további erjesztési folyamatokon megy keresztül, az LPT1 (lipid transzfer fehérje 1) tulajdonságai megváltoznak, ami hozzájárul a hab stabilitásának fokozódásához.
A kutatók azt találták, hogy a háromszor erjesztett sörök, például az európai kolostorokban főzött trappista sörök habja megőrzi stabilitását a felületi feszültség különbségei miatt fellépő erőknek köszönhetően, amelyek fenntartják a buborékok szerkezetét. Ez a stabilitásnövekedés azt jelenti, hogy a háromszor erjesztett sör habja tovább bírja, mint egy lager söré.
A kutatók remélik, hogy a felfedezés segítségével a gyártók tökéletesíthetik sörüket, de a most bemutatott eredménynek számos más előnye is lehet a habot felhasználó különböző iparágakban a visszér kezelésétől az elektromos járművek biztonságának javításáig.
"Ez új inspirációt kínál más típusú anyagok tervezéséhez, ahol a kutatók elkezdhetnek azon töprengeni, hogyan lehetne a leghatékonyabb módszereket alkalmazni az anyagok felhasználására a stabil habok előállításához" - nyilatkozta Jan Vermant, a svájci ETH Zürich puha anyagokkal foglalkozó professzora és a tanulmány vezető szerzője. Továbbá, egy jövőbeli lehetőséget is felvetett: "Ha nem tudunk klasszikus felületaktív anyagokat alkalmazni, vajon lehetséges-e a kétszeres erjesztésű sörök 2D hálózatának mintázatát reprodukálni?"
