Rejtett magyar bunkerek, ahol a nemzet kincsei, az arany titkos védelmet élveznek.
A leköszönő amerikai elnök szerint az 1962-es kubai rakétaválság idején volt akkora kockázata a nukleáris háborúnak, mint manapság az orosz-ukrán konfliktusban. Annak idején - a világégéstől tartva - sorra építették a bunkereket világszerte, így Magyarországon is. Az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint hazánkban a polgári védelemnek naprakész információi és tervei vannak ezekkel az objektumokkal, amelyek közül a hadsereg több objektumot korszerűsített, és a mai napig használja is azokat.
Egy bunker vagy vezetési pont akkor a legbiztonságosabb, ha az emberek nem tudják, hogy hol van. Így volt ez a Horthy-, a Rákosi- és a Kádár-korszakban, és igaz ez napjainkban is, amikor egész Európa háborús pszichózisban él.
A német kormány belügyi szóvivője bejelentette, hogy egy különleges munkacsoport foglalkozik a bunkerek nyilvántartásával. A 83 milliós lakosságú Németország területén körülbelül kétezer bunker épült, főként a második világháború és a hidegháború időszakában. Jelenleg azonban csupán 579 bunker maradt meg.
A háborús feszültségek fokozódását tovább súlyosbította, amikor tavaly októberben Bruno Kahl, a német hírszerzés vezetője, figyelmeztetett arra, hogy 2030-ra Oroszország felkészülhet egy NATO-tagállam elleni támadásra.
A német sajtóban egyfajta hisztériakeltés zajlik. Valószínűnek tartom, hogy kezdetben a kormányválság elterelésére törekedtek, most pedig a háborús félelemkeltéssel új szavazatokra hajtanak a február végi választások előtt – nyilatkozta egy névtelenséget kérő történész. Hozzátette, hogy az ilyen jellegű objektumok nyilvántartására nincs szükség, hiszen Németországban, akárcsak Magyarországon, a polgári védelem rendelkezik a szükséges, friss információkkal.
Külön kell választani a katonai vezetési pontokat és a polgári lakosság számára kiépített óvóhelyeket. Ezek többnyire a második világháború előtt és alatt, valamint a hidegháború idején az 1950-es és az 1960-as években épült bunkerek.
A hazai légvédelem egyik legfontosabb feladata a repülőterek védelme, amely máig kiemelt szerepet játszik. Az 1940-es évek elején a magyar hadsereg minden repülőtér mellett létrehozott egy földalatti irányító központot, ahol a törzs tagjai, azaz az irányításban részt vevő tisztek és munkatársaik dolgoztak.
A Dunavarsány közelében található földalatti szovjet atombunker 1969-re készült el, és titkos bázisként szolgált a szovjet Déli Hadseregcsoport különleges műszaki egysége számára. E bunker a tököli szovjet katonai repülőtér tartalék vezetési pontjaként funkcionált, amely kulcsszerepet játszott a védelmi stratégiában. Ha a NATO tagállamai légicsapást vagy atomtámadást indítottak volna, a katonai vezetés innen irányította volna a légierő harci műveleteit, így biztosítva a megfelelő reakciót a krízishelyzetekben.
A szovjetek hosszú ideig szigorúan titkolták a "Tulipán" nevű bázis létezését. Csak a Szovjetunió és a Varsói Szerződés összeomlása után, valamint a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg-csoport 1991-es kivonulását követően vált nyilvánvalóvá a titokzatos bunker létezése, amelyet a legszigorúbb őrizet alatt tartottak.
Ebben a kontextusban a Magyar Néphadsereg egyes alakulatai is hozzájárultak volna a szovjet hadsereg erőfeszítéseihez.
A honi légvédelem irányítását decentralizálták és az egész országot légvédelmi körzetekre osztották. Székhely volt például Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Budapesten, Debrecenben vagy Kiskunhalason. Ezek a bunkerek vezetési pontok voltak, ahol maximum 30-50 embernek tudtak munkateret biztosítani.
A két világháború között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori vezetése elhatározta, hogy két bombabiztos bunkert épít vidéken arra az esetre, ha az ország aranytartalékát menekíteni kell Budapestről.
A keleti országrész szívében, Miskolc közelében, Lillafüreden, míg a nyugati oldalon, Veszprém városában valósítottak meg egy különleges, több tonnás bombáknak is ellenálló óvóhelyet. E két létesítményt a "Szikla" névvel illették, hangsúlyozva ezzel a biztonság és a védelem szilárdságát.
Az 1960-as évektől kezdődően az objektum kizárólag a Magyar Honvédség fennhatósága alá tartozik. Az 1980-as évek során a hadsereg az atom- és biológiai fegyverek elleni védelem kiépítésére is nagy hangsúlyt fektetett. A nagyközönség számára a Szikla nem elérhető, mivel azt az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ üzemelteti, amely magában foglalja a Hadműveleti Központot és a Légi Irányító Központot is.
Magyarországon bizonyos üzemeket a föld alá telepítettek. Például Jobbágyiban volt Magyarország egyetlen földalatti lőszergyára, amelyet szovjet tervek alapján készítettek. Mai funkciója nem ismert.
Atom- vagy légitámadás esetén a vezetők napokig biztonságosan tudták volna a védekezési feladatokat irányítani. Ezeknek a bunkereknek a létezéséről a lakosságnak nem volt tudomása. Például Csepelen a vezetési pontot egy általános iskola melletti pincében alakították ki. Ezeket az objektumokat jól felszerelték például távíróval, telefonnal és légszűrő berendezésekkel, így háborúban napokig biztonságban tartózkodhattak volna ott.
