Valóban üres a Balaton idén nyáron, vagy csupán a pánikkeltés játszik szerepet? Alaposan utánajártunk, hogy mi a valós helyzet - Pénzcentrum.

Üres vagy zsúfolt? A Balaton idei nyári szezonjáról megoszlanak a vélemények: míg egyesek kongó strandokról és visszaeső forgalomról beszélnek, mások teltházas szállásokról és zsúfolt éttermekről számolnak be. A közösségi médiás hangulatjelentések után vendéglátósokat, szállásadókat és szakmai szervezeteket is megkérdeztünk, hogy kiderüljön: mi az igazság. A válaszokból kirajzolódik, hogy a vendégszokások átalakulnak, a szezon rövidül, a költési kedv visszafogottabb, és a gazdasági bizonytalanság is érezteti hatását. Ugyanakkor a statisztikák szerint a vendégszám és a vendégéjszakák száma nőtt, különösen a kerékpáros turizmusban. A balatoni régió tehát nem üres, csak más lett - és a túlélés kulcsa az alkalmazkodás.

Ahogy minden nyár beköszönt, idén is felmerül a kérdés: vajon tényleg pezseg az élet a Balaton partján? A közösségi média és a sajtó különböző hangjai ütköznek egymással, és a vendéglátók, valamint a szállásadók fáradoznak azon, hogy megértsék a nyári szezon alakulását.

"...a Balatonon alig akad turista."

Én itt élek, és szinte minden nap autózom Mária és Révfülöp között. Július 15-ig alig találkoztam turistákkal, de most, hogy elérkezett a nyár, egyre többen érkeznek erre az egy hónapra. Azonban a jelenlegi forgalom nem hasonlítható a régi időkhöz.

"Badacsonyban? Kong az egész, olyan üres. Ott parkolok, ahol csak akarok. Régen gyalog nem fértél el..."

A Balaton partja most csendes és üres. Tavaly is hasonló tapasztalatunk volt: hétfőtől péntekig szinte senkivel sem találkoztunk, a strandokon nem kellett sorban állnunk, és a parkolóhelyek is a rendelkezésünkre álltak. Péntek délután azonban a helyzet megváltozott, és a hétvégére a part megtelt, egészen vasárnap délig. Ismerőseink között sokan választanak külföldi nyaralásokat, és gyakran hangoztatják, hogy Olaszország, Görögország, Horvátország vagy Spanyolország olcsóbb opció. De ez nem pontosan így van. Mi is járunk tengernél, és tavaly vagy tavalyelőtt tapasztaltuk, hogy 23 eurónál kevesebb főételt alig találtunk éttermekben, a pizzák pedig már 13 euróba kerültek. Egy deci bor vagy üdítő ára pedig elérheti a 4 eurót. Ráadásul nem is olyan egyszerű eljutni ezekre a helyekre, hiszen autópályákon, kompokon kell átkelnünk.

"Én nem tudom, hol élnek (ez előbbi) a nyilatkozók, itt rengetegen vannak, annak ellenére, hogy naponta jelennek meg a lehúzó cikkek a Balatonról. Főleg olyanok, amiket évek óta újra és újra feltesznek."

Csopak és Alsóörs partszakasza pezsgő életet él, strandokkal, ahol a napfény és a víz találkozik. A környék hangulatos parkolóhelyeivel és ínycsiklandó éttermeivel várja a látogatókat, akik a nyári kikapcsolódás élményeire vágynak.

Éppen most érkeztünk vissza Akaliról, ahol a helyszín tele volt élettel!

Jelenleg Balatonmárián tartózkodunk, és meglepően sokan vannak itt még a hétköznapokon is.

"Jönnének, de valahol a MÁV útjában áll..."

A TikTokon egyre inkább elterjedtek azok a videók, amelyek azt állítják, hogy a Balaton üres, sőt, a média is elkezdett ezen a témán csámcsogni. Ebből inspirálódva feltettük a kérdést a "balatonos" csoportokban: vajon valóban csökkent a turisták száma idén? A válaszok meglehetősen sokszínűek voltak; a csoporttagok mindent elmondtak, amit csak lehetett, sőt, a vélemények szöges ellentétben álltak egymással. Nem meglepő, hogy heves vita kerekedett, és körülbelül a hatodik hozzászólásnál már a politika is bejátszott a diskurzusba. Mivel azonban ez csupán egy hangulatfelmérés volt, számos szállodának, étteremnek, büfének, halsütőnek és lángosozónak is feltettünk kérdéseket, de csak néhányan válaszoltak. Volt olyan is, aki név nélkül vállalta a megszólalást, ami jól tükrözi a helyzet bonyolultságát.

De mivel ez még mindig kevés lenne, megszólaltattuk a legfontosabb szakmai szervezeteket, hogy megtudjuk, mit mutatnak a számok. A kép vegyes, de a tanulság örök érvényű: nem túl elegáns kiragadni egy-egy lokációt, települést, és az alapján ítéletet mondani, a nagy képet érdemes vizsgálni.

A szolgáltatók beszámolói szerint a forgalom jelentős eltéréseket mutat helyszínenként és üzletenként. Egyes helyeken, bár az árak emelkedtek, a bevételek mégis növekedtek, míg másutt drámai visszaesés figyelhető meg.

Balatonfenyves szívében működtetünk két különleges éttermet, a Robinson Pizzeriát és a közeli Csúcslángosdát. Tapasztalataink a két helyszínről némileg eltérnek. A Csúcslángosdában a szezon idén jelentősen kedvezőbben alakult, mint az előző évben, hiszen a forgalom növekedése felülmúlja az áremelések mértékét. Ezzel szemben a Robinson Pizzéria forgalma stagnál, és sajnos a tavalyi évhez képest minimális csökkenés tapasztalható, annak ellenére, hogy itt is zajlott árnövekedés. Több okot is azonosítottunk a különbségek mögött: az időjárás sajnos idén júliusban kedvezőtlenebb volt, mint tavaly, ami különösen érzékenyen érinti a Robinson Pizzeriát, hiszen az közvetlenül a strand mellett található. A Csúcslángosdában lévő árak jóval alacsonyabbak, ami lehetőséget ad arra, hogy ott nagyobb kereslet mutatkozzon. Érdemes megemlíteni, hogy a Csúcslángosda tavaly kezdte meg működését, és bár korábban is volt már népszerűsége, az elmúlt évben jelentős változások történtek, amelyek valószínűleg hozzájárultak a forgalom növekedéséhez. Különösen azok a termékek teljesítenek jól, amelyek csak tavaly kerültek bevezetésre. A szezonnak még messze nincs vége, és én mindig optimistán tekintek a jövőbe. A július végi adatok már némi erősödést mutatnak, remélve, hogy a következő hetekben tovább növekedhet a forgalom!

- mondta el megkeresésünkre az üzemeltető.

Tapasztalataink szerint a nyári vendégforgalom valóban visszafogottabbá vált, mint a korábbi években, de érdemes szem előtt tartani, hogy az elmúlt egy évtized trendjei azt mutatják, a Balaton már nem csupán egy hosszú, olcsó családi nyaralás célpontjaként szerepel. Ma inkább a látogatók a rövidebb, 2-3 napos pihenésekre érkeznek, és ez nem csupán a nyári hónapokra vonatkozik. Az őszi, tavaszi, sőt téli forgalmunk is folyamatosan növekszik, olyan ütemben, amit korábban nem tapasztaltunk. Ez a szezon tehát nem tűnt el, csupán átalakult. A nyári vendégek körében megfigyelhető, hogy tudatosabban költenek, és bár a számuk csökkent, az éves bevételeink összességében kiegyenlítettebbé váltak.

A következő szöveget Dobosi Győző, a Dobosi Borbirtok ügyvezetője osztotta meg velünk.

Balatonlellén azt észleljük, hogy a vendégek száma kicsit alacsonyabb, mint az utóbbi időszakban. Ugyanakkor örömmel tapasztaljuk, hogy éttermünk forgalma a tavalyi júniusi időszakhoz képest 15%-kal növekedett.

- ezt egy bisztró üzemeltetője árulta el nekünk.

A déli parton egyes vendéglátósok drasztikus visszaesésről számolnak be, és attól tartanak, hogy ha a következő hetekben nem javul a helyzet, a téli működés is veszélybe kerülhet.

Egy neve elhallgatását kérő, a déli parton tevékenykedő vendéglátós véleménye szerint az idei balatoni nyár az elmúlt egy évtized leggyengébb időszaka, ha a Covid időszakot nem számítjuk bele. A déli parton drámai mértékű visszaesést észlel: a forgalom 35%-kal marad el a tavalyi szinttől, míg a vendégek száma 25-30%-kal csökkent. Ráadásul a költési hajlandóság is tovább romlott, ami még aggasztóbbá teszi a helyzetet.

Bár az infláció hatására emeltük az árainkat, a vásárlások összértéke mégis alacsonyabb szinten maradt. Ez összességében körülbelül 30-35 százalékos csökkenést jelent az árbevételünkben.

A SZÉP-kártyákon ott lapul a pénz, és nem ritka, hogy a feltöltött összeg eléri a 700-800 ezer, sőt akár az egymillió forintot is. Ezt a tényt a kártyatulajdonosok jól tudják, mégis sokan nem használják fel a bennük rejlő lehetőségeket. Nem azért, mert lakásfelújításra költenének, hanem mert bizonytalanok. A gazdasági helyzet instabilitása, a közelgő választások és a közbeszéd feszültsége mind azt sugallja, hogy "ki tudja, mi vár ránk holnap". Információi szerint a szállodák kihasználtsága sem mutat növekedést, még a pénztárcabarátabb helyszíneken sem.

Ez azt jelenti, hogy ha a következő 6-8 hét során nem sikerül elegendő bevételt generálnunk a téli működés fedezésére, akkor komoly nehézségekkel nézhetünk szembe. Támogatás nem áll rendelkezésünkre, csupán a megszokott adóterheket kell viselnünk.

A Balaton szerinte valóban drága - nem önmagában, hanem a magyar pénztárcához mérten. Egy egyszerű hétvége egy négyfős családnak 250-300 ezer forintba kerül, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.

Rákérdeztünk arra is, mit tapasztal vannak-e még külföldiek. Úgy látja, ők is elfogytak, a német és az osztrák beutaztató piac gyakorlatilag összeomlott, a korábbi 45 százalékos arány helyett most 3 százalék körül mozog. Egy-egy cseh, szlovák, lengyel család még felbukkan, de nem jellemző. Úgy látja, azok a magyarok, akiknek van pénzük, inkább külföldre utaznak.

Fedezd fel a napsütötte Antalyát egy felejthetetlen 10 napos all inclusive csomaggal! Az ajánlat tartalmazza a repülőjegyet, a szállást és a finom étkezéseket mindössze 250 ezer forintért fejenként. Ne hagyd ki ezt a remek lehetőséget, hogy élvezd a török tengerpart varázslatos szépségét és a helyi kultúra gazdagságát! Itt az ideje, hogy feltöltődj a napfényben és a tenger hullámaiban! Miről is beszélünk? Az álomnyaralásról, ami csak egy kattintásnyira van tőled!

„Milyen különlegességek várják a vendégeket?” – teszi fel a kérdést a balatoni vendéglátós, miközben a naplementében tükröződő vízpart szélén áll.

A kommunikált optimizmus mögött szerinte súlyos problémák húzódnak. Bár vannak, akik azt mondják, hogy "nagyon jó a szezon", ez nem feltétlenül igaz mindenhol. A valóság az, hogy a vendéglátósok többsége küzd a túlélésért. A szezon beszűkült, már nem három hónap, hanem hat hét. Az időjárás sem kedvezett: a teraszos, nyitott egységek nem tudtak termelni, amikor lehetett volna.

A Balaton esetében úgy véli, hogy a termelékenység csökkenésének egyik fő oka a vendégforgalom hiánya. A hazai turisták távolmaradásának hátterében a megélhetési költségek növekedése áll, ami miatt sokan már nem engedhetik meg maguknak a balatoni kikapcsolódást. A régió próbálja fenntartani a felszínt, de a magyar látogatók pénzügyi lehetőségei nem elegendőek ahhoz, hogy a térség gazdaságát támogassák. Véleménye szerint ez a helyzet komoly kihívás elé állítja a Balaton körüli közösségeket.

nem tud versenyezni, mert nincs elég vendég, nincs elég infrastruktúra, és nincs elég hozzáadott élmény. Persze vannak jól példák, jó kezdeményezések, de évek míg ezek beérnek. A vendéglátóegységek száma túl sok, a kereslethez képest aránytalanul magas. Ez is hozzájárul a nehézségekhez.

Most pedig érkezzen a lényeg: alaposan megkérdeztük a szakmai szervezeteket, hogy a rendelkezésre álló adatok tükrében mi a helyzet. Az eredmények vegyes képet mutatnak, hiszen helyi eltérések is fellelhetők, de egy dolog világosan kirajzolódik: a költések érezhetően visszafogottabbak lettek. A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki korábban a BalatonBike365, jelenleg pedig a VisitBalaton365 ügyvezetője, Princzinger Péter is az adatokkal indította a beszélgetést:

2024 és 2025 júniusa között a térség vendégforgalma 3,3%-kal bővült, míg a vendégéjszakák száma 5,9%-kal növekedett. Az év első félévében 4,7%-kal több látogató érkezett, akik összesen 3,4%-kal több éjszakát töltöttek el a Balaton partján. A külföldi vendégek aránya a Covid óta stabilan körülbelül 30% körüli szinten maradt.

A szálláshelyeken elköltött összeg – részben az áremelkedések következtében – körülbelül 15%-kal emelkedett. Érdemes kiemelni, hogy a szolgáltatók többsége körültekintően és megfontoltan hajtotta végre az árnövelést, nem pedig a nyersanyag- vagy munkaerőköltségek teljes mértékű figyelembevételével.

A Balaton körüli területet vizsgálva nem tapasztalunk jelentős problémákat. Valójában, egyes helyszíneken kifejezetten élénk forgalom figyelhető meg. Különösen a kerékpáros turizmus terén van kiemelkedő növekedés, amely eléri a 40-50%-ot: ezt tükrözik a kerékpárbérlések, a forgalomszámláló készülékek adatai, valamint a Bahartnál értékesített kerékpáros jegyek számának emelkedése is.

- tette hozzá. Ugyanakkor természetesen előfordulnak lokális eltérések. Lehet, hogy az egyik településen 30%-os növekedés van, míg máshol 8%-os csökkenés - ezek az eltérések adják ki az összesített 4-5%-os átlagot.

Néhány vendéglátós és szállásadó valóban a forgalom csökkenéséről számol be, míg más településeken a teltházak képe uralkodik. Balatonföldváron például egy tipikus júliusi szerdán este szinte minden étterem zsúfolásig megtelt, és a sörfesztivál környékén sem lehetett találni szabad asztalt.

Princzinger Péter megerősítette Dobosi Győző szavait, miszerint a vendégszokások is átalakulnak:

a Balatont egyre kevésbé tekintik többhetes olcsó családi nyaralás célpontjának, inkább rövidebb, 2-3 napos pihenésre érkeznek a látogatók, de ez a trend hosszú távon kiegyensúlyozottabb szezonokat eredményezhet. Várható, hogy a nyári hónapok nem fognak annyira kiugrani a forgalmi grafikonon, míg a tavaszi és őszi időszakok fokozatosan felzárkóznak.

Egyetértek, hogy a vendégszám elemzésekor elengedhetetlen figyelembe venni az időjárás változásait, a tanév időtartamát, valamint azt a tényt is, hogy egy adott településen új szálláshelyek vagy éttermek megnyitása, illetve bezárása komoly hatással lehet a statisztikai adatokra.

Az ipartestület szerint a gazdasági és mentális terhek miatt sok családi vállalkozás nehéz helyzetbe került. A rövid szezon nem elegendő a biztonságos működéshez, fejlesztéshez vagy tartalékképzéshez. A magyar lakosság pedig érzékeny a rossz hírekre, és most inkább a megtakarításra koncentrál.

Vannak olyan vendéglátóhelyek, amelyek nemcsak telítettek, hanem folyamatosan kiegyensúlyozott forgalmat bonyolítanak. Ezek általában hosszú évek tapasztalatával bírnak, és már nem csupán a hathetes nyári csúcsszezonra alapoznak. Ehelyett elkötelezetten dolgoznak az egész éves nyitvatartás érdekében, így a látogatók bármikor élvezhetik a kínálatukat.

- ezt Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke osztotta meg velünk. Kiemelte:

A statisztikák világosan mutatják, hogy az emberek egyre óvatosabban bánnak a pénzükkel. A gazdasági instabilitás, a háborús hírek és a közbeszéd általános pesszimista hangulata mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosság inkább a megtakarításra helyezze a hangsúlyt, mintsem a szórakozásra és a luxuskiadásokra. Magyarország különösen érzékeny ebben a helyzetben: sokan szoronganak, és ez a félelem részben jogos, részben pedig mesterségesen gerjesztett. A vendéglátóiparban ez azonnal érzékelhető, hiszen a fogyasztók döntéseiket gyakran a pénztárcájukkal fejezik ki. Ha áremelés történik, a forgalom drámaian csökkenhet, ahogyan azt több balatoni példa is bizonyítja. Az üzletek kénytelenek alkalmazkodni, és sok esetben nemcsak, hogy nem emelnek árakat, hanem csökkenteniük is kell azokat, hogy talpon maradhassanak.

Ahogy azt elmondta, a szezonális, hathetes üzemelésre berendezkedett vendéglátóhelyek rendkívül nehéz helyzetben találják magukat. Ilyen rövid időkeret alatt szinte lehetetlen tartalékokat felhalmozni, fejlesztésekbe fektetni, és a biztonságos működés is komoly kihívás. Azok az éttermek és kávézók, amelyek májustól szeptember végéig folyamatosan nyitva tartanak, sokkal stabilabb alapokon állnak, mivel hosszabb időszak áll rendelkezésükre a bevételek generálására és a tőke növelésére. Azok a helyek, amelyek egész évben üzemelnek, télen is megbízható választást kínálnak a vendégeknek, még akkor is, ha forgalmuk ilyenkor szerényebb.

Ugyanakkor meglátása szerint a bezárások mögött nemcsak gazdasági okok állnak, hanem mentális fáradtság is. Sok családi vállalkozás, amely évtizedek óta működik, belefáradt a folyamatos nyomásba: nehéz megtalálni a megfelelő személyzetet, a beszállítói árak emelkednek, az irreálisan magas energiaköltségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan feladják.

A mai vendégek igényei már messze túlmutatnak a hagyományos étkezésen: nem csupán egy jól elkészített halra vagy ínycsiklandó lángosra vágynak, hanem egy igazán felejthetetlen élményre. A minőség és a választék fontossága kiemelkedő: az emberek kevesebb pénzt költenek, de sokkal tudatosabban választanak, figyelmesebben mérlegelik, hogy mit és hol vásárolnak. Azok, akik képesek ezt a színvonalat biztosítani, sikerrel zárják a napot, míg akik nem tudnak lépést tartani ezzel a változó igénnyel, sajnos kiszorulnak a versenyből – fejezte be gondolatmenetét az elnök.

A Szállodaszövetség elemzése alapján a hétvégék forgalma dinamikusabb, míg a hétköznapokon több szabad kapacitás figyelhető meg. A régió továbbra is kiemelkedő turisztikai célpontként funkcionál, azonban a szolgáltatók számára egyre fontosabbá válik a rugalmasság. Somlyai Zoltán, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének legújabb vezetője ezzel kapcsolatban a következőképpen vélekedik:

A Balaton környékén az idei nyár során vegyes élményekkel találkoznak a szolgáltatók: míg a hétvégék élénk forgalmat hoznak, a hétköznapokon szabad kapacitásokkal kell szembenézniük. Ennek a jelenségnek több okai is lehetnek. Olyan tényezők játszanak szerepet, mint a változékony időjárás, a fogyasztók érzékenysége az árakra, az utazási szokások átalakulása, továbbá a külföldi üdülőhelyekkel való versengés is.

Kiemelkedően érdekes, hogy a legfrissebb májusi KSH-adatok tükrében a Balaton körüli vendégéjszakák száma mind a hazai, mind a nemzetközi látogatók körében növekedést mutat. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 2,6%-kal, míg a külföldi turistáké 2,5%-kal emelkedett az előző év májusához viszonyítva. A szállodai szobák kihasználtsága és az átlagos szobaárak is felfelé ívelnek. A külföldi vendégek szempontjából továbbra is Németország, Csehország és Ausztria számítanak a legfontosabb piacoknak.

A régió továbbra is kiemelkedő turisztikai célpontnak számít, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a szolgáltatók számára elengedhetetlen a rugalmasság a kínált szolgáltatások, nyitvatartási idő és árstratégia terén. A vendégélmény fokozása, a célzott és hatékony kommunikáció, valamint az időszakosan megrendezett programok kulcsszerepet játszanak a szezon sikerességében.