Öt évnyi kitartó munka és elkötelezettség után végre megérkezett a hír: Magyarország újabb űrhajóssal gazdagodott.

A magyar űrprogram az évtized eleje óta igyekszik rákapcsolni a magyar gazdaságot az űripar fellendülő területére, Kapu Tibor közelgő űrutazása így a hab a tortán.

Az új magyar űrhajós küldetését megelőző programot egy 2021 július végén közzétett kormányhatározat indította el, amelynek bejelentésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter került sor. Ezt követően augusztusban egy különleges magyar űrprogram vette kezdetét, amely a Bay Zoltán Hold-radar kísérletének 75. évfordulójához kapcsolódik. Ez a kezdeményezés célul tűzte ki a nemzetközi kapcsolatok, az innováció, valamint az űripar gazdasági jelentőségének hangsúlyozását, összhangban az EU és az Európai Űrügynökség által megfogalmazott stratégiákkal.

Az űrstratégia időzítése szorosan összefonódott a globális koronavírus-járvány utáni újjáépítéssel, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a térségben, például Romániában, Csehországban és Lengyelországban, a kormányok fokozottan kezdtek befektetni az űrkutatásba. E tényezők mellett a nemzetközi elemzések is megerősítették, hogy az űripar a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozik, és a következő évtizedben a növekedés mértéke többszörösére emelkedhet. Magyarország versenyelőnye ezen a területen a gazdag történelmi örökségből fakadó szakmai tudásban rejlik, hiszen az országban található nemzetközileg elismert szakembergárda jelentős potenciált képvisel. Emellett fontos szempont a társadalmi ismeretek fejlesztése is, különösen a természettudományok népszerűsítése a közoktatásban, ami hozzájárul a jövő generációinak felkészítéséhez.

Az űrhajóst kiválasztó programot Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos hirdette ki, ekkor jelentették be a program hivatalos nevét, a Hungarian to Orbitot vagyis HUNOR-t. A HUNOR koordinációját az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriuma végezte, a keretében elvégzett feladatok tudományos és technikai tartalmát az Európai Űrügynökség, a NASA, az Axiom Space és az Űrkutatási Tudományos Tanács adta.

A leendő magyar űrhajós "munkaidejére" hazai cégek pályázhattak, amelyek az űrkutatás terén végzett kutatásaikat és tesztjeiket a NASA jóváhagyásával valósíthatják meg. Ennek eredményeként a program keretében különböző vállalkozások innovatív eszközei, anyagtechnikai és gyógyszerészeti kísérletei, valamint a Stühmer által a szélsőséges űrbeli környezethez optimalizált csokoládéja is szerepet kapott. A projektet a magyar egyetemek, mint a BME, Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatásai is gazdagították. Közvetettebb kapcsolódás figyelhető meg a küldetéshez a hivatalos csodaszarvasos logóval díszített ajándéktárgyak és a díszcsomagolású érmesorozat révén is.

A 2022 január végi határidőig beérkezett jelentkezések közül végül 247 pályázatot fogadtak el. A jelentkezők között sokszínű szakmai háttérrel rendelkező egyének akadtak: volt közöttük régész, asztrofizikus, biokémikus, közgazdász, vadász, jogász, orvos és filozófus is. Az előszűrés után a 100 jelentkezőből 44-en teljesítették sikeresen a szintfelmérőt, akiket a Német Repülési és Űrcentrumban teszteltek. Ezt követően a további kiválasztási lépcsőkön keresztül, végül 2023 márciusára négy űrhajósjelöltet választottak ki, akik...

2024 májusában a választás Kapu Tiborra esett, tartalékosa Cserényi Gyula lett - vele ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben -, míg Schlégl és Szakály a földi támogatóegységben kaptak szerepet. Mint ismert, Kapu Tibor 1991-ben született Vásárosnaményben. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium után a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát és mesterfokozatot szerzett. Pályáját az autóiparban akkumulátor fejlesztéssel kezdte, később űrbeli sugárzásvédelemmel kapcsolatos fejlesztéseken dolgozott. Már gyerekkora óta érdekelte a repülés, vadászpilóta szeretett volna lenni. Sőt, azt is tudni lehet róla, hogy hobbija a maratonfutás, a snowboardozás, az ejtőernyőzés és a kosárlabda. A tantrix logikai játék junior és felnőtt világbajnokságán többszörös ezüstérmes, valamint jól beszéli az angol és a német nyelvet.

Miután kiderült, hogy ő lesz a következő űrhajós a HUNOR program keretein belül, azonnal hazautazott, hogy személyesen oszthassa meg ezt a különleges hírt a családjával. Felkészülése során részt vett egy intenzív túlélési kiképzésen, és megszerezte a pilóta képesítést is. Az űrhajós kiképzését az Európai Űrügynökség (ESA) hivatalosan elismerte, de a NASA-nál, a japán űrügynökségnél és az Axiomnál is végezte el a szükséges tréningeket. Szimulációs gyakorlatok során alaposan áttanulmányozta az indítás menetét, és előre gyakorolta az indulás napját. Megismerte a Nemzetközi Űrállomás működését, a SpaceX-nél pedig saját űrruháját is megkapta, miközben alaposan megismerkedett a Dragon űrhajó technikai részleteivel és működésével.

Az Axiom-4 legénység június 10-i indulását megelőzőt sajtókonferencián a parancsnok Peggy Whitson mindenkit lelkesítő és a csapatot összetartó emberként jellemezte Kapu Tibort. A felkészülés során Rubik-kockázással és gitározással lazított - több zenekarban is játszik, így hangszeres előadásait űrhajós kollégái is jól viselték. Kapu a Stühmer különleges, NASA-előírásokhoz igazított űrcsokija mellett Erős Pistát és Piros Aranyat visz majd magával. Kutatóűrhajós küldetését követően pedig valószínűleg az űriparban folytatja pályáját.

Mint ahogy azt egy korábbi írásunkban is részleteztük, Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa és Kapu Tibor missziója számos hasonlóságot mutat. Farkas Bertalan 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult útnak a Szojuz-36 űrhajóval, ezzel megkezdve történelmi küldetését a Szaljut-6 űrállomásra. Az űrutazás során 8 napot és 20 órát töltött a világűrben. Érdemes megemlíteni, hogy a háromfős Szojuz űrhajót a küldetésre kétszemélyessé alakították, így Valerij Kubaszov, a tapasztalt űrhajós, Farkas Bertalannal együtt repült. Ez a küldetés Kubaszov harmadik és egyben utolsó űrutazása volt, amely során gazdag tapasztalatait osztotta meg a fiatalabb űrhajóssal.

A Farkas Bertalan által meglátogatott Szaljut-6 a szovjet űrkutatás fontos elsőségeinek egyike volt. Sok kezdeti próbálkozás után az 1977-ben indított, 1981 nyaráig szolgáló eszköz volt az első tartósan működő űrállomás, amin 33 űrhajós járt. A húsztonnás szerkezet átmérője 4 méter, hossza 16 méter volt, 90 köbméteres belső térrel. A Szaljutokból fejlesztették ki később a Mir űrállomás központi modulját, egy megmaradt példány Zvezda néven a Nemzetközi Űrállomás részeként 25 éve kering a Föld körül.

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, a Szaljut-6 űrállomáson végzett innovatív anyagtechnológiai kutatásokat, melyek során a félvezetőkben alkalmazott fémek ötvözeteivel, valamint más, súlytalanságban előállított ötvözetekkel kísérletezett. Emellett egy különleges kristályosító berendezést is tesztelt, amely új perspektívákat nyitott az anyagtudományban. Farkas Bertalan az egyik első súlytalanságban végzett sejtbiológiai kísérletet is irányította, amelyből kiderült, hogy az immunrendszer sejtjei az űrben lényegesen nagyobb mennyiségű interferont termelnek, mint a Föld felszínén. Ezen kívül, az általa kipróbált Pille sugárdózismérő rendkívül fontos technikai újítás volt, hiszen a korábbi mérések adatait csupán a Földön lehetett elemezni. Farkas a súlytalanság hatásait is vizsgálta a szellemi teljesítőképesség szempontjából, emellett lenyűgöző fényképeket készített az űrállomásról, ahogyan az Magyarország felett haladt el. Munkássága nemcsak a tudományos közösség számára volt jelentős, hanem nemzeti büszkeséget is hozott az ország számára.