Szlovákiában már forradalmian izgalmas a légkör.

Különös eredményeket hozott nyilvánosságra a Dekk Intézet legfrissebb felmérésében. A kutatás szerint egyre több szlovák véli úgy, hogy a társadalmi problémák szokásos eszközökkel már nem oldhatók meg, szerintük csak egy forradalom hozhat valódi változást. A válaszadók több mint fele pedig azt hiszi, hogy a világ sorsát nem demokratikusan megválasztott vezetők, hanem titkos, háttérből irányító csoportok befolyásolják.

A szlovák társadalomban a rendszerellenesség nem csupán a kormánnyal vagy az állammal szembeni bizalmatlanság formájában jelenik meg, hanem mélyebb szinten is: a modern társadalom alapvető intézményeivel és értékeivel szemben is megkérdőjeleződik a bizalom - derül ki a Dekk Intézet legújabb kutatásából.

A felmérés eredményei alapján a válaszadók több mint fele, egészen pontosan 52,5 százalék, úgy érzi, hogy a rendszer nem figyel a polgárok jólétére, sőt, sokan azt gondolják, hogy szándékosan árt nekik. Az emberek egyre inkább kétségekkel tekintenek arra, hogy a társadalmi problémák hagyományos módszerekkel, mint például választásokkal vagy bírósági eljárásokkal, valóban megoldhatók.

A polgárok több mint 15%-a úgy véli, hogy csak forradalmi úton érhetők el valódi pozitív változások, míg ez a nézet korábban csupán 3%-ot képviselt. Pavol Kosnác, a Dekk Intézet vezető kutatója és igazgatója hangsúlyozza, hogy a forradalmi gondolkodás hátterében a bizalom megingása áll. Ezek az emberek már nem bíznek abban, hogy a szociális problémák megoldásához elegendőek a megszokott módszerek, mint például a reformok.

A kutató két meglepő jelenségre hívta fel a figyelmet. A szlovák lakosság több mint 51 százaléka azt véli, hogy a világ jelentős eseményeit nem választott politikai vezetők, hanem titkos csoportok manipulálják, akik a totalitárius világkormány megalapítására törekednek. Ezen kívül a megkérdezettek 65 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a szocializmus idején jobb volt az életminőség. Nem meglepő, hogy a legnagyobb szegénységben élők a legelégedetlenebbek a jelenlegi helyzettel.

A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarország a legnagyobb politikai polarizációval bíró ország Európában, ezt követi Szlovákia a második helyen, míg Lengyelország a harmadik pozíciót foglalja el.

Szlovákia jövője attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek őszintén feltárni a lakosság felének érzéseit az országukkal kapcsolatban. A társadalmi polarizáció és a rendszerellenes hangulat mérséklése elengedhetetlenül fontos, hiszen ezek nem csupán a közéletünkre, hanem a mindennapi életünkre, kapcsolati hálónkra és biztonságérzetünkre is súlyos hatással lehetnek. E kihívásokra való reagálás Szlovákia fejlődésének kulcsa kell, hogy legyen, hogy együtt tudjunk építkezni egy harmonikusabb és biztonságosabb jövő felé.

- jelentette ki Pavol Kosnác, miközben határozottan kifejtette véleményét.

Huncík Péter pszichiáter szerint összetett kérdésről van szó, egyrészt az emberekben nem alakult ki a bizalom a vezetőik felé, másrészt saját magukban sem hisznek.

"Egyes országok életében fontos szempont a bizalom kialakítása. Sokszor több évtizedes folyamat, amíg az emberek eljutnak oda, hogy a rájuk szabott vezetőket elfogadják tetteik alapján. Nem értékeltük ki kellőképpen, hogy az állampolgárokra milyen emberellenes hatással volt az 1945-től 1989-ig tartó időszak, ez is közrejátszik abban, hogy nincs meg a bizalom."

A szakember egy érdekes hasonlatra is felhívta a figyelmet.

Ez hasonló jelenség, mint a féltékenység, ami azért alakul ki, mert elsősorban saját magunkkal nem vagyunk tisztában. Önmagunkról képzeljük azt, hogy bizonyos esetekben hogyan viselkednénk, aminek a végkicsengése az a fajta elfordulás az intézményektől, a politikusoktól és szinte mindentől, aminek a stabilitást kellene jelentenie az életünkben, de hiányzik belőlünk a belső biztonság

- mondta a szakértő.

Nem ez az első szokatlan eredményt hozó felmérés a szlovákoknál. Július végén az Index is beszámolt róla, hogy a lakosság jelentős része támogatná Szlovákia Oroszországhoz való csatolást.

Egy korábbi kutatás alapján kiderült, hogy a szlovák lakosság több mint harminc százaléka kétségbe vonja, hogy a tavalyi évben valóban megtörtént a merénylet Robert Ficó ellen.