A mezőgazdaságban komoly károkat okozhat, ha nem sikerül hatékonyan megakadályozni a problémákat.
A kisbajcsi marhatelepen – hazánkban öt évtized után újra – felbukkant a száj- és körömfájás betegség, ami miatt rendkívül szigorú járványvédelmi intézkedéseket léptettek életbe. Ez a kórokozó a fertőzött levegő belélegzésével is terjedhet az állatok között. Az optimista forgatókönyv esetén is komoly károkat okozhat az állattenyésztésben, és ha nem sikerül gyorsan megfékezni a helyzetet, akkor akár a szarvasmarha- és sertésállomány harmadát is le kell ölni. Ez pedig óriási csapást jelentene a magyar mezőgazdasági szektornak.
A kisbajcsi marhatelepen észlelt megbetegedésekkel fél évszázad után újra megjelent Magyarországon a párosujjú patások között pestisszerűen terjedni képes ragadós száj- és körömfájásjárvány. A Nébih egyből elrendelte a fertőzött telep, illetve az érintett gazdaság egy máshol tartott állománya összes állatának, legalább 1700 egyednek a leölését. A munka csütörtökig tarthat. A tetemeket egy Bábolna melletti dögtemetőben földelik el.
Pásztor Szabolcs, az országos főállatorvos több, azonnali hatályú korlátozást is elrendelt, ezek közé tartozik, hogy a Dunántúlon és az ország középső részén fekvő megyékben
A kisbajcsi telep környékén egy 3 kilométeres védő- és egy 10 kilométeres felügyeleti zónát határoztak meg, amelyek jelenleg Győrt is magukba foglalva összesen 19 települést érintenek.
Bár az intézkedések látszólag túlzottan szigorúak, a ragadós száj- és körömfájás kitörése esetén óriási károkat okozhatna az állattenyésztési szektorban. Ez a betegség ugyanis nemcsak a gazdaságainkban elengedhetetlen szerepet játszó szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat és kecskéket fenyegeti, hanem a vadon élő rokon fajokat is, mint például az őzeket, szarvasokat és vaddisznókat. Ezek az állatok pedig potenciális vírushordozókká válhatnak, ami tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke lapunknak hangsúlyozta, hogy a következő hetek kulcsfontosságúak lesznek, mivel Bajcson még nem biztos, hogy sikerült megfékezni a fertőzést. A vírus elnevezésében is a ragadós jellegének kiemelése válik fontossá. A betegség főként a kilégzés révén, a levegőben, valamint testváladékok, például nyál segítségével terjed, és így fertőzheti meg az állatokat a belélegzés során. A kutatások azt mutatják, hogy nedves időjárás esetén a vírus akár több tíz, sőt száz kilométer távolságra is eljuthat a levegőben. A fertőzött állatok pedig már a tünetek megjelenése előtt is jelentős mennyiségben terjesztik a vírust. Ha tehát a betegség egy állományban megjelenik, az egyetlen megoldás az egész állomány kiirtása, mivel a terjedést ezután már megakadályozni lehetetlen. A szakértő kiemelte, hogy ebben az esetben az ország minden területén elengedhetetlen a járványvédelmi intézkedések szigorú betartása és a kapcsolódó eljárások alkalmazása.
A ragadós száj- és körömfájás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatása leginkább attól függ, hogy a betegség milyen ütemben terjed el a következő hetek során.
