Strasbourgban újabb fejezetéhez érkezik a Belgrád-Budapest vasútvonal kapcsán indított jogi eljárás, amely a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozik.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság döntése, miszerint a kormány titokban tarthatja a Belgrád-Budapest vasútvonal-építéshez kapcsolódó, jogerős bírósági ítéletek szerint közérdekű adatokat, még a NER-mércével mérve is kirívóan rossz lépésnek számít. A projekt 800 milliárd forintba kerül, és 85 százalékban kínai hitelből valósul meg. Ligeti megjegyzi, hogy ez a határozat alááshatja a közügyek és közpénzek átláthatóságáért folytatott, évtizedes harc eredményeit, ami különösen aggasztó a demokratikus értékek szempontjából - olvasható a 24.hu-n megjelent írásában.
A vasúti projekt története 2020-ban vette kezdetét, miután 2019-ben kiválasztották a kivitelezőket és azok alvállalkozóit. A magyar oldalon Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt. játszotta a főszerepet. Az Országgyűlés döntése értelmében a közbeszerzési dokumentumok tíz évre titkosítva lettek, így nem áll rendelkezésre információ arról, hogy milyen értékben és kikkel szerződtek a munkákra. Annyit lehet tudni, hogy a Mészáros család cégei, mint például az R-Kord Kft., a V-Híd Zrt., a Fejér B.Á.L. Zrt. és a Vasútvill Kft., nemcsak fővállalkozóként, hanem alvállalkozóként is jelentős megbízásokhoz jutottak – emeli ki Ligeti az események hátterét.
Az ügy első fokon a bíróság elfogadta a külügy válaszát, miszerint "Miniszter úr nem járul hozzá (...) az adatok nyilvánosságra hozatalához", és ennyi volt. Másodfokon azonban, a jogerős ítéletében, az Ítélőtábla elrendelte az adatok közzétételét. Ekkor a magyar állam a biztos védvonalak mögé húzódott, és a Kúriához fordult, ahol ismételten elutasították az adatigénylést. A Kúria döntése szerint a bíróságnak nincs hatásköre felülbírálni a kormány döntéseit. Az ügy végül két hete zárult le egy már említett Alkotmánybírósági határozattal, amelyhez három alkotmánybíró különvéleménye is társult – legalábbis Magyarország területén.
A Transparency ugyanis folytatja a harcát az adatok megismeréséért. "További hazai jogorvoslati lehetőség hiányában az ügy Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatódik" - írta Ligeti.
