Saját szemünkkel tanúi lehettünk Marilyn Monroe csillagának ragyogásának és drámai mélyrepülésének.

A tavaly ősszel Londonban megnyílt Marilyn Monroe kiállításon jártunk, ahol a színésznő személyes gyűjteményéhez tartozó holmikat állították ki. Köztük ikonikus ruhadarabjait és kedvenc kozmetikai termékeit, amelyek éppenséggel egy magyar bőrgyógyász készítményei voltak.

Egy pillanat alatt múlt el egy élet 1962. augusztus 4-én, amikor a 36 éves amerikai színésznőt, Marilyn Monroe-t holtan találták saját otthonában. A hivatalos jelentés szerint halála gyógyszer-túladagolás következménye volt, és nem titok, hogy éveken át élénkítő amfetaminokat, nyugtató barbiturátokat, valamint altatókat használt, ezek közül az utóbbi bizonyult a legveszélyesebbnek. Ráadásul a halála előtti hónapokban annyira súlyos állapotba került, hogy alkoholt kevert az altatókkal. Az ő tragédiájának hátterében részben zátonyra futott párkapcsolatai és sanyarú gyermekkora állt.

Mint ismert, az ünnepelt szexszimbólum összesen tíz nevelőotthonban élt és két évet töltött árvaházban. Később nevelőszülőkhöz került, miután édesanyja ideggyógyintézetbe költözött, így négy évig volt egy gyámja.

Nem nevezem magam árvának. Lelencként nevelkedtem, így a boldogság fogalma idegen számomra. Soha nem vártam el, hogy elérjen, inkább elfogadtam a sorsom.

- Emlékezett vissza a színésznő egy régi időre.

A folyamatos költözés olyan mély nyomokat hagyott benne, mintha csak egy teher lenne a körülötte lévő emberek számára, akiket látszólag senki sem értett meg. Ezt az érzést végigkísérte az élete során. Felnőttként is csupán eszközként használták, még olyan hírességek is, mint a Kennedy fivérek, pedig a szívében ott égett a vágy, hogy igazi családra és társaságra leljen. Mégis, amikor a szeretetet tapasztalta, valahogy mindig idegennek érezte, miközben a magánytól való félelme egyre csak fokozódott. A Norma Jeane Mortenson néven született Marilyn Monroe az 50-es években igazi szenzációvá vált, részben a titokzatossága miatt, amely a kor más színésznőiből hiányzott. Olyan varázsa volt, amely lehetővé tette számára, hogy villámgyorsan hírnévre tegyen szert, és a reflektorfény középpontjába kerüljön.

A legemlékezetesebb alakításai közé tartozik a "Hogyan fogjunk milliomost?" és a "Van, aki forrón szereti" című filmek, amelyekben maradandót alkotott. De nem csupán a filmvásznon, hanem a divat világában is maradandó nyomot hagyott egyedi stílusérzékével, amely máig inspirációt jelent. Sírja a Los Angeles-i Pierce Brothers Westwood Village Memorial Park & Mortuary temetőben található, ahol szinte minden nap friss virágok díszítik. Ez a folyamatosan megújuló tisztelet jól tükrözi, hogy mennyire élénken él tovább az emléke a közönség szívében.

Monroe emlékére az utóbbi évtizedek során számos kiállítás nyílt világszerte, azonban egyik sem hasonlítható ahhoz az eseményhez, amely tavaly ősszel Londonba érkezett. A híres színésznő személyes tárgyai negyven éven át rejtve maradtak a nagyközönség elől, míg végül a Los Angeles-i Julien's és a New York-i Christie's aukciósházak révén megnyílt a lehetőség, hogy a brit fővárosban bemutathassák őket. Az április 25-ig látogatható kiállításon az Index is jelen volt, és egy érzelmekkel teli utazás részesei lehettünk, amely végül fájdalmas befejezést hozott.

A kiállításon egészen gyermekkorától kísérhetjük végig a kis Norma Jeane Mortenson felcseperedését, akiről mutatnak gyerekkori fotókat, általa írt leveleket, illetve aláírt képeket. A színésznő már fiatalon érdeklődött a divat iránt, így a személyes gyűjteményében olyan rajzokra bukkantak, amiket ő maga készített. Az ismertté válásának első lépcsőfokát jelentették a modellmunkák, amelyekről kifizetési csekkeket mutattak be (például az Abercrombie & Fitch céggel dolgozott együtt). Sőt, a magángyűjteményéből több könyv került elő, köztük Joshua Leth Liebmann Piece of mind és Theodore Raper The Roots of American Communism című kötetei. Egyes kozmetikumait szintén kiállították, például a szemmaszkját, a hajcsavaróit, a használt szemceruzáit, illetve arcápolási termékeit.

Utóbbiak azért különösen érdekesek nekünk, magyaroknak, mivel Erno Laszlo (László Ernő) kozmetológus kencéi voltak a kedvencei. A világhírű bőrgyógyász még 1897 nyarán született a jelenleg Szlovákiához tartozó Nyitrazsámbokréton, és a Budapesti Tudományegyetem Bőrgyógyászati karán doktorált. A modern bőrgyógyászat atyjának tartott Max Joseph mellett tanulhatta ki a szakma rejtelmeit, és célja volt, hogy olyan készítményeket alkosson, amelyek nem pusztán elfedik a bőrhibákat, hanem helyre is állítják a bőrt. Világhírnévre azután tett szert, hogy a Habsburg-családhoz tartozó Stefánia hercegnő aknés arcbőrét kezelte eredményesen, majd Gombaszögi Frida színésznő arcán lövedék okozta vágásokat tüntetett el a termékeivel.

1939-ben New York városába költözve megalapította az Erno Laszlo Institute-ot, amely a társadalom elit rétegének igényeire összpontosított. Ügyfelei között olyan ikonikus személyiségek tűntek fel, mint Grace Kelly, Greta Garbo, Katherine Hepburn és Audrey Hepburn, valamint Jackie Kennedy, Madonna, Sting és Diane Keaton. A kiváltságosok sorát erősítette Marilyn Monroe is, aki ezt mondta:

Erno Laszlo nem csupán a fizikai állapotomat helyreállította, hanem a lelkem mélyebb rétegeiben is gyógyító hatást gyakorolt.

- és nem utolsósorban, halála után az éjjeli szekrényénél a kozmetológus által ajánlott szépségápolási termékekre is bukkantak.

Az amerikai színésznő öröksége között talán a legértékesebb kincsek azok az öltözékek, amelyeket jelentős nyilvános eseményeken viselt. A kiállításon látható az ikonikus szatén köntös, a fekete koktélruha, valamint a fekete garbó és fehér nadrág kombinációja, amely a Life magazinban megjelent cikkhez készült fotókon tűnik fel – ez a lapszám egy nappal a színésznő halála előtt került az olvasók elé. Emellett számos hétköznapibb ruhadarabja is megtekinthető, mint például egy elegáns blúz, fekete bársony öve, stílusos kendője, napszemüvege és olvasószemüvege. Ráadásul még az általa használt Christian Dior harisnya is helyet kapott a tárlaton.

Mint tudvalevő, Monroe több mint másfél éven át volt Joe DiMaggio, a híres baseballjátékos felesége. Bár házasságuk meglehetősen rövid életű volt, a színésznő örökségeként számos olyan tárgy maradt fenn, amelyek a sportolóhoz köthetők. A kiállításon látható relikviák között megtalálható az a bőrönd is, amelyet Monroe a nászútjára vitt magával – a bőröndön a monogramja, az MM, elegánsan bele van vésve. Továbbá felbukkant DiMaggio borotválkozó készlete, egy aláírt baseballütő, valamint az American League szezonbérlete is, amelyek mind a sportoló és a színésznő közötti kapcsolat emlékét őrzik.

Ugyanakkor voltak olyan tárgyak is, amelyek jelentősége számunkra rejtély maradt, amikor kiállításra kerültek. Akár a Monroe házából előkerült evőeszközökről, a konyhai kiegészítőkről vagy a brentwoodi otthonában található csempék egyes darabjairól beszélünk, mindezek mellett az első szakácskönyve sokkal figyelemfelkeltőbb látványt nyújtott. Meglepetten álltunk meg, amikor észrevettük a Hétévi vágyakozás című filmben Monroe kezében látható ventilátort a kiállítás egyik pontján, majd a Hogyan fogjunk milliomost? című produkcióban használt asztali lámpát - ezek a tárgyak nem igazán álltak kapcsolatban a színésznő életével.

A kiállításon a filmes relikviákból sincs hiány, mivel bemutatják a Szőkék előnyben, a Hogyan fogjunk milliomost? és a Van, aki forrón szereti eredeti forgatókönyvét. Utóbbinak megtekinthető a produkciós költségeket elszámoló dokumentuma is, amelyből kiderül, hogy 2,8 millió dollárra rúgtak a kiadások. E tárgyaktól már igencsak felcsillant a szemünk, különösképp, amikor megpillantottuk Monroe végrendeletének eredeti változatát, és a legendás Warner Bros. kulcsot, amit anno minden színész megkapott, aki leszerződött a filmgyártó céggel. Ritkaságnak számít az 1960-os Oscar-gála menetrendjét tartalmazó dokumentum is - amelyen nem mellesleg a Van, aki forrón szereti hat kategóriában volt jelölve, de végül csak egy aranyszobrot kapott -, és Monroe utolsó tagsági kártyája, ami a 34. Oscar-gálára szólt.

A színésznő 1962-ben még részt vehetett egy emlékezetes díjátadón, mielőtt tragikus körülmények között távozott az élők sorából. Ebben az évben egy különleges esemény is fűződik a nevéhez: John F. Kennedy, az Egyesült Államok akkori elnöke születésnapi ünnepségén énekelt. A rendezvényhez kapcsolódóan fellelték az egyik jegyet, valamint a beszéd leiratát is, amelyben Kennedy méltatta a híres színésznőt. Monroe életútján számtalan neves személyiséggel találkozott, hiszen 1956-ban II. Erzsébet királynő meghívásának eleget téve látogatott el az Egyesült Királyságba – a meghívót szintén megőrizték. Továbbá, nemcsak a brit uralkodóval, hanem Frank Sinatrával is együtt jachtozott; a világhírű énekes telefonszáma megtalálható volt a színésznő telefonkönyvében, ahogyan az egyik sapkája is, amelyet sokáig őriztek.

A kiállításon barangolva, a bemutatott tárgyak és egykor élettel teli emlékek között egy figyelemre méltó ívet figyelhettünk meg. A rendezők igyekeztek hangsúlyozni, hogy Monroe milyen nehéz körülményekből indult, és hogyan kereste életének során a boldogságot. Ugyanakkor nem feledkeztek meg arról sem, hogy bár sok csalódás árnyékolta be az életét, végül a legmélyebb vágya valóra vált. Az a szeretet és gondoskodás, amelyre egykor az édesanyjától és az életébe betoppanó férfiaktól vágyott, halála után váratlanul érkezett vadidegenektől, akik érzéseikben és tiszteletükben túlnőtték őt és a hírnevét. Marilyn Monroe egyfajta szimbólumává vált annak, hogy a férfiak kapzsisága milyen mély hatást gyakorolhat a nőkre, miközben a showbiznisz sötét oldalának terhe is súlyosan nehezedett rá.