Kínálom nagymamám zöldségvásárlási lehetőségét, aki számlaképes, és kedvező áron bérbe vehető! Ideális lehetőség azoknak, akik szeretnének spórolni a friss zöldségek beszerzésénél.
A nyugdíjasok áfa-visszatérítésével és a két-háromgyerekesek szja-mentességével lökte be a kampányt Orbán Viktor; az amerikai-ukrán tárgyalásokat figyelte a világ, hogy aztán azok egy egész szürreális veszekedésbe torkolljanak; Donald Trump beindította a vámháborúját az EU ellen is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Osztogatás, osztogatás, és még több osztogatás, nem is beszélve a Pride ellen irányuló folyamatos provokációkról – Orbán Viktor úgy döntött, hogy a 2026-os választási kampányt jó fél évvel korábban megkezdi. Első pillantásra talán nem tűnik túl meglepőnek, de ahogy a miniszterelnök évértékelőjén elhangzottak részletei napvilágra kerültek, világossá vált, hogy a helyzet sokkal árnyaltabb. Valójában egy jelentős osztogatási hullámra számíthatunk most, és a választások után még sokkal több ígéret vár ránk. Ez a megközelítés nem csupán költséghatékonyabb (bár így is óriási összegeket von el az államkasszából), de a kampány során biztosan nagy visszhangot fog kelteni.
Részletesen ez a következőket jelenti: a háromgyerekes anyák már idén októbertől nem kell, hogy személyi jövedelemadót fizessenek, a kétgyerekeseknek 2026-tól 2029-ig vezetik be a mentességet több lépcsőfokban, a családi adókedvezményt tovább emelik, a nyugdíjasoknak pedig áfa-visszatérítést kínálnak majd az élelmiszervásárlásaik után. Na és tovább fenyegetik a boltokat, ezúttal épp a haszon maximális értékének meghúzásával, közben pedig alkotmányba írják a készpénzhasználati jogot, hogy egyszerre tudják megidézni az MSZMP politikáját és elcsábítani szavazókat a szélsőjobboldal alusisakos részétől.
A hét során a gazdasági események jelentős részét az osztogatási politika körüli diskurzusok töltötték ki. Az NGM bejelentése, miszerint milyen ütemezés szerint készül el a 2026-os költségvetés, egyértelművé tette, hogy a korábbi hiánycélokat már most felülírták. A kormány kezdetben 660 milliárd forintos kerettel számol, de a becslések szerint ez az összeg akár 1500 milliárdra is rúghat - miközben világos, hogy a jelenlegi környezetben ennyi pénzügyi mozgástér nem áll rendelkezésre. Az adótanácsadók, könyvelők, élelmiszerboltosok és gazdasági elemzők alaposan megvizsgálták a terveket, és a hitelminősítők is kifejtették aggályaikat. Mi is felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez a jövőbeni lehetőségek felélésének egy különösen aggasztó példája lehet, amely emlékeztet a 2002-es MSZP-s kampányígéretek utáni osztogatásra. Különösen aggasztó, hogy a tervekben egyáltalán nem tükröződik a szociális érzékenység, mivel például az adómentesség a leggazdagabb 10 százalék számára kedvezőbb, mint az ország szegényebb lakossága számára. Érdekes megfigyelni azt is, hogy a kormány nem próbálja népszerűsíteni a háromgyermekes családmodellt, miközben a legfrissebb demográfiai adatok szerint a születésszám továbbra is csökken.
A kormány egy érdekes kezdeményezéssel állt elő a nyugdíjasok támogatására: bevezetésre kerül egy olyan kártya, amelyet a vásárlások során le lehet cippantani, és az áfát bizonyos keretek között visszautalják majd. Azonban hamar kiderült, hogy ez a megoldás nem mindenki számára lesz elérhető. Például a piacon vásárlók nem tudják majd kihasználni ezt az előnyt, mivel az áfa mentesség nem alkalmazható. Emellett a kisboltokban is csak akkor érvényesül a kedvezmény, ha a nyugdíjasok áfás számlát kérnek. Továbbá, a kártya lehetőséget ad arra is, hogy mások vásároljanak vele, de a kormány ezt nem tartja problémának, hiszen szerintük a családon belüli vásárlás nem ütközik etikai kérdésekbe.
Már hetek óta szinte lehetetlen olyan hírösszefoglalót írni, amely ne foglalkozna az Egyesült Államok eseményeivel, amelyek sokszor a legváratlanabb fordulatokat hozzák. A hét legjobban várt pillanata a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij közötti tárgyalás volt, ám a valóság messze elmaradt a várakozásoktól. A találkozó során Trump és alelnöke nem tudták titkolni elégedetlenségüket Zelenszkij iránt, akit azzal vádoltak, hogy nem tanúsított elég tiszteletet. A helyzet azután egy olyan heves vitába torkollott, amely a diplomáciai kapcsolatok legrosszabb pillanatait idézte, és Zelenszkij végül távozott a Fehér Háztól anélkül, hogy bármilyen megállapodás született volna.
Pedig egészen addig még úgy tűnhetett, hogy van remény a tárgyalásokra. Az amerikai elnök, figyelembe véve átlagos választói figyelmét, mindenki arcába mondta, hogy egy héttel ezelőtt nem nevezte ukrán kollégáját diktátornak. De úgy festett, hogy az üzlet az üzlet: Ukrajna lehetőséget kapott arra, hogy az állami tulajdonú ásványkincseinek eladásából származó bevételek felét egy közös alapba helyezze, amely ukrajnai projekteket finanszírozna, míg az Egyesült Államok több száz milliárd dollárt és katonai felszereléseket biztosítana számukra. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy az egó még a pénznél is fontosabbá vált - és persze Vlagyimir Putin is örülhet, aki éppen új megbízottjával próbálja megakadályozni a tárgyalások előrehaladását.
Trump Ukrajnán kívüli tevékenységei közül kétségtelenül a legszembetűnőbb lépés az volt, hogy bejelentette, 25 százalékos vámot kíván kivetni az Európai Unió termékeire. Az indoklás egészen különös volt: szerinte az EU célja az, hogy az Egyesült Államokat hátrányos helyzetbe hozza. Ez a megnyilvánulás annyira abszurd, hogy ha nem lenne már 2025-ből hátra tíz hónap, és Trump továbbra is az elnök, talán elnyerné Az Év Legnagyobb Politikusi Ostobasága díjat. Európa most keresi a megoldásokat, kivéve Szijjártó Pétert, aki szerint az EU a felelős a kialakult helyzetért. Mivel a közös európai hadsereg létrejötte egyelőre elképzelhetetlen, talán a gazdasági együttműködés szorosabbra fűzése lehet a kulcs. Trump azt is bejelentette, hogy Kanadával és Mexikóval szemben március 4-től élesíti azokat a vámokat, amelyeket egy hónappal ezelőtt már egyszer bejelentett, majd felfüggesztett. Nagy-Britanniával kapcsolatban úgy tűnik, hogy talán mégis mérsékeltebb lesz, hiszen Keir Starmer brit miniszterelnök erős tárgyalópartner, Irán ügyében pedig inkább a kivárás taktikáját választja.
Az amerikai belső ügyek terén figyelemre méltó, hogy eddig csupán kevesen reagáltak Elon Musk fenyegetéseire. A világ leggazdagabb embere ugyanis a szövetségi alkalmazottakat kirúgással sújtotta, amennyiben nem küldik el neki e-mailben, hogy miért érdemes megtartani őket a pozíciójukban. A dolgozók jelentős része azonban nem válaszolt, így Musk kénytelen volt bejelenteni, hogy második esélyt ad nekik. Különösen a légi irányítás területén tapasztalható, hogy már azokat az egykori dolgozókat is visszahívnák a nyugdíjból, akik az utóbbi években hagyták el a pályát.
A hét képe: mesterséges intelligenciával készített fotóval próbálta egy fideszes képviselő népszerűsíteni az osztogató kampányt, rossz ötletnek bizonyult
Akárhogyan is érik el majd az amerikai vámok Magyarországot, az már most látszik, hogy a kormányunk nem lesz egyszerű helyzetben, ha kicsit is jó évet szeretne kihozni 2025-ből - nem csoda, hogy már most el kellett kezdeniük kampányolni. Az inflációnk a legnagyobb az egész EU-ban, több, mint duplája az uniós átlagnak, az ipari áraink meglódultak januárban, az autó- és az akkuexportunk bezuhant, bár külkereskedelmi többlet még így is összejött, a beruházásokról pedig 2024. végi, katasztrofális számok érkeztek. Amiben egész jól állunk, az a foglalkoztatottság - a tavaly ilyenkorinál 32 ezerrel többen dolgoznak - és a turizmus, amely hónapok óta látványosan szárnyal.
A jegybank sem tűnik túl derűlátónak, miután úgy döntött, hogy a 6,5 százalékos alapkamatot változatlanul fenntartja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) érvelése alapján a januári inflációs adatok rendkívül kedvezőtlenek voltak, ezért az éves áremelkedésre vonatkozó előrejelzéseket felül kell vizsgálni. Most már arra is van lehetőség, hogy az infláció csökkenése ne csupán februártól kezdődjön.
A Magyar Nemzeti Bank kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedének egyik legérdekesebb aspektusától búcsúzunk: a borzalmasan népszerűtlen infografikák és az unortodox gazdaságpolitika megálmodójától. Matolcsy György második jegybankelnöki ciklusa most a végéhez közeledik.
Matolcsy György távozása körüli megítélés nem éppen egyszerű feladat: az első ciklusában a kormány gazdaságpolitikai irányvonalát támogatta, míg a másodikban már inkább a felgyulladt szekeret próbálta oltani. A devizahitelek forintosítása, valamint a szigorúbb hitelfelvételi szabályok bevezetése egyértelműen pozitív lépés volt a részéről. Ugyanakkor a jegybank nem tudta hatékonyan kezelni az inflációt, és a gazdasági növekedést csupán addig tudta serkenteni, amíg a bőséges EU-s források és a kedvező világgazdasági környezet támogatta ezt a folyamatot. Az elmúlt évek viszont már inkább arról szóltak, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedései ellen küzdjön, a legszigorúbb monetáris döntésekkel próbálva ellensúlyozni a károkat.
A Gazdasági Versenyhivatal válaszában világossá tette, hogy Nagy Márton, amikor az élelmiszerpiac kulcsszereplőit a minisztériumba hívja és arra kéri őket, hogy csökkentsék az árakat, az miért nem minősül kartellezésnek. Azóta, hogy a fenyegetések elkezdődtek, több áruházlánc is bejelentette, hogy csökkenti az árakat bizonyos termékeknél. Ennek eredményeként a HVG havi bevásárlókosarában a tej és a tojás ára kissé mérséklődött.
A bevásárlókosarunk összképe ugyan emelkedett, ám az, hogy csupán fél százalékkal drágult egy hónap alatt, kifejezetten kedvezőnek számít a korábbi időszakokhoz viszonyítva. Érdekes módon mindez úgy valósult meg, hogy a csirkemell ára 8 százalékkal nőtt, míg a többi termék árai visszahúzták az átlagot.
Ha a magyar kormány valóban annyira büszke az amerikai kapcsolataira, akkor Szijjártó Péter lépései különös figyelmet érdemelnek. Éppen akkor kérte felmentését a Paks II-t érintő amerikai szankciók alól, amikor Trump egy évvel meghosszabbította az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, amelyeket még Barack Obama idején, 2014-ben vezettek be. Közben azonban Európában sem állunk túl jól: csupán egy lépés választ el minket attól, hogy az EU Bírósága jogellenesnek nyilvánítsa a bővítéshez nyújtott állami támogatást.
A főtanácsnok véleménye szerint Ausztria jogosan állítja, hogy az Európai Bizottságnak alaposan meg kellett volna fontolnia, hogy az új reaktorok építésével kapcsolatos közvetlen odaítélés sérti-e az EU-s előírásokat. Az orosz Nizhny Novgorod Engineering cég megbízása a feladatra nem pályázati folyamat keretében történt, hanem a szerződés kifejezetten tartalmazta, hogy ez a vállalat kapja a munkát.
