Így hát Orbán első ránézésre kedvező üzletet csinált.

Orbán Viktor Washingtonban tett látogatást, ahol nem csupán a politikai diskurzusok zajlottak, hanem a magyar sajtó is átalakuláson ment keresztül - a Blikk NER-esítése elindult. A miniszterelnök nem riadt vissza attól sem, hogy összetűzésbe kerüljön egy elemzővel, aki bátorkodott megjegyezni, hogy a gazdasági helyzet nem éppen rózsás. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Orbán Viktor Washingtonba látogatott, több mint száznyolcvan közeli munkatársával együtt, és nagyjából azt a célt érte el, amit eredetileg kitűzött. Az Egyesült Államok engedélyt adott Magyarország számára az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók alóli mentességre, érintve az energiahordozókat és a Paks II projektet is. Eleinte úgy tűnt, hogy ez a mentesség csupán ideiglenes, de Szijjártó közölte, hogy a szankciók feloldásának időtartamát nem határozták meg. Továbbá Magyarország nukleáris technológiát, gázt és fegyvereket tervez vásárolni az Egyesült Államoktól, a hírek szerint összesen 466 milliárd forint értékben. Az egyetlen téma, amelyben a magyar delegáció nem tudott előrelépni, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződés újrakötése maradt.

Ez a helyzet Orbán számára egyértelműen sikernek számít, de hogy az ország számára valóban kedvező következményekkel jár-e, azt a részletek fogják megmutatni. Kulcsfontosságú kérdés, hogy az amerikaiak elvárnak-e egy konkrét tervet a szankciómentesség érdekében, amelyben Magyarország az orosz olajról és gázról való leválásról kap útmutatást, és hogy lesznek-e ehhez határidők is. A fegyverbeszerzési folyamatot is csak a részletek fényében lehet majd értékelni. Ami az amerikai nukleáris fűtőelemek Pakshoz való beszerzését illeti, az tovább bonyolítja a helyzetet, mivel még mindig nem világos, hogyan fog működni az atomerőmű üzemanyag-ellátása a jövőben.

A Ringier kiadványai, élükön a Blikkel, immár a NER médiabirodalmának szerves részét képezik. Politikai szempontból ez igazi nyeremény az Indamedia számára, amelyen keresztül a kormánypárt is profitál. Ez a stabilan nyereséges vállalat rengeteg reklámfelületet kínál, és bár a csúcsidőszakhoz képest kevesebb, de még mindig jelentős számú olvasót vonz.

A felvásárláshoz Vaszily Miklós neve fűződik, aki öt évvel ezelőtt az Index kormányzati befolyás alá helyezésében játszott kulcsszerepet. A tranzakció pontos vételárát nem hozták nyilvánosságra, de figyelemre méltó, hogy a felvásárlás bejelentése előtt mindössze három nappal az MBH Bank, amely a finanszírozást biztosította, 12,9 milliárd forintos összegű jelzálogjogot jegyzett be az Indamediára. Érdekes módon, az MBH-nak, amelynek március óta Vaszily a felügyelőbizottság elnöke, ez a lépése különös fényben tűnik fel.

A rossz hírek terjesztője lett a bűnbak. Pedig amikor Németh Dávid, a K&H elemzője, a sajtó előtt bemutatta makrogazdasági előrejelzéseit, senki sem gondolta volna, hogy politikai botrány kerekedhet belőle. Aztán Orbán Viktor hirtelen úgy döntött, hogy ideje nekimenni a bankoknak. Németh kifejtette, hogy az idei GDP-növekedés várhatóan csupán 0,5 százalék körül alakul, és jövőre bizonyos megszorításokra is szükség lesz, annyira súlyos a gazdasági helyzet. Ezt követően Orbán hirtelen támadásba lendült, és elkezdte magyarázni, hogy a banki elemző valójában a bankadó miatt kritizálja a kormányt. Akinek egy kicsit is kétségei lennének: természetesen Németh szavaiban nem volt semmi igazán meglepő, hiszen a legtöbb független elemző egyetért abban, hogy jövőre a költségvetési hiány jelentősen megugorhat, ha a politikai döntéshozók nem lépnek időben.

Ezt követően különösen figyelemre méltó volt, amikor az ING vezető elemzője, Virovácz Péter, a saját, jóval korábban összehívott sajtótájékoztatóját megtartotta. Kifejtette, hogy a kormánynak nem szabad ész nélkül osztogatnia, mivel ez nemcsak a választási esélyeiket veszélyeztetné, hanem az ország nemzetközi megítélését is, amit igyekeznek megóvni a bóvli státusz elkerülése érdekében. Az osztogatás egyik központi eleme a 14. havi nyugdíj lehet, amelyről a miniszterelnök már tett utalásokat, jelezve, hogy január 1-jétől több lépésben tervezik bevezetni. Azonban a konkrét részletek még mindig homályosak maradtak, ami további spekulációkra adhat okot.

A már bejelentett költségvetési intézkedés, amely a lakásvásárlásokat hivatott támogatni, nem terheli meg tovább a korábbi költségvetést. Érdekes megfigyelni, hogy a KSH legutóbbi elemzése rávilágított, mennyire elszakadt az új lakások ára a bérnövekedésektől már a jelenlegi piaci zűrzavar előtt is. Emellett kiderült, hogy a lakásépítések jelenlegi helyzete mélyponton van, ám az új építési engedélyek alapján a szektor lassan elkezdhet kilábalni a nehézségekből. A Habitat for Humanity legfrissebb jelentése pedig arra figyelmeztet, hogy hiába költöttek körülbelül ezer milliárd forintot lakásfelújítási programokra, a pályázati feltételek olyannyira bonyolultak, hogy a legnagyobb szükséggel rendelkezőket már az első lépéseknél kizárják a lehetőségekből.

Mégis, milyen irányt vehet a gazdaság, függetlenül attól, hogy a jelenlegi kormány marad, vagy egy új csapat lép a helyére? E kérdés körül forgott a Közös költség podcast legutóbbi epizódja, amelyben Simor András, az MNB korábbi elnöke osztotta meg gondolatait. Simor rámutatott, hogy az elmúlt 40-50 évben a magyar gazdaságpolitika folyamatosan olyan forrásokat használt fel, amelyek valójában nem álltak rendelkezésre. Emellett a beszélgetés során érintette az MNB iránti bizalom helyzetét, az alapkamattal kapcsolatos kérdéseket, az infláció alakulását, valamint a forint jövőbeli kilátásait.

Utanként több, mint egy ezressel drágábban is utazhat az, aki átállt a MÁV új applikációjára - derítettük ki. Azzal a meglepetéssel szembesültünk ugyanis, hogy a vasúttársaság idén elindított MÁV+ nevű appja és a régi, de amúgy tökéletesen működő applikációja más jegyárakat kínál több InterCityre. A megfejtés az, hogy a régi appban ott vannak az okosjegyek, amelyeket korlátozott számban, elővételben lehet megvenni, akár 40 százalékot is spórolva, az új applikáció viszont ezeket nem kínálja fel.

Az összes többi, nem okosjegyes vonat esetében viszont az új alkalmazás mutatja a kedvezőbb árakat, ami, hogy még érdekesebb legyen a helyzet, valójában nem is olcsóbb. A régi applikáció ugyanis valamiért nem tünteti fel a jegyárnál az appos vásárlásra vonatkozó 5%-os kedvezményt, ezt csak a kosár összesítésekor látja a vásárló. Sőt, van egy olyan szituáció is, amikor tényleg olcsóbb lehet az új appban vásárolni: ha az utas nem lépi át a megyehatárt, és olyan jegyet keres, ami több mint ezer forintba kerül, akkor az új alkalmazás inkább a megyei napijegyet ajánlja, amely kedvezőbb árú lehet.

Lehetséges, hogy 27 milliárd forintot csaltak el a nyílt utcán? Nem egy daruval és sarokcsiszolóval, mint ahogy azt a Louvre tolvajai tették, hanem a gyanú szerint jogi trükközéssel a Váci úton - állítja egy svájci befektető, aki kezdeményezte a nyomozást. A rendőrség most azt kutatja, hogy amikor egy ottani értékes ingatlant birtokló cég három tulajdonosa közül ketten visszahívták a harmadikat, majd saját maguknak értékesítették az üzletrészeket, akkor vajon szabályos volt-e, hogy a cég, melynek értéke a könyvek szerint 27 milliárd forintra rúg, csupán 3 millió forintért cserélt gazdát.

A svájci befektető önként döntött a telek eladásáról, de nem sejtette, hogy ezzel együtt a cégét is el fogják venni tőle. A projektet bátran nevezhetjük kormányközelinek, hiszen a NER neves figurái is feltűnnek benne.

Huszadik alkalommal készült el a HVG Top500-as listája a legnagyobb magyar cégekről, és a friss számokból látszik: 2024 nagyon nem volt jó év. Az 500 toplistás vállalat együttvéve 2,7 százalékkal tudta növelni az árbevételét, amit ha az inflációval is korrigálunk, akkor 0,5 százalékos visszaesést kapunk.

A legnagyobb részesedéssel továbbra is a Mol bír, amely nemrégiben bejelentette, hogy holdinggá alakul. Ez a lépés lehetőséget teremt arra, hogy a vállalat irányítása rugalmasabbá váljon, és egy esetleges politikai változás esetén is előnyös helyzetbe kerüljön. A második helyet az MVM Energetika Zrt. foglalja el, és figyelembe kell venni, hogy az első tíz közé tartozó cégek közül öt az MVM csoporthoz tartozik. A harmadik helyen az Audi Hungaria áll, amit különösen fontos megemlíteni, mivel a járműipar és az energetika szektor a legnagyobb vesztes az ágazatok közötti összehasonlításban.