Januárban Novák Katalin bejelentette, hogy 2024-et a mozgás évének szenteli. Ezt követően pedig izgalmas események sora indult el.

Teljesen váratlanul, de mégis jól időzítve találta el egykori köztársasági elnökünk, amikor bejelentette, hogy 2024 a mozgás éve lesz. Az idei év során valóban mozgalmas események zajlottak: a pártrendszer meglepő fordulatokat vett, a GDP-növekedési előrejelzések a magasból a nulla közelébe zuhantak, a forintárfolyam hullámvasútként viselkedett, a világpolitikai színtér pedig szintén izgalmas irányokat vett. Novák Katalin is messzire kalandozott a politikai tájképen. Átnéztük a gazdaság és vállalkozás rovatunk legnépszerűbb cikkeinek listáját, és most bemutatjuk, mi keltette fel önök érdeklődését a leginkább az idén.

"Kedves Index! A kérdés csupán annyi: Tóni tényleg jól fizet?" - fogalmazta meg Magyar Péter a cikkre reagálva, amely azt állítja, hogy őt már azelőtt távozásra kényszerítették, hogy önként lemondott volna.

Ha 2023 végén jóslatot kellett volna tennünk arra, ki válik 2024 első számú főszereplőjévé a magyar politikai színtéren, valószínűleg kevesen gondoltak volna Varga Judit egykori férjére, a Diákhitel Központ vezérigazgatójára. Az ő eddigi legjelentősebb politikai megnyilvánulása az volt, hogy 2019-ben pályázott Balatonhenye polgármesteri posztjára, ám a választások előtt visszalépett. Ezt követően, februárban, egy váratlan fordulat jött: Novák Katalin kegyelmet adott egy pedofil bűncselekmény eltitkolójának. Ekkor lépett színre Magyar Péter, aki mesterien egyesítette a NER-rel szembeni elégedetlenséget, és minden eddigi próbálkozásnál sikeresebben tudta megmozdítani a közvéleményt.

Ez a cikk mindössze két nappal azután látott napvilágot, hogy Magyar kilépett a NER B-vonalából, és lemondott minden állami cégnél betöltött pozíciójáról, beleértve a részben állami MBH Bank felügyelőbizottsági tagságát is. Az Indexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium azt nyilatkozta, hogy függetlenül attól, hogy Magyar önként távozott, már januárban döntöttek a kirúgásáról. Azóta sem tisztázódott, hogy valóban így történt-e, de a legújabb események fényében ez már szinte lényegtelen, hiszen hatalmas átalakulások zajlanak a háttérben.

Sokan fognak még a Magyar Péter-jelenséggel foglalkozni, és jelenleg nehéz megmondani, hogyan alakul a történet vége. Az azonban egyértelmű, hogy a júniusi EP-választás óta, valamint az azt követő időszakban, jelentős mértékben háttérbe szorította az ellenzék szinte minden szegmensét. Most először, 2006 nyara óta, azt tapasztaljuk, hogy a komolyan vehető közvélemény-kutatók adatai alapján nem a Fidesz a legnépszerűbb párt.

Putyin rendeletet adott ki, amelyben elrendelte, hogy minden olyan dolgot, amely egykor szovjet vagy orosz tulajdonban volt, külföldre kell szállítani.

Ahogy azt sokan sejtették, az orosz-ukrán konfliktus 2023-ban sem zárult le. A top tízes listánkba egy januári eseménnyel került be, amikor az orosz elnök a határon túli egykori szovjet vagy cári vagyonelemek begyűjtésére tett ígéreteket, ami nemcsak a propagandára épít, hanem valójában értelmetlennek tűnik. Azóta a helyzet továbbra is stagnál: az orosz erők nagyon lassan haladnak előre, Ukrajna kitartóan védekezik, míg Európa óvatosan próbálja meg támogatni a harcot. Közben a világ szeme a jövőre szegeződik, különösen arra, hogy mi történik, amikor 2025 januárjában Donald Trump várhatóan visszatér a politikai porondra.

A világpolitika egyébként sem lett egyszerűbb. Az USA-ban sokan kérték, hogy Joe Biden ne induljon az elnökjelöltségért, ő pedig akkor lépett csak vissza, amikor már sikerrel lerombolta a pártja legtöbb reményét, szóval mi Európában a vámháború és az igazi háború miatt is idegesen várhatjuk, mi következik majd a második Trump-elnökség idején.

Az év végére megbukott a német kormány, Franciaország permamens politikai válságban van, az Európai Parlament viszont, bár jobbra mozdult, ott nem történt meg a jobboldali populizmus áttörése, leginkább azért, mert a Fidesz által alapított Patrióták pártszövetséget elvágták a hatalomtól. A közel-keleti helyzet sokáig Izrael és a Hamász harcával került be a hírekbe - azt szintén nem sikerült még lezárni tavaly óta -, aztán a Hezbollah is bekerült a történetbe, egy egészen bizarr magyar szállal, ahogy Izrael egyszerre robbantotta fel a terrorszervezet több ezer, papíron egy zuglói mikrovállalkozásnál gyártott csipogóját. Majd eljött az év vége, és néhány egészen váratlan nemzetközi fordulat: Dél-Koreában egy balek módon végrehajtott önpuccs borzolta a kedélyeket, Szíriában pedig a lázadók megmutatták Oroszországnak, hogyan kell valójában megcsinálni egy pár napos villámháborút.

Egy NAV-os nyomozó merész lépésre szánja el magát: lebontja a csendet, és leleplezi, hogy a legmagasabb politikai körökből érkeztek utasítások a Gattyán György ellen folyó, "a legnagyobb elkövetési értékű" adóügy leállítására. Az ügy bonyolultságát csak fokozza, hogy a háttérben hatalmi érdekek és titkos megállapodások húzódnak meg, amelyek megkérdőjelezik a jogi eljárások tisztaságát és függetlenségét.

Ó, igen, volt egy időszak, amikor a Megoldás Mozgalom a politikai palettán úgy tűnt, mint egy jobbról érkező friss szellő, amely képes lenne egyszerre leváltani a NER-t és az ellenzéket is. Persze, a kamupárt melletti gyanú sem maradt el, de a várakozásokkal ellentétben mégis figyelemre méltó eredményeket könyvelhettek el: három kistelepülésen ők irányítják a polgármesteri széket, Drávapiskiben pedig a teljes önkormányzati testület az ő kezükben van.

Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állt elő azzal a történettel, hogy politikai befolyásra sikálták el a MeMo-alapító Gattyán György vállalkozásának ügyét. Csakhogy bizonyíték nincs, egyedül annyit lehet állítani, hogy Gattyánnak jó fideszes üzleti kapcsolatai vannak, és akkor kezdett el az ellenzéket gyengítve politizálni, amikor a NAV lezárta az ügyet. Viszont minden bíróság, még az uniós is az ő javára döntött a NAV-os ügyekben. A Megoldás Mozgalom most parkolópályán van az országos politikában.

7. Kikerült egy videó Orbán Ráhel előadásáról: nem emlékezett, mikor végezte el az egyetemet

"Kettőezertizen... nem is tudom, hányban... talán tizenkettőben" - mondta a miniszterelnök lánya, miközben a diplomázásáról mesélt. De akárhogy is nézzük, ez volt a legkisebb gondja Orbán Ráhelnek. Még a lámpaláz is elviselhető lett volna, de a bababoltja harmadik évében elszenvedett veszteségei már komolyabb aggodalmakat vetettek fel. A turai kastély kudarcával együtt pedig egyre nehezebb terheket cipel. És ott van még az a bizonyos kínos incidens is, amikor egy csapat külföldi influenszer érkezett Budapestre, hogy pózoljanak, de sokan közülük még azt sem tudták, hol tartózkodnak.

A munka és a családi élet összeegyeztetése a dolgozó és az otthon maradó anyák számára is óriási kihívást jelent - mutatott rá Orbán Ráhel. Az augusztus 20-i ünnepségek során is jelentős sikereket ért el, és megosztotta, milyen is egy tipikus munkanapja: például amikor borral a fején egyensúlyozott egy kőfalon. Eközben férje, Tiborcz István vállalkozásainak közel fele veszteséges volt. Érdekes lenne látni, hogy a NER-elit vajon hogyan teljesítene egy valódi piaci versenykörnyezetben.

6. Kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyen az RTL vezetői arról beszélnek, Lázár János kérte a menedzsment leváltását

Bár a történet 2015-re nyúlik vissza, a felvétel idén került napvilágra: a titkos beszélgetés során az RTL akkori vezetői arról tárgyaltak, hogy Lázár János kérésére a tévé menedzsmentjének magyarokból kellene állnia, amit a cégvezetés a reklámadó miatt el is fogadott. Azóta sok minden megváltozott: Lázár ma már a magyar vasútra fókuszál, miközben az eddigi eredmények kifejezetten aggasztóak. A reklámadó már régóta 0 százalékos, és az RTL a közelmúltban leginkább azzal került a hírek középpontjába, hogy partnerségi megállapodást kötött a 4iG-vel. Emellett újra műsorra tűzik a Barátok közt összes epizódját, és a kormánypropaganda is élénk reakciókat váltott ki, miután megvásárolták a Bajnokok Ligája közvetítési jogait, valamint számos mérkőzést online közvetítenek.

5. Magyar Péter reagált Gulyás Gergely kijelentésére, és utalást tett egy jelentős büntetőeljárásra.

Amikor Magyar Péter került a diskurzus középpontjába, februárban már párhuzamosan zajlottak a beszélgetések a rendszer korrupciós ügyeiről és a személyes támadásokról. Azóta, e tekintetben, a magyar közélet mélyebb szintekre merült, mint valaha.

Ez a cikk arról tájékoztat, hogy Magyar állítása szerint korábban üzenetet kapott: az állami pozíciói megőrzésének feltétele az volt, hogy a válásuk zökkenőmentes és botrányoktól mentes legyen. A várakozások ellenére azonban nem indult nagyszabású büntetőeljárás, sem pedig semmilyen más ügy, amelynek leleplezését korábban ígérte.

4. Magyar Péter a Partizánnak: Rogán Antal távozása elkerülhetetlen

Ez volt az az interjú, amellyel Magyar berobbant a köztudatba, egy nappal az után, hogy lemondott az állami posztjairól és a Facebookon ment neki a rendszer vezetőinek. A politika mellett a gazdaság szempontjából is fontos volt, hiszen nyíltan beszélt arról is, hogy a Diákhitel Központ vezetőjeként túlárazott szerződéseket kellett aláírnia (később erről a Közbeszerzési Hatóság azt mondta ki, hogy nincs itt semmi látnivaló).

Amikor arról kérdezték, hogy színpadra lépne-e a politikában, azt válaszolta, hogy ezt még a viccek között is nehezen lehetne elhelyezni – de azóta már másképp gondolkodik. A gazdaságot illetően pedig egy rendkívül összetett és nehezen megválaszolható kérdés merül fel: ha a Tisza Párt a jövőben is megőrzi népszerűségét, és sikeresen leváltja a NER-t, vajon jogi úton lehetséges lenne-e felgöngyölíteni a jelenlegi gyanús ügyeket? A lengyel példából azonban már látható, hogy egy kormányváltás után viszonylag gyorsan hozzá lehet jutni EU-s támogatásokhoz.

A Tisza váratlanul a Fővárosi Közgyűlésben találja magát, ahol 2025 egyik legfontosabb gazdasági ügyének középpontjában állhat. A főpolgármester-választást 293 szavazat előnnyel megnyerő Karácsony Gergelynek ugyanis szüksége van a tíz képviselőjükre ahhoz, hogy a város működése zavartalan maradjon. Ez a helyzet egyszerre jelent nagy felelősséget és kockázatot a protestpárt számára. A szép ígéretek mellett itt már konkrét döntéseket kell hozni, és a választók között biztosan akad olyan, akinek bármelyik válasz nem fog tetszeni. Ráadásul a képviselők között olyanok is vannak, akiknek még nincs tapasztalatuk a politikai színtéren. Az év végére azonban már kezdték megtalálni a közös hangot: meglepetésre, két hónapnyi tárgyalás után sikerült olyan kompromisszumot kötniük, aminek következtében ők is támogatták Karácsony Gergely költségvetési javaslatát.

A 24.hu tulajdonosa állítása szerint Orbán Viktor és Rogán Antal személyesen próbálták meggyőzni őt arról, hogy értékesítse a médiacsoportját.

Valószínűleg kevesen sejtették, hogy ez a hír az év harmadik legnépszerűbb gazdasági cikkévé fog válni, de a dátum sok mindent elárul: február 15., a kegyelmi botrány utáni héten, csupán egy nappal a jelentős budapesti tüntetés előtt. Ekkor a közvélemény rendkívül érzékenyen reagált mindenféle korrupcióval vagy fenyegetéssel kapcsolatos információra.

Ekkor jelentette meg a Human Rights Watch a magyar médiaszabadság aggasztó állapotáról szóló jelentését, és ahogy várható volt, az abban foglaltak nem éppen kedvező képet festettek. Az Oxfordi Egyetem Reuters Intézetének tanulmányában pedig bárki elolvashatta, amit mi, magyar újságírók már régóta érzékelünk: az elmúlt év során a független médiát érő politikai nyomás tovább fokozódott, amelynek csúcspontja a "szuverenitásvédelmi törvénycsomag" bevezetése volt.

És itt jöhet a hír is, amelyre nagyon büszkék lehetünk: az oxfordi kutatás 2020, 2021, 2022 és 2023 után 2024-ben is azt mérte, hogy a magyar olvasók a HVG-t tartják az ország legmegbízhatóbb hírforrásának. Mit is lehetne mondani, mi azon vagyunk, hogy ez így is maradjon.

2. A Nemzeti Dohányboltok sikerén felbuzdulva, Rogán Antal most a Nemzeti Patikák létrehozására készül.

Március első napján érkezett a hír: a kormányrendelet, amely 2025. január 1-jétől lép életbe, új irányt szab a kórházak gyógyszerellátásának. Egy központi szervezet fogja koordinálni ezt a folyamatot, és a jövőben patikák nyitására is lehetőséget kap, mindezt a szokásos normák figyelembevételével.

A magyar egészségügy borzasztó állapota nem egyszer szerepelt a legfontosabb hírek között. Nem csoda, ahogy az OECD jelentése is megállapította, a legfontosabb mutatókban a sor végén kullogunk, legyen szó akár a finanszírozásról, akár az orvosok életkoráról, lakosságarányos számukról, vagy a várható élettartamról, netán a szűrésre eljáró emberek arányáról.

Nagy Márton figyelme a lakossági megtakarításokra irányult.

Bárki, akár új, akár régi ellenzéki szereplő lépne színre, és függetlenül attól, hogy a szabad sajtó helyzete mennyire aggasztó, vagy hogy az egészségügyi dolgozók mennyire panaszkodnak, a NER valószínűleg továbbra is megőrzi stabilitását, ha a gazdaság jól teljesítene – de sajnos a helyzet távolról sem kedvező. A kormány a 2023-as recesszió után 4 százalék körüli gazdasági növekedést ígért az idei évre, azonban most már csak 0,7 százalék körüli eredmények tűnnek reálisnak. Ráadásul az ígéret, hogy jövőre majd minden jobb lesz, egyre inkább csak üres frázisnak tűnik.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyik ötlete az volt, hogy a lakossági megtakarításokat valahogyan sikerüljön becsatornázni a gazdaság felpörgetésébe - a politikusok sorra mantrázták azt, hogy az "óvatossági motívummal" van a baj, azaz hiába csökkent az év egyik ritka, kellemes meglepetéseként egész szépen az infláció, az emberek még mindig nem merik költeni a pénzt. Ez jó ideig valóban lehetett gond, az év végére viszont már nagyjából helyreállt a fogyasztás, sokkal inkább az fogja vissza a gazdaságot, hogy a cégek nem kezdenek bele beruházásokba, és az állam sem. A kormány mindenesetre sokat gondolkozik azon, hogyan lehet még több pénzt szerezni egy gyors fellendüléshez, ha már a költségvetési hiányunk az eredetileg tervezettnél sokkal nagyobb lett, ennek része az is, hogy minél több embert vegyenek rá, költsék el a megtakarításaik egy jókora részét. Sok izgalmas kérdése lesz 2025-ben a magyar gazdaságpolitikának, az egyik legfontosabb közülük minden bizonnyal az lesz majd, hogy mennyire mer és mennyire tud a kormány beindítani egy választás előtti osztogatást.

Nyitóképen látható, ahogy Novák Katalin köztársasági elnök aláírja azt a határozatot, mely hivatalosan is 2024-et a Mozgás évének deklarálja. Forrás: Novák Katalin hivatalos Facebook-oldala.