A kormány ezt a helyzetet sikeres teljesítményként értékelte, hiszen sikerült elkerülniük a csődöt.
A miniszterelnök örömhírt osztott meg: az állam átvállalja az állampapírok kamatainak kifizetését. A kormány, saját értelmezésében, átengedte a rákosrendezői terület értékesítési jogát az Arab Emírségeknek. A szankcióellenes kormány paradox módon továbbra is támogatja a szankciókat, miután Trump is a szankciók mellett állt ki. Mészáros Lőrinc visszatér a Mátrai Erőműhöz, ahol új gázblokk építését tervezi. A MÁV-ot a minisztériumi felügyelet és a számvevőszék is szemmel tartja. Ez volt a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A hét legmeghatározóbb gazdasági eseménye kétségkívül Donald Trump hivatalba lépése volt. Az új amerikai elnök, ahogy azt előre megígérte, egy hatalmas rendeletözönnel kezdte meg második ciklusát. A pénzpiacok és a külkereskedelmi szereplők megkönnyebbültek, amikor Trump nem hozott azonnali vámemelésekről szóló döntéseket, sőt, a téma mintha háttérbe szorult volna. Csupán egy memorandumot írt alá, amelyben azt kérte a szövetségi ügynökségektől, hogy április 1-ig készítsenek részletes beszámolókat a külkereskedelmi helyzetről.
Trump visszafogottsága azonban nem tartott sokáig, egy nyilatkozatában azt mondta, Kanada és Mexikó 25 százalékos vámokra számíthatnak, és megerősítette a korábban már emlegetett február 1-ei határidőt."Az Európai Unió nagyon, nagyon rossz hozzánk. Szóval jönnek a vámok. Nincs más megoldás... igazságosság lesz" - mondta az elnök az EU-ról. Zajlanak szakmai szintű egyeztetések, amúgy az EU "arányos választ" fog adni, ha az új amerikai elnök vámháborús intézkedéseket vezet be - reagálta Valdis Dombrovskis gazdaságért felelős uniós biztos a davosi Világgazdasági Fórumon. A biztos szerint az Európai Unió nyitott arra, hogy energiahordozókat és fegyvereket vásároljon az Egyesült Államoktól, hogy kivédje a Donald Trump által beharangozott vámemeléseket.
Donald Trump Oroszországgal kapcsolatos tervei továbbra is napirenden vannak. Kedden bejelentette, hogy szankciók bevezetését fontolgatja, ha az orosz elnök nem hajlandó részt venni a tárgyalásokban. Szerdán újabb figyelmeztetéseket fogalmazott meg: "Ha nem tudunk megállapodni, és ez lehetőleg hamarosan megtörténik, akkor kénytelen leszek magas adókat, vámokat és szankciókat alkalmazni minden olyan termékre, amely Oroszország részéről érkezik az Egyesült Államokhoz. Ezt elintézhetjük könnyedén vagy nehezebben - de valljuk be, a könnyebb megoldás mindig előnyösebb."
A jelek alapján úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány a szankciók mérséklését remélte Trump elnökségétől. Már decemberben a magyar miniszterelnök jelezte, hogy az új politikai környezethez igazodva lehet, hogy nem támogatja a január végén esedékes uniós szankciók meghosszabbítását. Trump nyilatkozatai után Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a döntés előtt "konzultálunk az amerikai partnereinkkel". A Politico diplomáciai forrásai szerint a szankciók megvétózása már nem aktuális, mivel Trump láthatóan nem szándékozik kíméletesen bánni Putyinnal, ugyanakkor konkrét megállapodás még nem született.
Orbán Viktor miniszterelnök megbízta Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a kettős adóztatást kizáró magyar-amerikai egyezmény megújításáról – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. Ezek a megállapodások a miniszter hatáskörébe tartoznak, és a Washington által felmondott egyezmény újbóli létrehozásának előkészítése már folyamatban van a Pénzügyminisztériumban, amely azóta az NGM részeként működik.
Nem kétséges, hogy Orbán Viktor mostanában a triviális eseményeket is örömhírként tünteti fel. "Az év elején több mint 800 ezer magyar családhoz érkezik jelentős összeg, amit az állampapírok iránti kereslet generál," jelentette ki a miniszterelnök egy friss videóban, amelyben a már említett Jó Hírről számolt be. A lakossági állampapírok kamatfizetése azonban valójában a gazdasági folyamatok természetes része, és inkább aggasztó hír, hiszen az összeg nagysága mögött egy magas inflációs helyzet áll, ami komoly terhet jelent az államkasszára nézve. Ha az állam nem teljesítené a hozamfizetést, az csődhelyzetnek számítana, ami minden bizonnyal nem kívánt következményekkel járna.
Az államadósság kamatterhe már tavaly is súlyosan nehezedett a költségvetésre, nem csupán idén. Ennek következményeként a hiány meghaladta a 4 ezer milliárd forintot. A 2024-es áfabevételek jelentősen elmaradtak a várakozásoktól, de ezt részben ellensúlyozták a tranzakciós illeték emeléséből származó bevételek. A kiadási oldalon viszont sokkal nagyobb összegek folytak el állami vásárlásokra, mint például a ferihegyi repülőtérre, valamint különböző állami beruházásokra és a határon túli magyar közösségekre. A forint gyengülése további 1,1 ezer milliárd forintot emésztett fel. A lakástámogatásokra és családtámogatásokra viszont kevesebb pénz jutott, mint amennyi eredetileg tervezve volt.
Idén már várhatóan némi bevételhez jut az állam a rákosrendezői terület, a jövőbeli Mini-Dubaj értékesítése révén. Azonban nem biztos, hogy ez megvalósul, hiszen a január 16-án aláírt adásvételi szerződésből világossá vált, hogy a fővárosi önkormányzat, valamint annak közműcége elővásárlási joggal rendelkezik a terület felett. Karácsony Gergely főpolgármester már be is jelentette, hogy élni kívánnak ezzel a joggal.
Nagy Márton véleménye szerint azonban ennek megvalósítása rendkívül kérdéses. A miniszter és az alá tartozó állami vagyonkezelő álláspontja szerint az Emírségekkel kötött, törvényben rögzített megállapodás értelmében csupán az a személy vásárolhatja meg a területet, akit az Emírségek kijelöl. Ezen túlmenően az önkormányzatnak meg kellene fizetnie a vételárat, és teljesítenie kellene a megállapodásban foglalt feltételeket is.
Egy különleges projekt azonban végre megvalósulni látszik. Az MVM 2023 márciusában hirdette meg közbeszerzési tenderét, amelynek célja egy kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművi blokk felépítése a Mátrai Erőmű területén. A tender folyamata ismeretlen okok miatt sokáig elhúzódott, de végül a győztes a nemrégiben elismert egyiptomi Elsewedy Electric for Power Systems lett. Az ő partnereik között találjuk a Tiborcz István miniszterelnöki vejével korábban több állami közbeszerzésben is sikeresen részt vevő Paár Attila által vezetett West Hungária Bau Kft.-t, valamint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Status KPRIA Zrt.-t, amely a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap keretein belül működik. A tender során a Siemens Energy Global nem nyújtott be megfelelő szakmai ajánlatot, így az ő pályázatukat érvénytelennek minősítették. Hasonlóképpen, a China National Machinery Import and Export Corporation és a Calik Enerji Swiss AG ajánlata is a selejtezés sorsára jutott.
Bár egy kis csúszással és némileg magasabb költségek mellett, de végre befejeződött a Magyar Nemzeti Bank impozáns székházának felújítása, valamint a tetejére épített lenyűgöző kilátó, amelyet a jegybankelnök fia barátjának közreműködésével valósítottak meg.
Felmerül a kérdés, vajon Nagy Márton pontosan értelmezi-e a jogi helyzetet, de az kétségtelen, hogy szereti az erőszakos megoldásokat alkalmazni.
A kormánynak van egyfajta fegyelmező hatalma, és jelenleg éppen abban a szakaszban vagyunk, amikor ezt a hatalmat érvényesítik.
- Az inflációval kapcsolatban kifejtette - mondta. A kormány nem hajlandó eltűrni az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedését, viszont az áfa csökkentése nem jelent valódi megoldást a problémák kezelésére - emelte ki. A miniszter hangsúlyozta, hogy folyamatosan kapcsolatban áll a kereskedőkkel, és tervezi, hogy egyeztetéseket folytat a termelőkkel, a feldolgozókkal, valamint a nagykereskedőkkel is. Jelenleg a tojás és a tej ára tűnik a legnagyobb aggodalomra okot adónak az élelmiszerek közül.
A keménykedés (ezúttal) pár nappal korábban kezdődött, amikor az NGM bejelentette: folyamatban van annak vizsgálata, hogy további termékkategóriákra terjesszék ki az árfigyelő szabályait, a kormány 100 termékre emelheti az online árfigyelőben megfigyelt termékek körét. A körbe olyan termékek kerülhetnek, mint a halak, kávé, tea, rizs, további tejtermékek (pl. tejszín), marhahús, sertés kolbászok, zsemle, édességek, kakaópor. Az NGM szerint azért kell kiterjeszteni az árfigyelős termékkört, mert a legfrissebb adatok szerint az élelmiszer-infláció meghaladja az 5 százalékot. Ebben nemzetközi tényezők (nyerstej, gabona árának emelkedése) játszanak szerepet - ismeri el a szaktárca -, azonban egyes termékek esetén jelentős kiskereskedelmi árrés-emelkedést is tapasztalhattunk.
A kereskedők helyzete sem tűnik annyira aggasztónak. A nagy élelmiszerláncokat képviselő szervezet csütörtök délelőtt egy hivatalos közleményt adott ki, amelyben kifejezik, hogy az OKSZ "élelmiszer-kiskereskedő tagvállalatai üdvözlik a Nemzetgazdasági Minisztérium erőfeszítéseit, amelyek célja az élelmiszerárak alakulásának figyelemmel kísérése a magyar családok védelme érdekében." Állításuk szerint "az alapvető élelmiszerek fogyasztói árának kialakítását eddig is a szoros verseny határozta meg, melynek alapja a tisztességes beszerzési ár. Ezért elengedhetetlen, hogy a hatékonyság növelése és a vásárlói igények magas szintű kielégítése szempontjai az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában érvényesüljenek." Ezzel azt is hangsúlyozzák, hogy a termelői ár ugyanolyan fontos szerepet játszik a fogyasztói árak alakulásában, mint a kereskedelmi árrés.
A MÁV nemrég egy szokatlan hangvételű közleményt adott ki, amelyben az Állami Számvevőszékhez intézett üzenetet a Lázár János által elindított állomásmegújítási programmal kapcsolatban. A vasúttársaság meglepődött a számvevőszéki ellenőrzésre vonatkozó kérdésen, megjegyezve, hogy a pályázat jelenlegi szakaszában a kért információk és adatok túlnyomó része még nem áll rendelkezésre. Ezt azzal indokolták, hogy a szükséges adatokat csak az érkező ajánlatok értékelése és az azokra épülő koncepciók kidolgozása után tudják biztosítani. A program keretében a MÁV albérletként kívánja felújítani a jelentős forgalmú pályaudvarokat, ami különös, hiszen van olyan állomás is, amelyet nemrégiben már renováltak. A tervekkel kapcsolatban több felek, köztük Terézváros önkormányzata is aggodalmát fejezte ki, mivel attól tartanak, hogy a Nyugati pályaudvar környezetében a parkosítás ellehetetlenülhet.
Az Állami Számvevőszék állásfoglalása szerint elengedhetetlen a jelenlegi időszakra vonatkozó vizsgálatok elvégzése, mivel a közeljövőben rendkívül gyors ütemben haladnak előre a program tervezési fázisából a megállapodásokig. Ennek fényében indokolt, hogy támogassák a szabályos, hatékony és célzott vagyongazdálkodás megvalósítását.
Tavaly decemberben a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Vasút Hatósági Főosztálya egy hétpontos követeléslistát juttatott el a MÁV számára. A vasúti közlekedési hatóság a vasúti törvény alapján hivatalból eljárást indított a vasúttársasággal szemben tavaly októberben, melynek során helyszíni ellenőrzéseket végeztek a főváros négy jelentős pályaudvarán. Az eljárás eredményeként született meg a hatósági kötelezés, amely rávilágít arra, hogy a MÁV jelenlegi működése csak részben felel meg a közlekedésbiztonsági előírásoknak. Az ÉKM vizsgálata azt mutatja, hogy a vasúttársaság nem képes maradéktalanul ellátni a feladatait, mivel az eszközök, gépek, alkatrészek és munkavállalók száma nem elegendő a megfelelő működés biztosításához.
A munkanélküliség szintje nem igazán mondható alacsonynak. A 2024. október-decemberi időszak során a 15-74 éves korosztály foglalkoztatottainak átlagos létszáma 4 millió 689 ezer főre csökkent. Ezen időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma és arányuk az előző év adataival megegyezett, ami 216 ezer főt és 4,4 százalékot jelentett.
November hónapban a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók bruttó átlagkeresete 695 100 forintot tett ki. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 000 forintra rúgott. Az előző évhez viszonyítva a bruttó átlagkereset 11,9%-kal, míg a nettó átlagkereset 11,8%-kal nőtt. A reálkereset is emelkedett, 7,9%-os növekedést mutatva. A bruttó kereset mediánértéke 550 800 forint, míg a nettó mediánkereset 383 400 forintra nőtt, mindkettő 12,5%-kal, illetve 13,3%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának adatait.
A Covid-válság és az azt követő nehézségek leginkább a társadalom középső 60 százalékát érintették. A legszegényebb és a leggazdagabb 20-20 százalékot kivéve a legfrissebb, 2023-as adatok szerint a többi csoport jövedelme körülbelül háromnegyedével haladja meg a 2019-es szintet. Az inflációt figyelembe véve ez csupán 18-20 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben a leggazdagabb ötöd jövedelme 27 százalékkal magasabb, mint a válságok előtt volt.
Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, hogy 2025. január 1-jétől visszamenőlegesen megemelik az alanyi áfamentesség határát 12 millió forintról 18 millió forintra. A kedvezményszabályok visszamenőleges érvényesítése lehetőséget kínál a változtatásokra, így a visszaható hatály nem jelent problémát. Az egyetlen technikai kihívást azok a vállalkozók jelenthetik, akik tavaly már túllépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot még nem érték el.
