Románia schengeni csatlakozása jelentős hatással lehet a magyarországi versenyképességre, hiszen ez új lehetőségeket teremt a határokon átnyúló kereskedelem és az üzleti kapcsolatok számára. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a lépés nemcsak a gazdasá

Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozása kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bír Magyarország számára. Január elsejétől e két ország "schengeni kapujává" válhatunk, ami nemcsak a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatokra lesz kedvező hatással, hanem a román-magyar határ két oldalán élők mindennapi életét is megkönnyíti. Jelenleg Románia a harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, és a határátkelés lassúsága évente milliárdos veszteségeket okoz. A schengeni csatlakozás lehetőséget ad arra, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénküljenek, továbbá a kelet-magyarországi ingatlanpiac áremelkedését is előidézheti. Ezen kívül a magyar vásárlók számára is könnyebbé válik az olcsóbb romániai boltok látogatása. Azonban nem mentesülhetnek a magyar vállalatok sem a kihívásoktól: az utóbbi évtizedben megerősödött román cégek fokozott versenyt jelentenek a magyar piacon.

A múlt héten az Európai Unió belügyminiszterei egy fontos döntést hoztak: 2025. január 1-jétől megszűnik a belső határellenőrzés Bulgária és Románia között, valamint a két ország közös határszakaszán is. Ez a lépés újabb mérföldkő lehet az uniós integráció folyamatában.

"A mai döntés a hosszú évek kitartó munkájának elismerése" - osztotta meg Klaus Iohannis, Románia köztársasági elnöke az X platformon. Marcel Ciolacu miniszterelnök is kifejezte örömét a schengeni csatlakozás kapcsán.

Ez a fejlesztés jelentős előnyöket kínál a gazdaságunk számára, és lehetővé teszi, hogy a romániai diaszpóra milliói, akik az EU területén élnek, gyorsabban és kényelmesebben térjenek haza.

- mondta. A két EU-tag, Bulgária és Románia már 2024. március végén csatlakozott a schengeni zónához légi és vízi úton, de szárazföldön akkor még nem léphettek be az övezetbe Hollandia és Ausztria fenntartásai miatt.

A bolgár-török határ biztonsági kérdései különösen érzékeny témát jelentenek, mivel sokan aggódnak a schengeni övezet régi tagállamaiban érkező migránsok miatt. Atanasz Ilkov, Bulgária belügyminisztere, a múlt csütörtöki döntést követően nem véletlenül hangsúlyozta, hogy az ország mindent megtesz határvédelmi kötelezettségeinek teljesítése érdekében. A fokozott ellenőrzés nem csupán megmarad, hanem a határellenőrzési kapacitások további bővítése is tervben van, ami a határbiztonság erősítését célozza.

A bolgár Dnes.bg hírportál információi alapján a balkáni állam eddig körülbelül félmilliárd eurónak megfelelő összeggel maradt el a schengeni övezetből való kimaradása miatt. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám elsősorban a szállítási ipar veszteségeit tükrözi. A Bolgár Tudományos Akadémia elemzése szerint azonban a részleges schengeni csatlakozás összességében évi 834 millió eurós veszteséget jelentett az ország számára. Románia tekintetében a helyzet hasonló, ám itt csak becslések állnak rendelkezésre, amelyek szerint az éves bevételkiesés 2,3 milliárd euróra rúghatott eddig. Ezt Marija Mincseva, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára készített szakvéleményében emelte ki.

A schengeni övezet kibővítése 2025 első napján új fejezetet nyit a határok nélküli Európában, hiszen Románia és Bulgária is csatlakozik a már létező 27 tagállamhoz. Érdemes megjegyezni, hogy a Schengen-zónához négy EU-n kívüli ország, nevezetesen Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein is hozzátartozik. Ugyanakkor, a bővítés ellenére a 27 EU-tagország közül továbbra is hiányozni fog Írország és Ciprus, ami különféle politikai és gazdasági okokból adódik.

Az Európai Unió által készített térképen egyértelműen megfigyelhető, hogy...