Az orosz légiforgalom egyre inkább megszorul – a legmagasabb rangú vezetők utaztak, és szinte már csak a Boeing és Airbus gépek maradtak a színen.

A nyugati szankciók hosszú távú következményeként egyre bonyolultabbá válik az orosz polgári és kereskedelmi légiforgalom megszervezése és fenntartása. A helyzet odáig romlott, hogy a gépek kannibalizálása sem jelent már valódi megoldást. Ráadásul a hazai repülőgépgyártás zászlóshajójával, a SzuperJettel is komoly problémák merültek fel. Ezen nehézségeket tovább súlyosbította egy vasárnapi törökországi hajtóműtűz, amely még inkább megnehezítette az iparág helyzetét.

Az orosz United Aircraft Corporation (UAC) hétfőn bejelentette, hogy megvált két legnagyobb leányvállalata, a Jakovlev és Tupoljev gyárak vezetőitől. A hivatalos közlemény csupán az elbocsátás tényét tartalmazza, de nem kínál bővebb magyarázatot az intézkedés hátteréről.

A háttér azonban átlátható Andrej Boginszkij és Konsztantyin Timofejev menesztése mögött. A fő ok az, hogy a hazai repülőgépgyártásra olyan terhek zúdultak, hogy képtelen volt felvenni a rohamtempót, amivel a kormány a nyugati hiányok keltette űrt kívánta kitölteni. A késlekedésért valakinek felelnie kell, és a szükségmegoldás a teljes centralizáció lett.

Ukrajna 2022-es inváziója óta az orosz légiközlekedési ágazat súlyos visszaeséseken ment keresztül, mert a szankciók korlátozzák az Airbus és a Boeing modellek kritikus alkatrészeihez való hozzáférést. Ez a nyomás azzal járt, hogy a légitársaságok megkezdték a lefoglalt nyugati típusok 'kannibalizálását', vagyis a főalkatrészek kiszerelését és beépítését más gépekbe, de a vésztartalék mára jócskán leapadt.

A fő alkatrészek mellett a navigációs rendszerek, az elektronikai berendezések, valamint a szoftverek karbantartása és frissítése is komoly kihívást jelent.

Putyin elnök utasítására a Szuhoj SuperjJet 100-ért is felelős Jakovlevet és Tupoljevet az UAC óriáscégben egyesítették, de még viszonylagos önállósággal. A vállalat csúcsterméke, a SzuperJet lenne az egyik főszereplő Oroszország hazai flottafejlesztéseiben, pótolva az Airbus-300 és a Boeing-737 gépek hiányát.

A közel két és fél éve tartó szankciós időszak sajnos nem biztosított elegendő időt erre, ráadásul a megfelelő szintű tömeges gyártás kialakítása éveket vehet igénybe. A Kreml ambiciózus tervei szerint 2030-ig legalább 600 repülőgép előállítását tűzte ki célul, mivel akkorra várhatóan kimerülnek a nyugati típusú gépek tartalékai. Mindazonáltal a gyártási kapacitások és a teljesítési határidők továbbra is kérdésesek maradnak.

Az UAC most közvetlen irányítása alá vonja a neves Jakovlev és Tupoljev tervezőirodákat, valamint a hozzájuk tartozó vállalatokat, azzal az indoklással, hogy "rendkívül rövid időn belül elengedhetetlen a hazai polgári repülőgépek sorozatgyártásának megkezdése".

A cég bejelentése alapján a vezetőség áthelyezése az anyavállalati szintre lehetőséget teremt arra, hogy a vállalat teljes figyelmét és erőforrásait a hazai polgári repülőgép-flotta időben történő kiépítésére összpontosítsa.

Az elbocsátások mögött álló okok között szerepelhetett, hogy a vállalat fő járművének egyik hajtóműve vasárnap este lángra kapott, miután sikeresen földet ért a törökországi Antalyában. A baleset során minden utast biztonságosan kiürítettek, és jelenleg is folyik a körülmények részletes kivizsgálása.

A Kommerszant hírei szerint Boginszkij leváltását Mihail Misusztyin miniszterelnök rendelte el, aki az esetet az ország polgári légiközlekedési programjának összeomlásaként értékelte. Valószínűleg az is hozzájárult a döntéshez, hogy a kormány 2,7 milliárd dolláros jelentős támogatást nyújtott a hazai repülőgépipar fejlesztésére, beleértve a SzuperJet gyártásának kibővítését is, ám ebből a tervek szerint várt eredmények alig valósultak meg.

A kormányzat elkötelezettsége és a szükséges erőforrások rendelkezésre állása biztosított az MC-21 keskeny törzsű repülőgép fejlesztéséhez, amely a Boeing 737 és az Airbus A320 alternatívájaként szolgálhat. Ennek ellenére a modell piaci bevezetése 2017 óta több alkalommal is csúszott, és a legoptimistább előrejelzések szerint legkorábban jövőre várható a szolgálatba állítása.

Az Irkut által készített MC-21 repülőgép különleges jelentőséggel bír, mivel hazai gyártású fődarabokat és hajtóműveket alkalmaz. A gyártás folytatása mellett döntenek, annak ellenére, hogy a nemzetközi piacon eddig nem aratott osztatlan sikert, és számos légitársaság visszamondta a megrendeléseit.

A típus első hivatalos repülését Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes már 2016-ra ígérte, ám a valóságban a piacra lépés legalább egy évtizednyi késlekedést szenvedett el.

A helyzet bonyolultságát fokozza, hogy a légitársaságokra egyre növekvő kereslet nehezedik. A háború következtében ugyanis jelentősen megnőtt azoknak az orosz utazóknak a száma, akik hazai üdülőhelyeiket kívánják felfedezni. Emellett sokan olyan közeli országokat keresnek, amelyek nem érintettek a szankciós repülési tilalmak által, mint például Törökország, Azerbajdzsán vagy az Öböl-menti államok.

A korábban ilyen célokra használt nyugati repülőgépek, mint az Airbus és a Boeing, számának drámai csökkenésével a kormány hiábavaló erőfeszítéseket tesz a kisebb repülőterek országszerte történő kiépítésére. A cél az lenne, hogy rövidebb hatósugarú gépekkel is elérhessük távolabbi desztinációkat, például Indiában vagy Kínában. Mindeközben azonban a légiflotta folyamatosan zsugorodik, ami kérdéseket vet fel a tervek megvalósíthatóságával kapcsolatban.

Nem bizonyult tartós megoldásnak az Aeroflot konszern javaslata sem, hogy a kisebb légitársaságok adják át gépeiket a nagyobbaknak azokon a napokon, amikor éppen nincs rájuk szükségük. A világ valamikor legnagyobb légiközelekedési vállalatát a jelcini korszakban mintegy 300 kisebb, hazai és külföldi cégre darabolták szét, és közöttük a járatkoordináció és megosztás szinte lehetetlen.

A fő tényező, ami ehhez vezetett, az volt, hogy a Szovjetunió szétesésekor az óriási vállalat gépei azokhoz az újonnan kialakuló államokhoz kerültek, ahol éppen szolgálatban voltak. Ennek következtében az eszközök elosztása erősen egyensúlytalanná vált, és a vállalat belső struktúrája is teljesen megbomlott.