Sokan álmodoznak arról, hogy elsajátítják ezt a népszerű szakmát, hiszen a megfelelő képesítéssel jelentős jövedelemre tehetnek szert. - Pénzcentrum
A 2025-ös felsőoktatási felvételi eredményei jelentős eltéréseket mutatnak a különböző képzési területek népszerűségében. A gazdaságtudományi szakok kiemelkedően népszerűek, hiszen 123 ezer jelentkezés érkezett rájuk, míg a természettudományos és agrárképzések sajnos háttérbe szorulnak. Érdekes módon a pedagógusképzés iránti érdeklődés növekvő tendenciát mutat, ami valószínűleg a tanárhiány és az enyhébb felvételi követelmények következménye. Ezzel szemben a művészeti képzések területén a legmagasabb az elköteleződés szintje. A statisztikai adatok alapján jól láthatóak azok a képzési irányok, amelyek biztos karrierlehetőségeket, rugalmas továbbtanulási opciókat vagy garantált felvételt kínálnak. Ugyanakkor egyértelmű, hogy vannak olyan területek is, amelyek sürgős támogatásra szorulnak ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartható és életképes oktatási, valamint munkaerőpiaci struktúrát alakíthassunk ki.
Július végén kihirdették a 2025 szeptemberében induló egyetemi és főiskolai szakok ponthatárait, ezzel véglegessé vált, kik kezdhetik meg tanulmányaikat a felsőoktatásban. A ponthatárok kihirdetése után érdekes képet kapunk arról is, mely képzési területek és szakirányok voltak a legnépszerűbbek a jelentkezők körében. Elemzésünk során nemcsak azt vizsgáltuk meg, hogy hová jelentkeztek a legtöbben, hanem azt is, milyen intézményi és szakmai lefedettséggel működnek az egyes területek.
A különböző szakterületek képzési kínálata között jelentős eltérések figyelhetők meg. A pedagógusképzés terén például 40 intézmény összesen 4 962 változatos képzést kínál, míg az államtudományi területen csupán 2 intézmény indított 104 szakot. A gazdaságtudományi képzések is figyelemre méltó számokat mutatnak, hiszen 34 intézmény 1 162 különböző programot hirdetett meg. Ezek az adatok jól tükrözik, hogy míg egyes területeken rendkívül széles választék áll a jelentkezők rendelkezésére, más szakterületek viszont korlátozottabb opciókat kínálnak.
Az alábbi ábrán a Felvi.hu által közzétett legfrissebb jelentkezési statisztikák alapján készült egy összegző grafika. A táblázatban a különböző képzési területek szerepelnek, valamint az, hogy az egyes területeken hány intézmény kínál képzést. Alatta pedig részletesen elemeztük, hogy az egyes területek iránti érdeklődés milyen arányban jelentkezett, kiemelve, hogy ezek közül hány százalékot jelöltek meg első helyen.
Az oktatási kínálat változatossága és bősége nyilvánvalóan befolyásolja a jelentkezők lelkesedését is. Idén is a gazdaságtudományok területe vonzotta a legtöbb érdeklődőt, összesen 123 368 jelentkezést regisztráltak erre a szakterületre, ebből 26 618-an ezt választották első helyen. Ennek oka nem meglepő: a gazdaságtudományi képzések igazi "jolly jokernek" számítanak a fiatalok körében. Egyrészt a munkaerőpiacon széles körben elismerik a gazdasági diplomákat, másrészt pedig a BA képzések után ezek az alapdiplomák számos mesterképzés kapuját nyitják meg a hallgatók számára.
Nem meglepő megállapítás, hogy a 18-19 éves fiatalok között kevesebben vannak, akik konkrétan tudják, hogy milyen hivatásban képzelik el a jövőjüket (persze akad ilyen is, jellemzően az orvosnak, tanárnak, lelkésznek/papnak stb. továbbtanuló diákok pontosan tudják, hogy a kapott diplomájuk által nyújtott végzettségben képzelik el a pályájukat). Azonban a nagyobb rétegnek számító, úgymond "bizonytalan" fiatalok, sok esetben olyan szakot választanak, amely nem határolja be annyira a jövőjüket és még a diploma megszerzését követően is sok terület felé marad nyitva a munkaerőpiac előttük. Ilyen képzések közül több található (többek között) a gazdaságtudományi területen.
A pedagógusképzés sem maradt el sokkal: 63 508 jelentkezés érkezett, ebből 21 896 első helyes volt. A harmadik legnépszerűbb terület a műszaki képzéseké, ahol 56 568 jelentkezést regisztráltak.
A legkeresettebb képzési irányok a gazdaságtudomány, a pedagógiai és a műszaki területek voltak, ami az összes jelentkező és az első helyen jelentkezők számának tükrében is világosan megmutatkozik.
Elengedhetetlen, hogy azt is alaposan megértsük, milyen arányban választották a jelentkezők első helyen az adott képzést az egyes területeken. Ez a mutató sokkal pontosabban tükrözi a tényleges preferenciákat és vágyakat.
Az elérhető adatok alapján elemeztük, hogy a jelentkezők között hogyan oszlanak meg az egyes területek preferenciái. Külön figyelmet szenteltünk annak is, hogy az egyes területeket milyen arányban választották első helyen. Érdekességként területenként is kiszámoltuk, hogy az adott területre jelentkezők közül hány százalék jelölte meg azt elsődleges választásként. Ez az információ különösen izgalmas, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megértsük, mennyire népszerű az egyes területek közül, és ha valaki egy területet első helyen választ, majd felvételt nyer, valószínűleg a tanulmányait is ott kezdi el szeptemberben.
Készítettünk egy ábrát (lásd lent), amelyen a legfontosabb értékeket tüntettük fel. Az első téglalap alakú diagramok bemutatják, hogyan viszonyulnak egymáshoz az egyes területek. Ezáltal látható, hogy az összes jelentkező közül hányan és milyen arányban választották az egyes területeket, mind összesítve, mind pedig első helyen. A második ábra a már említett területeken belüli arányokat szemlélteti. Minél nagyobb egy kör, annál nagyobb azoknak az aránya, akik az összes jelölés közül első helyen választották az adott területet. Ha a kör területe nagyobb, valószínűleg az adott terület iránti elkötelezettség is erősebb.
A művészeti képzések iránti érdeklődés rendkívül erős elköteleződést mutat, hiszen a jelentkezők 44%-a prioritásként jelölte meg ezt a területet. Ezen belül a művészetközvetítés még mindig népszerű, de itt az arány „csupán” 37% volt. Ez azt jelzi, hogy azok, akik ilyen irányba kívánnak elindulni, általában céltudatosan és határozott meggyőződéssel választják ki tanulmányaikat. Ezzel szemben más szakterületeken gyakran előfordul, hogy a jelentkezők a képzéseket csupán „biztonsági” választásként tüntetik fel, nem igazán elkötelezve magukat az adott pálya iránt.
A gazdaságtudományi képzések esetében csupán 22%-os az első választás aránya. Bár sokan érdeklődnek e terület iránt, gyakran más szakok mellett, mint második vagy harmadik preferencia, kerülnek be ezekre a programokra.
Ahogy már fentebb kifejtettük, ez részben annak is betudható, hogy ez a képzési terület rendkívül sokféle lehetőséget kínál, és gyakori a kombinált jelentkezés (pl. valaki gazdasági és informatikai szakra is beadja a jelentkezést).
Kiemelkedő tény, hogy a jelentkezések között a gazdaságtudományi képzések viszik a prímet, hiszen ezek a jelentkezések 24,87%-át teszik ki az összes pályázatnak. Az első helyes jelentkezések arányában ez az érték valamivel alacsonyabb, 19,82%-ra csökken. Ezek a számok figyelemre méltóak, és világosan jelzik, hogy a fiatalok körében a gazdaságtudomány továbbra is a legnépszerűbb választás, még ha nem mindenki ezt jelöli meg elsődleges preferenciaként.
A pedagógusképzések esetében érdekes kettősség figyelhető meg. Egyrészt nagyon magas az első helyen jelentkezők aránya (34%), másrészt az összes jelentkezéshez viszonyított arányuk is kiemelkedő: az összes jelentkezés 12,8%-a, az első helyeseknek pedig 16,31%-a ide irányult. Ez a növekvő népszerűség vélhetően a tanárhiány következtében felértékelődött oktatói pálya, valamint a csökkentett felvételi követelmények és bővített keretszámok hatására alakult ki. A pedagóguspálya nyitottsága (kevésbé szigorú bemeneti követelmények, ösztöndíjak) vonzóbbá vált, főként a kevésbé tehetősebb régiókban élő diákok körében.
A kevésbé népszerű területek közé tartoznak az agrár-, sporttudományi és természettudományi képzések. Az agrár terület például csupán az összes jelentkezés 2,82%-át tette ki, és csak 3,21%-nyian választották első helyen. A természettudományi terület még ennél is kevésbé népszerű: az összes jelentkezésnek csak 1,96%-át képviseli, első helyen pedig csupán 2,01%-ban szerepelt. Ez komoly kérdéseket vet fel a jövő kutatói utánpótlását illetően, hiszen a STEM (természettudományos és műszaki) területek fejlődése szempontjából kiemelten fontos lenne ezen képzések megerősítése.
Az államtudomány és jogi képzések iránti érdeklődés stabilnak mondható, de szintén nem számítanak kiugróan népszerűnek. Az államtudományi képzéseket 10 020-an jelölték meg, ebből 3 307-en első helyen - ez 33%-os arányt jelent, ami viszonylag magas elköteleződést mutat. A jogi területet 22 457-en választották, közülük 6 063-an első helyen, ami 27%-os arányt jelent. A jogi pálya továbbra is presztízsorientált, de úgy tűnik, sok diák más szakokkal kombinálva adja be ide is a jelentkezését.
Az informatikai és műszaki képzések szerepe a digitális gazdaság fejlődésével egyre inkább felértékelődik. Az adatok szerint az informatikai területen érdeklődők aránya 6,95%-ot képvisel az összes jelentkező között, míg az első helyen megjelöltek között ez 6,97%-ra emelkedik. A műszaki képzések esetében még figyelemre méltóbb a helyzet: itt az összes jelentkezés 11,41%-át teszik ki, és az első választások között ez az arány már 11,96%-ra nő. E statisztikák világosan jelzik, hogy a technológiai pályák továbbra is kulcsszerepet játszanak a fiatalok jövőbeni karrierterveiben.
Összességében elmondható, hogy a jelentkezési arányok jól tükrözik a munkaerőpiaci trendeket és a társadalmi attitűdöket. A gazdasági és műszaki képzések népszerűsége hosszú távú karrierkilátásokat sejtet, míg a pedagógusképzés erősödő vonzereje inkább az aktuális szakemberhiány és az állami ösztönzők hatását mutatja. A művészeti területeken pedig erőteljes elhivatottságot tapasztalunk, jóllehet összességében kevesebben választják ezeket a szakokat.
A természettudományok, agrárképzések és sporttudományok háttérbe szorulása egy figyelmeztető jelzés lehet, amelyet érdemes komolyan venni. E területek nem csupán tudományos szempontból fontosak, hanem társadalmi szempontból is jelentős szerepet játszanak. A felsőoktatási szakpolitikának tehát kulcsfontosságú feladata lehet, hogy fokozza ezen képzések vonzerejét. Ezt megvalósíthatja ösztöndíjak bevezetésével, célzott kommunikációs kampányokkal vagy a jövőbeli pályakilátások javításával, hogy a fiatalok számára vonzóbbá váljanak ezek a szakmai irányok.
A 2025-ös felvételi statisztikákból nem csupán az derül ki, hogy mely képzési területek vonzzák a legtöbb jelentkezőt, hanem azt is megfigyelhetjük, hogy ezek a választások mennyire tudatosan születnek. A részletes elemzés révén világossá válik, hogy hol van szükség társadalmi, gazdasági vagy oktatáspolitikai beavatkozásokra. Ezek az információk tehát nem csupán az intézmények számára jelentenek értékes visszajelzést, hanem a döntéshozók számára is irányt mutathatnak a jövő felsőoktatási stratégiáinak kidolgozásában.
