Parajdon rendkívüli állapot bevezetésére készülhetnek | Sokszínű táj
A Kis-Küküllő folyóból vízellátást biztosító települések lakóit arra kérték, hogy készítsenek elő víztartalékokat.
A Kis-Küküllő vízének sótartalma drámai mértékben megemelkedett, miután Parajdon a Korond-patak elterelésére megbízott kivitelező nekilátott a munkálatoknak, és eltávolította azokat a vízhozamcsökkentő gátakat, amelyeket külföldi szakértők ajánlottak. Ezt Biró Barna Botond, Hargita megye tanácselnöke jelentette be.
A Maros megyében tapasztalható magas sókoncentráció következtében ismételten romlott a vezetékes víz minősége.
A kritikus helyzetről szerdán késő este közösségi platformján megosztott gondolataiban Biró Barna Botond hangsúlyozta, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által megbízott kivitelező tevékenysége következtében "innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét".
A külföldi szakértők által ajánlott vízhozamcsökkentő gátak fő célja az volt, hogy mérsékeljék az édesvíz beáramlását a bányába, így csökkentve a Kis-Küküllőbe jutó sós víz mennyiségét. A gátak emelése után végzett mérések a víz sótartalmának csökkenését jelezték, azonban a kivitelező beavatkozását követően a sótartalom drámaian, a korábbi érték tízszeresére emelkedett. Ezt a problémát tovább súlyosbította, hogy a vállalat a munkálatok során a patakot olyan területre terelte, ahol a meder nem rendelkezett szigeteléssel.
- Emelte ki a tanácselnök.
A kialakult helyzet miatt szerdán késő este összeült a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság, és elrendelte, hogy a bözödújfalusi víztárolóból kiengedett vízzel hígítsák a Kis-Küküllő vízét.
Felszólították a vezetékes vizet a folyóból nyerő települések lakosságát, hogy tároljanak vizet, mert fennáll a veszély, hogy teljesen le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat a magas sótartalom miatt, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben.
A 16 Maros megyei településen június elején a vezetékes víz minősége annyira romlott, hogy ihatatlanná vált. Szerdán a hatóságok úgy döntöttek, hogy az állatok itatására még használható, de estére ezt a kijelentést visszavonták.
Bejelentették, hogy csütörtöktől kezdve az állatok itatásához is biztosítanak vizet a falvak számára. Biró Barna Botond videóüzenetében hangsúlyozta, hogy "így nem tudjuk folytatni", és sürgette a feladatkörök pontos meghatározását a parajdi bányakatasztrófa kezelésével kapcsolatban.
Ezen felül - a sóipari vállalat és a vízügyi hatóság vezetőire célozva - kifejezte aggályait, miszerint éppen azoknak kell megoldást találniuk a helyzetre, "akik hozzájárultak a katasztrófa bekövetkezéséhez, akik maguk idézték elő a problémát".
A tanácselnök három lehetőséget lát a parajdi helyzet megfelelő kezelésére:
Úgy fejezte ki magát, hogy "rendkívül csalódott és mérges", mert úgy érzi, hogy a dolgok nem haladnak a kívánt irányba.
Olyanok vagyunk, mint Kőműves Kelemen: amit az egyik nap felépítünk, azt a következő nap mások könnyedén lerombolják.
- mondta Biró Barna Botond.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely évente több mint százezer látogatót vonz. Ez a csodálatos hely nem csupán a bányászok megélhetését biztosítja, hanem a település és környékének számos vendéglátó egysége, éttermek és hotelek üzemeltetőinek és munkatársainak is fontos gazdasági hátteret nyújt. A sóbánya varázsa és különlegessége továbbra is vonzza az érdeklődőket, hozzájárulva ezzel a helyi közösség prosperitásához.
Ahogy az köztudott, a május 27-i heves esőzések következtében a Korond-patak áradása olyan súlyos következményekkel járt, hogy a híres parajdi sóbánya megsemmisült. A katasztrófa színhelyén készült megdöbbentő fényképek tanúskodtak a pusztítás mértékéről. Napokkal később 16 településen vált ihatatlanná a vezetékes víz, a parajdi események következményeként.
