Imre öt évtizede a budapesti éjszaka legendás alakja, aki nemcsak a legnagyobb gengszterekkel barátkozott, hanem Zámbó Jimmyvel is együtt ünnepelte az életet egy pohár pezsgő mellett.

Tekintélye előtt még ma is tisztelettel meghajolnak még a legvagányabb, problémás figurák is.

- Még 1973-ban léptem be a vendéglátóipar világába - mesélte Pálfi Imre egy nosztalgikus mosollyal az arcán. - A lányom keresztanyja már akkor a vendéglátásban dolgozott, és mivel jó fizikumú gyerek voltam, egyszer csak megkérdezte, volna-e kedvem portásnak állni a Hajó bárban. Úgy döntöttem, miért ne, vágjunk bele! Esteente gyakran 200 ember is megfordult nálunk, és néha bizony akadtak zűrök is. Emlékszem, egyszer betoppant egy csapat tízpróbás sportoló, én pedig éppen kint álldogáltam. Hirtelen észrevettem, hogy valami készülődik odabent. Az egyik srácot elkaptam, és nekinyomtam az asztaloknak, minden felborult. De ahogy elkezdődött az egész balhé, olyan gyorsan véget is ért: elmenekültek, mert abban az időben komoly büntetéseket kaptak az ilyesmiért.

HA BALHÉZTAK, MEGKAPTÁK A MAGUKÉT

Büszke rá, hogy noha a kísértés hatalmas volt, sosem keveredett a mulatozó éjszakák lányainak világába. Eredetileg fodrászként dolgozott, a vendéglátás csupán másodállásként szolgált számára. Azt pedig, hogy mennyi pénzt tudott összegyűjteni, jól mutatja, hogy az éjszakai munkából, májustól októberig, annyira gyarapodott, hogy képes volt egy lakás bérleti díját is kifizetni.

A fiatalok már akkor is mesterien ismerték a bejutás fortélyait. Húsz forint abban az időben igazi kincsnek számított, és ők ügyesen csak adagolták a zsebembe. Reggelente úgy tértem haza, hogy a zsebeim szinte rogyásig teltek - mesélte egy széles mosollyal az arcán.

Ezután kihagyott egy évet, mígnem az egyik vendége a fodrászatban megkérdezte tőle, hogy nem lenne-e kedve a Casanova bárban melózni.

- Itt délután öttől este kilencig dolgoztam. Rengetegen voltak, de mindenki kulturáltan viselkedett. Nem úgy mint manapság: akkor szépen sorban álltak kint az utcán és várták a nyitást - mesélte. - Esténként 70-80 ember is megfordult, és persze ott is volt egyszer-kétszer balhé, amit leginkább a külföldiek csináltak. Azt hitték, mindent lehet, de néha azért megkapták a magukét.

A Casanova bárban Déri János, aki később tévés személyiséggé vált, diszkózott. Ahogy elindult a riporteri pályafutása, letette a zenélést, és minden egyes lemezét átadta Pálfi Imrének, aki azóta is féltve őrzi ezeket, mint igazi kincseket. Ebben a bárban egy szezont töltött el, majd a Pipacs bárból érkezett hozzá a következő ajánlat.

- Amikor leültünk a főnökkel beszélgetni, azt mondta nekem: jóképű gyerek vagy, te biztos nem azért jöttél az éjszakába hogy nőt szerezz, hanem hogy pénzt keress. És ez így is volt, régi szabály, de házinyúlra nem lövünk! - tette hozzá.

KIVÉTELES NŐK, KIZÁRVA!

A focistáktól kezdve a párizsi Moulin Rouge igazgatójáig számos híresség megfordult abban a helyben. Természetesen a hatóságok is felfigyeltek a zajos eseményekre. Ha a dolgozóknak nyugodt környezetben akarták folytatni a munkát, rendszeresen kötelesek voltak tájékoztatni a rendőrséget arról, kik látogatják meg őket, és milyen járművekkel érkeznek.

Imre 1975-ben kezdett, 18 éven keresztül pedig maradt is.

A hölgyek elegáns estélyikben, míg a férfiak kifinomult öltönyökben lepték el a helyszínt, de az éjszakai élet más szereplői sem spóroltak a megjelenésükkel. Mindannyian tudták, hogy itt másképp nem lehet érvényesülni. Az egyedülálló nők azonban nem léphettek be: mi más célja lehetett volna, mint hogy férfit keressenek maguknak, és ezzel üzletet kössenek? - mosolygott a kidobólegenda, aki jól ismerte a hely titkait.

A Pipacsot követően az EMKE következett, ám hiába volt az igazgató jó barátja, Imre mégsem érezte otthon magát. Ekkor lépett a színre egy taxisofőr, akit a Pipacsból ismert, és új lehetőséget ajánlott neki. Ez a fiatal taxis éppen most nyitotta meg az Egy-érintőt, Magyarország első topless bárját. Imre végül itt találta meg a számításait, de mielőtt belevágott volna, a legendás Fortuna bár varázsát is megtapasztalta.

-Csak csodáltam, hogy mi hogy működött az Egy-érintőben. Ott volt vagy 10-15 nagyon csinos nő, egyetemisták, főiskolások, akiknek kellett a pénz. Nem kellett csinálniuk semmi különöset, elindult a zene, táncoltak, majd levették a melltartójukat, a férfiak pedig teletűzdelték a bugyijukat pénzzel - magyarázta.

Természetesen, íme egy egyedi változat: "Még mindig van egy bátor, szószátyár gyerkőc!"

Imréék hamar felfedezték a kínálkozó lehetőséget, és a bár hátsó részében létrehoztak egy különleges privát szobát, amit csak konyhának tituláltak. A helyiségben egy kihúzható ágy és egy zuhanyzó kapott helyet. Nem sokkal később már elkezdtek élő szexshow-kat rendezni, amelyek gyorsan népszerűvé váltak.

Leterítettünk egy színes szőnyeget, és azon kezdődött a varázslat. Számtalan férfi érkezett, főként külföldi vendégek, akik csak ámultak és bámulták az előadást - kacsintott egyet, mintha titkos összefonódásra utalna.

1994-ben lépett be a Highlife diszkó világába, ahol a hátsó részben megálmodta a topless bárot, majd Fóton is megvalósította hasonló elképzeléseit. Évekkel később egy barátja invitálására érkezett el jelenlegi helyére, ahol már közel 20 éve dolgozik. Az évek során a tulajdonosok sorra cserélődtek, de ő mindvégig megmaradt a hely szívében.

- Sok vendégünk érkezik, és néha el sem tudom képzelni, hogyan bírják a sorban állást, annyira összeszorulnak, mint a heringek egy dobozban. És meg kell említenem, hogy akad néhány nagyszájú kölyök is közöttük, de nem habozom, helyre teszem őket, és ezzel le is zárult a dolog - mondta, miközben hangját egy kicsit megemelte.

Megpróbálták eltéríteni a helyes útról.

Bár már 81 évet megélt, tekintélye továbbra is lenyűgöző. Azt mondta, hogy már nem kíván senkivel vitatkozni, mert úgy érzi, nincs értelme.

- Valaha a verekedések egyfajta tiszteletteljes keretek között zajlottak. A vita hevében a felek egyszerűen kiléptek az utcára, és ha az egyikük a földre került, a dolog ezzel véget is ért. Egy gyors kézfogás, majd mindenki folytatta a napját - mesélte Pálfi Imre, aki hozzátette, hogy még ma is gyakran előfordul, hogy egy-egy balhézó vendéget kell eltávolítania. Ilyenkor a közelébe lép, és halkan a fülébe súgja, hogy odakint Józsi vár rá. - Ha a vendég visszakérdez, hogy milyen Józsi, csak annyit mondok: honnan tudjam, ő a te ismerősöd!

Az esetek többségében ez a megközelítés hatékonyan működik, viszont ha mégsem hoz eredményt, akkor a fizikai erő alkalmazására kell hagyatkozni: ahogyan fogalmazott, csak egyszerűen „kiborítja” a helyzetet, és kész.

Magyarországon a 90-es évek közepe, vége volt a nagy alvilági leszámolások korszaka. Egytől-egyig ismerte az éjszaka zűrös alakjait, sőt jó barátságban volt mindegyikükkel. Aztán persze sorra jöttek róluk a hírek, van, akit felrobbantottak, akadt, akit lelőttek.

- Engem is megkíséreltek beszervezni az olajszőkítési ügyletekbe, sőt, a drogkereskedelembe is - osztotta meg velem. - Mindig határozottan visszautasítottam. Fontos számomra, hogy nyugodt lelkiismerettel nézhessek a tükörbe, és békésen hajthassam álomra a fejem.

Jimmynek tényleg volt egy pisztolya.

Nem csupán az éjszakai élet színes, zűrös karaktereivel találkozott, hanem számos tehetséges művésszel is. A Fortuna revübár világítójaként dolgozott, amikor egy varázslatos éjszakán, éjfélkor, egy órás műsor keretében fellépett Lui, Cserháti Zsuzsa és Rácz Kati. Itt bukkant fel Kisbandi, az alvilág pénztárosaként ismert Lakatos András is, aki a háttérből figyelte az eseményeket.

Nagyon szoros barátság fűzött hozzá, és egy igazán megbízható, korrekt fiatalembernek ismertem meg. Ő volt az, aki Cserháti Zsuzsát kiemelte a munkahelyéről. Odaadott neki 100 ezer forintot, majd közölte, hogy öltözzön fel, mert ezentúl már nem itt dolgozik. Ezzel kezdődött el Zsuzsa önálló pályafutása - árulta el a titkot.

Zámbó Jimmy szoros barátságot ápolt, hiszen együtt dolgoztak a Pipacs bárban. A zenészeknek hétfőn pihenőnapjuk volt, és az akkor még csak kezdő Jimmy lelkesen ugrott be, hogy helyettesítse őket.

Gyakran megkért egy üveg pezsgőre: „Ez az Imréé” – mondta a pincéreknek. Később előfordult, hogy arra kérte, mozduljak el a kocsijával, de figyelmeztetett, hogy óvatos legyek, mert a pisztolya ott lapul benne. Elvettem a kulcsot, beszálltam az autóba, és belenéztem a kesztyűtartóba. Valóban ott pihent a fegyver – mesélte.

TASNÁDITÓL KAPTA VISSZA A PÉNZÉT

Pálfi Imre véleménye szerint az alvilági leszámolások hátterében elsősorban az áll, hogy a rendszerváltás után hazánkba áramlottak a külföldiek, akik jelentős anyagi forrásokkal rendelkeztek. Ezek a külföldi befektetők szoros kapcsolatba kerültek a magyar alvilággal, azonban a pénzügyi elszámolások során sokan adósságot halmoztak fel, ami végül konfliktusokhoz vezetett.

- Nálam is volt olyan, hogy az egyik vendég kölcsön kért tőlem 300 ezer forintot. Nem akarta megadni, így a végén azt mondtam neki, hogy össze foglak verni. Erre mit csinált? Elment Tasnádi Péterhez, aki amikor megtudta, hogy én vagyok a hitelező azt mondta: az Imre bizony nem viccel, meg is ver majd... - nevette el magát, s hozzátette: a tartozást végül Tasnádi fizette meg, az adós pedig egy hetet kapott tőle, hogy törlesszen neki.

Pálfi Imre kifejtette, hogy bár fizikailag még mindig bírja az éjszakai élet kihívásait, lassan talán mégis úgy dönt, hogy visszavonul a szórakozóhelyek világából. A régi idők varázslatos atmoszférája mára teljesen megváltozott; a régi úriemberek eltűntek az éjszakából, és velük együtt úgy tűnik, a varázs is elhalványult. Az éjszakák már nem olyanok, mint egykor voltak, és Imre úgy érzi, hogy talán itt az ideje, hogy új irányt vegyen az életében.