Párharc vár ránk, hiszen a DK már csupán a Fidesz lépéseire és a Tisza partján elkövetett hibákra támaszkodhat.

Nem épül Monaco a magyar szellemhotel köré, újra ékkő lehet a nógrádi szégyenfoltból

Gyurcsány Ferenc visszavonulása után Dobrev Klára készül átvenni a DK irányítását, de kérdés, hogy ezzel valódi esély vagy csak időhúzás kezdődik a párt számára. A 2026-os választási küzdelem egyre inkább Orbán Viktor és Magyar Péter párharcává válik, miközben a DK támogatottsága csökken. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a párt jövője már nem elsősorban saját erején, hanem más politikai szereplők döntésein múlik. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

„Mi bátran lépünk a változás útjára. Átalakulunk, és egy új fejezetet nyitunk” – jelentette ki váratlanul múlt csütörtökön Dobrev Klára, amikor bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc lemond a Demokratikus Koalíció elnöki pozíciójáról, távozik a frakcióvezetői szerepből, átadja országgyűlési mandátumát, és visszavonul a politikai életből, nem indul többé választásokon. Dobrev Klára hozzátette, hogy „hosszú hónapok gyötrődése, újratervezési próbálkozásai és számtalan átbeszélt éjszaka után” meghozták életük talán legnehezebb döntését: különválnak. Egyúttal bejelentette, hogy pályázik a megüresedett pártelnöki posztra, és vasárnap már egy „új korszakot” hirdetett. Videójában így fogalmazott:

Üdvözlöm! Dobrev Klára vagyok, 53 éves, jogász és közgazdász, aki öt gyermek nevelésével is büszkélkedhet. Az egyetem falai között oktatok, és a közéletben nem csupán egy népszerű név mögötti személy vagyok, hanem egy önálló állásponttal rendelkező egyén. Ha vitáznak az általam képviselt értékekkel, akkor arra kérem, hogy velem érveljenek, hiszen a címkézés csupán a gyengék taktikája! Én Dobrev Klára vagyok, és készen állok a párbeszédre!

Az Index felkérte Nagy Attila Tibor politikai elemzőt, hogy értékelje Gyurcsány Ferenc visszavonulásának hatását a Demokratikus Koalíció (DK) jövőjére. Kíváncsiak voltunk, hogy ez a lépés inkább új lehetőségeket teremt-e a párt számára, vagy csupán egy kényszerű, késlekedő döntést jelöl. Emellett megvitattuk, milyen lehetséges forgatókönyvek várhatnak a DK-ra 2026-ig, és hogy a párt valóban alternatívát jelenthet-e azoknak, akik sem Orbán Viktorra, sem Magyar Péterre nem kívánnak szavazni. Továbbá felmerült a kérdés, hogy van-e még létjogosultsága egy baloldali pártnak a jelenlegi magyar politikai tájképen, és hogy a DK mennyire tekinthető hiteles szereplőnek ebben a szerepkörben. Végül azt is megvizsgáltuk, hogy Gyurcsány távozása inkább hátrányt jelent-e a Fidesz számára, vagy már nem bír jelentőséggel, tekintettel arra, hogy az ellenzéki oldalon a Tisza Párt vált dominálttá – és vajon a kormánypárt érdeke-e, hogy a DK megerősödjön.

Nagy Attila Tibor véleménye szerint... a DK számára az jelenti az alapproblémát, hogy a 2026-os országgyűlési választás közeledtével a politikai verseny egyre inkább az "Orbán Viktor vagy Magyar Péter?" kérdésre egyszerűsödik. Mivel Dobrev Klára részese volt a párt korábbi kudarcainak - például a 2024-es EP-választási vereségnek -, nehéz elhinni, hogy pusztán azzal, hogy ő veszi át a DK vezetését, érdemi változás következne be.

A politikai szakértő véleménye szerint a Demokratikus Koalíció abban bízhat, hogy az ellenzéki választók érdeklődése nem kizárólag Orbán Viktor leváltására összpontosul, hanem más fontos tényezők is szerepet játszanak. Ugyanakkor jelenleg a folyamatok nem arra utalnak, hogy ez a megközelítés sikerrel járna.

Az ellenzéki szavazók jelentős részét - számos kudarcos év után - ma szinte kizárólag az foglalkoztatja, hogyan lehet leváltani Orbán Viktor miniszterelnököt. Erre azonban jelenleg Magyar Péter Tisza Pártja kínál érdemi esélyt, nem pedig a bejutási küszöb körül tébláboló DK

- hívta fel a figyelmet Nagy Attila Tibor. Véleménye szerint a párt helyzetét több egyéb tényező is bonyolítja:

Nagy Attila Tibor véleménye szerint, ha a Fidesz-többség nem módosítja az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és a Tisza Párt továbbra is megőrzi stabil pozícióját, akkor a Demokratikus Koalíció számára gyakorlatilag minimális esély marad arra, hogy saját jogon bejuthasson az országgyűlésbe.

A magas részvételi arány, amely 70 százalék fölött van, azt jelenti, hogy az ötszázalékos küszöb átlépéséhez jelentős számú szavazatra lesz szükség. Zárug Péter Farkas politológus az ATV Csatt 2 című műsorában arra figyelmeztetett, hogy ilyen körülmények között akár 280 ezer listás szavazat is szükséges lehet. Személyes véleményem szerint, bár ez a szám rekordszámú részvételt feltételez, akár 300 ezer szavazat is kellhet a sikeres bejutáshoz. A Demokratikus Koalíció (DK) a tavalyi Európai Parlamenti választáson 364 ezer szavazatot szerzett, amihez azonban az MSZP és a Párbeszéd szimpatizánsai is hozzájárultak. Azóta viszont, a győzteshez húzás jelensége miatt, a Tisza Párt népszerűsége emelkedett, míg a DK támogatottsága csökkent – fogalmazott a politikai elemző.

A DK talán egy új, határozottabb baloldali ideológia felé mozdulhat el – eddig ugyanis legfeljebb mérsékelt megközelítésekkel élt. Ezzel próbálhatja megnyerni azokat a baloldali szavazókat, akik Magyar Péter személyét elutasítják. Ezek a választók azonban Orbán Viktor politikáját is ellenzik, és Dobrev Klára már nem képes azzal a reménnyel megszólítani őket, hogy ő lesz az, aki leváltja a miniszterelnököt.

Nagy Attila Tibor véleménye szerint...

Ez ugyanis olyan pártpolitikai erőteret hozhatna létre, amely tovább aprózza az ellenzéki tábort. "A DK önálló indulása elősegítheti az ellenzék fragmentáltságának fennmaradását, legalábbis ebben bízik a kormányoldal" - jegyezte meg az elemző.

Összességében úgy látja: Dobrev Klára vezetésével a DK jövője attól függ, mennyire tudja kihasználni Magyar Péter és a Tisza Párt esetleges melléfogásait, illetve hibáit, és visszacsábítani az elpártolt támogatókat. Emellett bízhat abban is, hogy a Fidesz "szalámitaktikája" tovább darabolja az ellenzéki oldalt. Nagy Attila Tibor véleménye szerint... ez azonban azt is jelenti, hogy a DK sorsa jelenleg leginkább nem a saját, hanem más politikai szereplők kezében van.

Nagy Attila Tibor elemzéseit láthatóan élénk figyelemmel követi a Tisza Párt elnöke is. Ezúttal is a Facebook-oldalára írt hozzászólást, és úgy tűnik, sérelmezte, hogy az elemző a legutóbbi Lázárinfóval foglalkozott ahelyett, hogy róla írt volna. (A legutóbbi Pillanatképben foglalkoztunk már a Magyar Péter által beígért és közzétett "őszödi beszéddel".)

Nyilvánvaló, hogy a Tisza Párt elnöke elégedetlenséggel szemléli a munkámat. A tegnapi posztomban rámutattam a legutóbbi Lázárinfó körüli Rogán-Lázár ellentétre, és Magyar Péter ehhez annyit fűzött hozzá: "És kellemes, szép orgánummal beszélt a miniszter elvtárs? Ma egyébként semmi fontos nem történt, ugye?" Most azon tűnődöm, vajon szégyellnem kellene magamat, amiért nem emeltem ki Magyar Péter kiemelkedő leleplezését, amely a kormányt egyáltalán nem rázta meg? Beszéljük meg, elnök úr, hogy egy politikai elemzőnek milyen témákra érdemes fókuszálnia!

Nagy Attila Tibor "Magyar Péter engem elővesz" című Facebook-bejegyzésében ezt fogalmazta meg.

Ez nem az első alkalom, hogy az elemző kritikát kapott a Tisza Párt elnökétől. Korábban a Partizán-interjúja során tett megjegyzései is hasonló reakciókat váltottak ki, amelyek szintén Facebook-hozzászólásokban nyilvánultak meg.