Orbán Viktor: Amerikától nem ajándékot, hanem empátiát kérünk az orosz gáz helyzetével kapcsolatban.
Orbán Viktor pénteki rádióinterjúja során hangsúlyozta, hogy az orosz földgáz és olaj ügye kiemelt szerepet játszik a magyar-amerikai tárgyalásokban. Beszélgetésében kitért arra is, hogy a Trump-adminisztrációval való szoros együttműködés jelentőséggel bír a két ország kapcsolatában.
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában a magyar-amerikai kapcsolatok újbóli megerősödéséről beszélt Donald Trump hivatalba lépése után. A kormányfő felidézte, hogy 2010-ben Magyarország elsőként mondta ki: nem liberális, globalista, hanem konzervatív kormányzásra van szükség, szembefordulva azzal az iránnyal, amely felé a Nyugat haladt. Orbán Viktor szerint a Nyugat nem tudott választ adni az emberek számára legfontosabb kérdésekre.
A miniszterelnök kiemelte: amikor Donald Trump először került hatalomra, remek kapcsolat alakult ki Magyarország és Washington között, azonban ezt követően egy liberális kormány váltotta őt, és a kétoldalú kapcsolatok mélypontra süllyedtek. Most, hogy Trump "teljes fegyverzetben, fiatalos energiával, egy Trump-tornádóval" tért vissza a világpolitikai színpadra, a kapcsolatok visszaálltak a 2016-os szintre.
Jelenleg Magyarországon körülbelül 1400 amerikai tulajdonú vállalat tevékenykedik, amelyek összesen 100 ezer embernek adnak munkalehetőséget - emelte ki a miniszterelnök. Hozzátette, hogy ezek a vállalatok "a jövőt hozzák el Magyarországra". Orbán Viktor úgy véli, hogy az év hátralévő részében még 3-4 jelentős amerikai befektetésre is számíthatunk.
A miniszterelnök véleménye szerint az egyetemek és kutatóintézetek közötti kapcsolat, valamint a béke, bevándorlás, családok és migráció témáiban a két ország közötti együttműködés rendkívül szoros és harmonikus.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az orosz földgáz és olaj ügye áll. Orbán kiemelte:
Nem szeretnék cserébe semmit adni. Amit kérünk, az nem ajándék, hanem annak megértése, hogy az olyan országok, mint Magyarország, súlyos helyzetbe kerülnek emiatt.
Az orosz energiahordozókról való leválás egy olyan komplex és sürgető kérdés, amely a globális energiaellátás jövőjét formálja. Az utóbbi évek geopolitikai eseményei, különösen a konfliktusok és a gazdasági szankciók, rávilágítottak arra, mennyire kiszolgáltatottak a nyugati országok az orosz olaj- és gázforrásoknak. Az energiafüggetlenség elérése érdekében a nemzetek különféle alternatívák keresésére kényszerülnek, beleértve a megújuló energiaforrások fejlesztését, a nukleáris energia növelését és a helyi erőforrások kiaknázását. A leválás folyamata nemcsak technikai kihívásokat jelent, hanem komoly gazdasági és társadalmi hatásokat is magával hoz. Az energiaátmenet nem csupán a fosszilis tüzelőanyagok csökkentéséről szól, hanem a fenntartható megoldásokra való átállásról is, amelyek hosszú távon biztosíthatják az energiaellátást anélkül, hogy a környezetet veszélyeztetnénk. A technológiai innovációk, mint például a zöld hidrogén, energiatárolási megoldások és okos hálózatok, kulcsszerepet játszanak a leválás sikerében. Emellett a nemzetközi együttműködés és a politikai akarat elengedhetetlen a célok eléréséhez. A társadalmi tudatosság növelése és a lakosság bevonása szintén fontos, hiszen a jövő energiafogyasztási szokásai alapjaiban határozzák meg az átmenet sikerét. Összességében az orosz energiahordozókról való leválás nem csupán szükségszerű lépés a geopolitikai stabilitás érdekében, hanem egy lehetőség is arra, hogy egy fenntarthatóbb, zöldebb jövőt építsünk, amely független a hagyományos energiahordozóktól.
