Az egykori magyar Texasban az olajkutak helyett napelemparkok bontogathatják szárnyaikat, új korszakot nyitva ezzel a fenntartható energiaforrások világában. E régió, amely valaha az olajkitermelés fellegvára volt, most a napfény erejét kihasználva vált a

Az olajipari szakértők véleménye szerint Algyőn, Szeged közelében, még egy ideig elérhető kőolaj található a föld mélyében. Ennek ellenére a szakmai körökben már aktívan kutatják a megújuló energiaforrások telepítésének lehetőségeit. A Makói-árokban viszont olyan hatalmas földgázkészletek rejtőznek, amelyek ötszörösei a hazánk eddigi kitermelésének, ám ennek ellenére a szükséges lépések még nem történtek meg. Jelenleg a Dél-Alföld számára a Mol balkáni terjeszkedése és a gáztározók fejlesztése jelentheti az előrelépést.

Magyarországon a szénhidrogén kinyerése 1937 óta folyik, és azóta a földgázból körülbelül 300 milliárd köbméter, míg kőolajból mintegy 98-100 millió tonna került a felszínre.

Csak a Makói-árokban 1500 milliárd köbméternyi gáz található. Ötször annyi, mint amennyit Magyarország eddig összesen kitermelt

Holoda Attila, az energetikai szakértő, nemrégiben a Jövő Zenéje podcastban osztotta meg gondolatait. A második Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a Föld szénkészletei még körülbelül 3000 évre elegendőek, míg a földgáz tartalékai több száz évig, a kőolajé pedig 150-170 évig biztosíthatja az energiaellátást.

A Szeged közelében elterülő Algyő területén 1965-ben, egy termálforrás fúrása során fedezték fel az olajat. Az 1980-as években ez a vidék a magyar gázfogyasztás kétharmadát, valamint az olajtermelés felét biztosította. Napjainkban azonban a helyi bányászott olaj és földgáz már csupán a magyarországi fogyasztás néhány százalékát elégíti ki. A kitermelt nyersanyagok 1800-1900 méter mélységből, 300 bar nyomás alatt, és körülbelül 200 Celsius-fokos hőmérsékleten, homokkő pórusaiba préselődve kerülnek elő.

A Mol Shape Tomorrow 2030-ig terjedő stratégiai irányelvei Algyőre is kiterjednek. Vida György közgazdász, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karának oktatója szerint a vállalat vezetősége már most azon töpreng, miként tudná optimálisan kihasználni területeit, amikor az energiahordozók kimerülnek. A szakember megjegyezte, hogy az olajtársaság szakértői aktívan kutatják, milyen alternatív energiaforrásokat integrálhatnának a jövőbeni terveikbe. Például, mint mondta, lehetőség nyílhat további napelemek telepítésére, vagy geotermikus fejlesztések indítására is.

A stratégiai látképbe szervesen illeszkedik a hulladékfeldolgozás területének fejlesztése is, mint kiemelt szegmens.

- tette hozzá a közgazdász, aki szerint bár Makónál óriási kincs van a föld alatt, sem a Molnak, sem másnak még nem éri meg kitermelni. A mérések szerint ugyanis túlságosan mélyen van a földgáz, mintegy 250-300 Celsius fokos rétegekben. A mai technológia egyelőre körülbelül 180 fokig tud hatékonyan működni, ezért egyelőre olcsóbb és egyszerűbb külföldről importálni.

Bár a magyar olajipari szakemberek Zala és Somogy megyékben jelentős feltárási munkálatokat folytatnak, a Mol számára a kitermelésnél sokkal ígéretesebbnek tűnik, ha a Balkán térségében erősíti meg nemzetközi jelenlétét.

Ezen felül Szerbiával is aktív tárgyalások zajlanak. Belgrád célja, hogy megszerezze a Gazprom szerbiai érdekeltségeit, ami lehetőséget adna számukra a nyugati szankciók elkerülésére, amelyek az orosz vonatkozású üzletek miatt sújtanák a Szerb Kőolajipari Vállalatot (NIS). A Mol már most is Szerbia második legnagyobb üzemanyag-kiskereskedője és nagykereskedője, így nem lenne meglepő, ha a közeljövőben ajánlatot tennének a NIS megvásárlására.

A Mol számára kulcsfontosságú, hogy megerősítse a regionális jelenlétét, így gazdasági szempontból is meghatározó szereplővé váljon a térségben. E stratégiába tökéletesen beleillik, hogy az utóbbi évek során a vállalat a szlovén és lengyel piacok felé terjeszkedett.

Vida György megjegyezte, hogy különös figyelemre méltó, hogy a Mol és az OTP eddig nem tudott jelentős növekedést elérni Ukrajnában és Romániában. Érdekesség, hogy az OTP nemrégiben értékesítette romániai leánybankját a Banca Transilvaniának, ezzel pedig teljesen kivonult a román piacról.

A Makó térségében rejlő "alternatív" földgázkincs jövőbeni kitermelésével kapcsolatban a természetvédelmi szervezetek éles kritikát fogalmaztak meg. Véleményük szerint a földgáz feltárása súlyos következményekkel járhat az Alföld vízellátására, amely amúgy is veszélyeztetett állapotban van és folyamatosan szárad.

Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója szerint a kormány által tervezett "gazdaságos szintű" palagázfeltárás és -kitermelés végleg tönkreteheti az alföldi vízkincset, a helyiek megélhetését, a termálvizeket és a mezőgazdaságot. A szervezet szerint a nem megújuló energetikai fejlesztések fenntartják a függőséget és hátráltatják a valódi megoldást jelentő energiahatékonysági, épületfelújítási és megújuló energiás beruházásokat, ezért továbbra sem lehet uniós vagy hazai közpénzeket költeni rá.