Itt van a nyakunkon a szabályozás, ami gyökeresen átalakít mindent - eddig ezt tudtuk meg az új KRESZ-ről.
A magyar KRESZ 135 éves története alatt rengeteg módosításon esett át, viszont jelenleg 1975 óta, vagyis 50 éve ugyanarra az alapra építkezik és csak apróbb módosításokat eszközöltek benne - ettől pedig eléggé átláthatatlan. Az Építkezési és Közlekedési Minisztérium éppen ezért gőzerővel dolgozik az újításon, amelyről már nagyon sok mindent tudunk, ezeket össze is gyűjtöttük, hogy mire elindul a társadalmi egyeztetés, mindenki felkészülten várhassa a tervezetet.
Május elején az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) arról adott hírt, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza az új KRESZ szabályozási koncepcióját, és mindenki számára lehetőséget biztosít majd, hogy megismerje, véleményezze és javaslatokat tegyen a közúti közlekedési szabályok véglegesítéséhez.
A Közlekedési Kultúra Napja országos rendezvénysorozatának megnyitóján hangzott el a fontos bejelentés, amelyet Nagy Bálint, a közlekedésért felelős államtitkár tett. Kiemelte, hogy a közlekedés mindannyiunk közös ügye, ezért elengedhetetlen, hogy a jogszabályalkotási folyamatba minél szélesebb társadalmi rétegeket vonjanak be. A koncepció már az első olvasaton túl van a kormány előtt, és a következő lépés a végleges jogszabály kidolgozása, amely során a lakosság véleménye is fontos szerepet kap majd.
Igen ám, de szerencsére nem csak ennyiből kell főznünk, ugyanis az elmúlt félévben nagyon sok apró információ látott napvilágot a tervezett módosításokból szemezgetve, amelyek az elektromos rollerekre, az előzésre, az új táblákra, esetleg az autópályákra vagy a követési távolságra vonatkoztak. Illetve februárban kiszivárgott a tervezet is - pontosabban egy arról szóló 27 oldalas jelentés -, amely mélyebb bepillantást engedett a tervezett jogszabály-módosításokba. De hogy mik is voltak ezek és ezeken kívül mikre kell még számítani, azt a mostani cikkünkben szedtük össze.
Ki állította össze a javaslatot?
Az új KRESZ tervezetének kidolgozása egyedülálló együttműködés keretében valósult meg, amelyben körülbelül 70 szervezet és több mint 100 szakértő vett részt. A folyamat során hat különböző munkacsoport dolgozott, és számos szakmai egyeztetés keretében több száz javaslatot mérlegeltek. A megbízó, aki a projekt mögött állt, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt, tehát a döntéshozói lánc csúcsán Lázár János áll, aki már több alkalommal is kifejtette véleményét a tervezett módosításokról. A fő célkitűzés pedig az, hogy "a gyengébbet megóvja az erősebbektől".
A kérdés, hogy mindez lóerőben, össztömegben, a gépjármű dimenzióiban, hengerűrtartalomban vagy egyszerűen a vezető fizikai adottságaiban rejlik-e, egyelőre homályban marad a titokzatos válaszával kapcsolatban.
Miért van egyáltalán szükség a KRESZ módosítására?
A fentebb említett "gyengék védelme" mellett a hivatalos kommunikáció szerint a módosítás célja a közlekedés biztonságának növelése és a szabályozás korszerűsítése. Illetve az is benne van, hogy a jelenlegi szabályozás kissé átláthatatlan, ezért egy sokkal egyértelműbb tervezetet készítenek.
Emellett azért is, mert a magyar KRESZ 135 éves története alatt rengeteg módosításon esett át a szabályozás, viszont jelenleg 1975 óta, vagyis 50 éve ugyanarra az alapra építkezik és csak apróbb módosításokat eszközöltek benne. Legutóbb 2012-ben a legnagyobb módosítás, hogy eltörölték a rutinvizsgát, de az is inkább az oktatáshoz kapcsolódik, nem a forgalomban töltött időhöz.
Kik lesznek érintettek az új szabályozás által?
Egyszóval: mindenkit. De ha kicsit részletesebben kifejtjük, akkor ide tartoznak az autósok, beleértve a kamionokat és buszokat vezetőket, a motorosok, a kerékpárosok, sőt, még az elektromos rollerrel közlekedők is – akiknek a szabályozását már régóta sürgetik a közlekedés biztonságának érdekében. És természetesen nem feledkezhetünk meg a gyalogosokról sem. Tehát igazából mindenki, aki bármilyen formában részt vesz a közlekedésben, legyen az járművezető vagy gyalogos.
Milyen következményekkel jár majd a gyalogosok számára?
Több új szabály is vonatkozik majd a gyalog közlekedőkre, sőt, kibővítik a gyalogosok fogalmát is: mostantól az is ebbe a kategóriába tartozik, aki a járművét tolja, de a gördeszkások és görkorcsolyázók is. Emellett lesz még újdonság, például:
A tervezet szerint tilos lesz mobiltelefont használni az úttesten és vasúti átjáróban való áthaladás közben, valamint bármilyen figyelmet elvonó tevékenységet végezni, például a zenehallgatás vagy az üzenetírás is ide tartozik majd.
A gyalogosok számára kiemelten fontos, hogy az úttesten való átkelés során a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeket használják. Amennyiben az átkelőhelyet lámpás jelzőrendszer irányítja, csak akkor szabad az útra lépni, ha a zöld fény világít.
Az óvodák és iskolák körüli területeken "suli-" és "oviövezetek" kialakítása van tervben, amelynek célja a tanítási idő alatt a közlekedési biztonság fokozása. Ezen zónákban a járművezetőknek fokozott figyelemmel kell közlekedniük, és a sebességkorlátozást 30 kilométer/órára csökkentik. A kerékpárosok számára a tervezet értelmében a járdákon és gyalogosövezetekben legfeljebb 10 kilométer/órás sebességgel haladhatnak, míg a gyalogosok és kerékpárosok közös használatú szakaszain 25 kilométer/órás határérték lenne érvényben.
Lakott területen kívül három évnél fiatalabb gyermekek közösségi közlekedési eszközön való utazása kizárólag ülőhelyen lenne engedélyezett, hogy ezzel is fokozzuk a kicsik biztonságát.
A kerékpárosok biztonsága érdekében számos fontos tényezőt érdemes figyelembe venniük. Először is, mindig viseljenek megfelelő védőfelszerelést, mint például sisakot, hogy minimalizálják a sérülések kockázatát egy esetleges baleset esetén. Ezen kívül fontos, hogy a kerékpárosok jól látható ruházatot viseljenek, különösen rossz időjárási viszonyok között vagy sötétben. A láthatóság növelésére ajánlott fényvisszaverő elemeket, valamint első és hátsó világítást használni. A közlekedési szabályok ismerete és betartása elengedhetetlen. A kerékpárosoknak mindig a kijelölt kerékpárutakon kell haladniuk, és figyelniük kell a forgalmi jelzésekre, hogy biztonságosan tudjanak közlekedni. A kerékpár állapotának rendszeres ellenőrzése is kulcsfontosságú. A fékek, a gumik és a világítás működésének biztosítása segíthet elkerülni a váratlan problémákat útközben. Végül, de nem utolsósorban, a kerékpárosoknak érdemes tisztában lenniük a környezetükkel, figyelniük a gyalogosokra és az autósokra, valamint előre gondolkodniuk a közlekedés során. A tudatos és felelősségteljes kerékpározás hozzájárul a balesetek megelőzéséhez és a biztonságos közlekedéshez.
A tervezet értelmében a kerékpárosok számára a járdákon és gyalogosövezetekben legfeljebb 10 kilométer per órás sebességgel lehetne haladniuk, míg a gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott területeken 25 kilométer per óra lenne a megengedett maximum. Ezen kívül a fiatalabb kerékpárosok, azaz a 14 év alattiak számára kötelezővé tennék a bukósisak viselését a biztonság érdekében.
Részben ugyancsak ide tartozik, hogy az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelületet vegyes használatú sávrésznek neveznék, amivel megerősíthetik azt az előírást, mely szerint a kerékpárosok, gyalogosok és más, jellemzően egy nyomon haladó járművek az úttest jobb szélére húzódva közlekedhetnek. Ez pedig azt is jelenthetné, hogy az autósoknak a jobbra tartási kötelezettsége megszűnne a sávon belül és mehetnének egészen középen is akár.
Az új KRESZ tervezete lehetőséget biztosít egy "kerékpáros utca" koncepció bevezetésére, amely különleges jogokat biztosít a kerékpárosok számára, elsőbbséget adva nekik az autósokkal szemben. Ez a változtatás segítene abban, hogy a bringások biztonságosabban közlekedhessenek, hiszen a lassan haladó vagy álló gépjárművek mellett jobbról is elhaladhatnának, ezzel elősegítve a zavartalan haladást, különösen dugós helyzetekben. A tervezet nemcsak a kerékpárosok jogait, hanem a közlekedés biztonságát is figyelembe veszi: 50 km/h sebességig legalább egy méteres oldaltávolságot kellene tartani, míg ennél gyorsabb tempónál minimum másfél méter távolságot kellene biztosítani. Az előzés során pedig a két jármű közötti sebességkülönbség maximum 15 km/h lehet, ami hozzájárul a balesetek megelőzéséhez és a közlekedési helyzetek kiszámíthatóságához.
Mi újdonság vár a motorkerékpárosokra?
Az egyik legnagyobb és legnagyobb vitákat gerjesztő újdonság, hogy a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező sofőrök számára lehetővé válna a 125 köbcentis motorok használata, a korábbi 50 köbcentis korlátozás helyett. Ez azt jelenti, hogy az autósok külön vizsga és rutintanulmányok nélkül pattanhatnának nyeregbe, annak ellenére, hogy a motorozás egészen más készségeket és tudást igényel.
Ezt egy nagyon veszélyes dolognak tartom, semmiféleképpen nem tartom jó dolognak, hiszen akinek van autóra jogosítványa és rutinja, vagy a forgalomban feltalálja magát, az nem biztos, hogy motorkerékpárral is megállja a helyét
- figyelmeztetett Bátor Zoltán motorversenyző, aki hangsúlyozta, hogy teljesen más tudás szükséges ahhoz, hogy valaki motorral is biztonságosan közlekedjen.
A motorosok számára új lehetőségek nyílnak meg, hiszen mostantól engedélyezett lesz az előrehaladás álló és mozgó járművek között is, ami eddig csupán az álló járművekre vonatkozott. A javaslat jelenlegi verziója szerint a zárt ruházat, a zárt lábbeli és a motoros kesztyű viselése kizárólag lakott területen kívül válik kötelezővé, míg a bukósisakra vonatkozó előírások változatlanok maradnak.
Mi a helyzet az elektromos rollerekkel? Lesznek végre rájuk vonatkozó szabályok?
Igen, lesznek! Az új KRESZ világosan definiálja az elektromos rollerek és más mikromobilitási eszközök közlekedési szabályait, ideértve a sebességhatárokat és a használatra vonatkozó előírásokat is.
A jelentés alapján a rollerek két kategóriába sorolhatók: kis- és nagy teljesítményűek. Ezek a csoportok eltérő szabályozás alá esnek. A kisebb teljesítményű rollerek, melyek sebessége nem haladja meg a 25 kilométer/órát, kizárólag 12 évnél idősebb felhasználók számára engedélyezettek. Az első két év során kötelező sisak viselése, és a járdán legfeljebb 10 kilométer/órás sebességgel közlekedhetnek, míg más területeken 20 kilométer/órás sebességgel haladhatnak, vagy az adott helyi korlátozások figyelembevételével.
A nagyobb teljesítményű elektromos rollerek esetében a segédmotorokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kellene részt venniük a közúti forgalomban. Ez magában foglalná a kötelező felelősségbiztosítás megkötését, valamint azt, hogy a vezetéshez legalább 14 éves korhatár lenne szükséges. A maximális sebesség, amit elérhetnének, 45 kilométer per órára lenne korlátozva. Fontos megjegyezni, hogy utas szállítására egyik jármű sem lenne alkalmas, és a használatukra csupán kijelölt helyeken, például lakó- vagy pihenőövezetekben lenne lehetőség, ahol maximum két vagy több oszlopban közlekedhetnének.
Ezen kívül a felhasználóknak kötelező lenne kerékpáros vagy motoros sisakot hordaniuk. Csak így közlekedhetnek a kerékpárutakon, valamint a gyalogos- és kerékpárutakon, amennyiben sebességük meghaladja a 10 kilométert óránként.
A tömegközlekedésben is lennének változások?
Természetesen! Íme egy egyedibb változat a szövegről: Vitézy Dávid javaslata szerint a KRESZ módosításainak részeként a villamosok sebességét a jelenlegi 50 km/h helyett akár 70 km/h-ra is emelhetnék. Ezt a gondolatot végül Karácsony Gergely főpolgármester terjesztette elő, aki hangsúlyozta, hogy Budapest területén több olyan pályaszakasz is létezik, ahol lehetőség nyílik a villamosok gyorsabb közlekedésére. Ennek következtében jelentősen csökkenne az utazási idő a város különböző részein. A főpolgármester véleménye szerint e változtatás révén mérséklődne a forgalmi dugók száma, javulna a levegő minősége, és kevesebb baleset történne. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a villamosok gyorsítása nem helyettesítheti a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló egyéb intézkedéseket.
Ezen kívül a korábban említett előírás is érvényes lenne, miszerint a három évnél fiatalabb gyermekeknek kötelező ülve utazniuk a tömegközlekedési járműveken, különösen lakott területen kívül.
Egy jelentős módosításra került sor 2024 decemberében, amikor is a döntéshozók úgy határoztak, hogy a rendőrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és személyvédelmi szolgálati ága, valamint a Terrorelhárítási Központ járművei, a megkülönböztető jelzés használatával, jogosultak lesznek az autóbusz-forgalmi sávban haladni, feltéve, hogy ezzel nem akadályozzák az autóbuszok és trolibuszok zavartalan közlekedését.
Milyen állapotban vannak a teher- és személygépjárművek?
Persze, ez a téma valóban széles spektrumot ölel fel, így érdemes részletezni a válaszunkat. Kezdjük a sebességkorlátozások sokféleségével:
Nagy változás lesz továbbá, hogy a horrorkaravánok megfékezése érdekében az előzési szabályon is módosítana az új KRESZ-tervezet. A súlyhatárt lejjebb szállítva már nemcsak a 7 és fél tonna feletti, hanem a 3 és fél tonna fölötti szerelvényekre is bevezetnék az előzési tilalmat, vagyis reggel 6 és este 10 óra között a bal szélső sávot használniuk nem szabad, valamint ezen járművekkel a mellette elhaladás is tilos.
A közlekedési szabályok között megjelenhet az úgynevezett cipzárelv, amely azt rögzíti, hogy amikor két forgalmi sáv közül az egyik megszűnik, a továbbhaladó sávban közlekedőknek bizonyos körülmények között kötelességük beengedniük a megszűnő sávról érkező autósokat. Ezzel a megoldással nem csupán az udvariasságra vagy az előzékenységre bízzák a helyzet kezelését, hanem egyértelmű jogi keretek közé helyezik a közlekedési magatartást.
Ezen kívül a követési távolságok is rögzítésre kerülnek: autópályán minimum 2 másodperc, míg autóúton 1 másodperc kötelezően betartandó, ami 130 kilométer/órás sebességnél körülbelül 70 métert, 100 kilométer/órás tempónál pedig legalább 50 métert jelent.
Az irányjelzést az új szabályok szerint korábban kell majd elkezdeni, vagyis, ha már tudjuk, hogy majd indexelni szeretnénk, akkor számoljunk rá legalább két másodpercet és annyival előbb kezdjünk a műveletnek. Ez pedig nem csak kanyarodásnál, de sávváltásnál is kötelező lesz.
A dudálás használatát is szigorúan korlátozni fogják, hiszen csak rövid időtartamra, kizárólag figyelemfelhívás céljából lehet alkalmazni, különös figyelmet fordítva a balesetmegelőzésre és a balesetveszélyre. Emellett a vészfékezésre vonatkozó szabályok is életbe lépnek: vészfékezés esetén elengedhetetlen, hogy a mögöttes jármű biztonságosan meg tudjon állni, így a balesetek elkerülése érdekében fokozott óvatosságra lesz szükség. A driftelés, szlalomozás és hasonló, kockázatos manőverek – például a motorkerékpáros egykerekezés – szintén tilalom alá esnek, mivel ezek jelentős veszélyt jelentenek az utakon.
Végül a világítás is keretbe lesz foglalva: minden járművezetőnek kötelessége lesz a folyamatos kivilágítás, lakott területen kívül pedig korlátozott látási viszonyok között a távolsági fényszóró használata is kötelezővé válik.
Van még valami?
Természetesen! A KRESZ-oktatás jövője izgalmas változások előtt áll! Az új szabályok bevezetésével a képzés még modernebb és hatékonyabb formában valósul meg, így a résztvevők könnyebben elsajátíthatják a szükséges tudnivalókat. 2025-től a KRESZ- és elsősegélynyújtási tanfolyamok integrálásra kerülnek a középiskolai tananyagba. A végzős diákok (gimnázium 12. osztály, technikum 13-14. osztály, szakképző iskola 11-12. osztály) az iskolai KRÉTA rendszer segítségével férhetnek hozzá az eJogsi modulhoz, ahol ingyenes elméleti képzéseken és vizsgákon vehetnek részt. Ezzel a lépéssel a jövő generációi még felkészültebben vághatnak neki a közlekedés világának!
Az állam ingyenesen nyújtja az alábbiakat:
A gyakorlati vezetés költségeit a tanulóknak továbbra is saját zsebből kell fedezniük. Azonban a jövőbeni tervek között szerepel, hogy szimulátorokat is integrálnak a gyakorlati órákba, főként a forgalmi helyzetek elsajátítására. Ez a fejlesztés nemcsak a képzési költségek mérséklését segítheti elő, hanem a tanulók biztonságát is jelentősen fokozhatja.
Felmerült annak a lehetősége, hogy a diákok meghatározott feltételek mellett családtagjaik irányítása alatt gyakorolhassanak. Ez a megközelítés már számos európai országban bevált, és fő célja a vezetési tapasztalatok megszerzésének támogatása.
Most már ez minden, ugye?
Nem. De talán mégis. A végére már tényleg csak egy aprócska színes részlet maradt, ugyanis az Európai Unió azzal a céllal lépett akcióba, hogy javítsa a közúti biztonságot és csökkentse a balesetek számát, így bevezetné az ADAS-rendszerek (Fejlett Vezetéstámogató Rendszerek) kötelező alkalmazását az újonnan forgalomba helyezett autókban. Ezek között ott található az alkoholzár is, amelynek alkalmazását azonban csak 2026-tól tervezik elindítani.
Az ittasságfelismerő rendszer alapelve az, hogy megakadályozza az autó elindítását, amíg a sofőr alkoholszondás teszten nem esik át. Alternatív megoldásként a sofőrnek egy előre meghatározott mondatot kell hangosan megfogalmaznia egy szenzor irányába. Ha a szenzor nem észlel alkoholt a légzésében, a vezetőnek lehetősége nyílik a motor indítására.
A tervezett módosítások jelenleg még csak társadalmi egyeztetés alatt állnak, és a végleges szabályozás - az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint - a visszajelzések figyelembevételével kerül kialakításra.
