Emelje magasba az önértékelését, hogy még sikeresebbé válhasson!
Természetesen, a pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a nehézségeket, vagy hogy álságos optimizmussal ámítjuk magunkat. Sokkal inkább arról van szó, hogy tudatosan észleljük, milyen gondolatok befolyásolják a mindennapjainkat, és aktívan választjuk azokat, amelyek előremozdítanak minket. Ebben szeretnénk most a segítségedre lenni!
Az emberi agy természeténél fogva hajlamosabb a negatív ingerekre összpontosítani. Ez a jelenség egy evolúciós örökség, amely a túlélésünket segítette elő, lehetővé téve számunkra, hogy gyorsan észleljük a veszélyeket. A mai világban azonban ez a tendencia gyakran arra ösztönöz minket, hogy a problémákat felnagyítsuk, így nehezen észleljük a bennünket körülvevő lehetőségeket.
- A gondolataink az érzelmeinken és viselkedésünkön keresztül alakítják a valóságot. Ha például folyamatosan azt gondoljuk, "ez úgysem fog sikerülni", akkor kisebb valószínűséggel fogunk cselekedni, és kevesebb energiát fektetünk a céljaink elérésébe. Ezzel szemben, ha azt mondjuk: "Minden lehetőséget kihasználok", akkor az agyunk a megoldásokat kezdi keresni - világít rá Vizsnyovszky Attila, az @attilatudatosteremtes alapítója, aki a saját bőrén tapasztalta meg, mennyire átalakította az életét, hogy elkezdett odafigyelni a gondolataira és a vágyaira.
Érzelmi egyensúly - A pozitív gondolatok hatékonyan mérséklik a stressz szintet, és hozzájárulnak ahhoz, hogy ne merüljünk el a negatív érzések tengerében.
Kreativitás és problémamegoldás - Amikor nyitottan közelítünk a dolgokhoz, elménk szabadon áramló ötleteket generál, így könnyebben fedezhetünk fel új, innovatív megoldásokat a kihívásokra.
Kiváló kapcsolatok - A kedvező szemléletmód fokozza a kommunikáció hatékonyságát és megerősíti a másokkal kialakított kapcsolatainkat.
A negatív gondolatok gyakran mélyen gyökereznek a tudatalattiban, különösen akkor, ha gyermekkori tapasztalatok vagy társadalmi elvárások alakították ki őket. Például egy gyerek, aki folyamatosan azt hallotta, hogy "nem vagy elég jó", felnőttként is nehezen hiszi el, hogy képes bármire. De tudatos gondolkodással, kitartással megváltoztathatja ezeket a berögzült mintákat és megváltoztathatja az életét.
Az önbecsülés egy alapvető belső érzés, amely kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz. Ez az érzés független a külső véleményektől és a saját hiányosságainktól; inkább arról szól, hogy képesek vagyunk-e elfogadni magunkat a gyengeségeinkkel és erősségeinkkel együtt.
- Ez nem csupán egy belső érzet, hanem életünk minden aspektusára kihat, a kapcsolatainktól kezdve a karrierbeli sikereken át egészen a boldogságérzetünkig. Az önbecsülés alapvetően befolyásolja azt, hogy hogyan viszonyulunk önmagunkhoz és másokhoz, és milyen döntéseket hozunk a mindennapok során - mondja Attila. - Innen már nem nehéz elképzelni, hogy ha szeretjük önmagunkat, ha elhisszük, hogy értékesek vagyunk, az mennyi pozitív változást hozhat az életünkbe.
Elfogadás - Harmóniában élünk saját belső világunkkal, és nem feszülünk a körülöttünk lévők elvárásainak teljesítése miatt.
Reális önismeret - Tudatában vagyunk saját erősségeinknek és gyengeségeinknek is, így képesek vagyunk objektíven értékelni önmagunkat.
Kitartás - Az álmainkat nem hagyjuk hátra a nehézségek árnyékában, mert mélyen hisszük, hogy van erőnk megvalósítani őket.
Az önbecsülés határozza meg, hogy milyen kapcsolatokat alakítunk ki és milyen szerepet töltünk be bennük. Ha egészséges önbecsüléssel rendelkezünk, tiszteletteljes kapcsolatokat keresünk, ahol egyenrangú félként kezelnek minket. Ezzel szemben az alacsony önbecsülés hajlamosít arra, hogy toxikus kapcsolatokba bonyolódjunk, ahol kihasználnak, vagy ahol állandóan mások jóváhagyását keressük.
Attila szerint: „Vegyünk egy példát. Az alacsony önbecsüléssel élő egyén gyakran belekerülhet olyan kapcsolatokba, ahol nem kapja meg a megérdemelt tiszteletet vagy támogatást. Ezzel ellentétben egy magas önbecsülésű ember tudatában van annak, ha nem kapja meg a szükséges figyelmet és gondoskodást. Ő képes határokat szabni, vagy akár el is távolodni a toxicitástól.”
Az önbecsülés nem csupán a személyes életünkre van hatással, hanem a karrierünkre is jelentős mértékben kihat. Amikor bízunk magunkban, bátrabban merünk kockázatokat vállalni, nemde? Ez a magabiztosság lehetővé teszi, hogy határozottan lépjünk fel a kihívások előtt, és bátran ragadjuk meg az új lehetőségeket, amelyek az utunkba kerülnek.
Hogyan készül fel Ön egy állásinterjúra? Bízni tud a saját képességeiben, vagy inkább szorong a helyzet miatt? Ha feszültség és kétség gyötri, az akár az interjú kimenetelére is hatással lehet. Ez az állapot nemcsak a siker esélyeit csökkentheti, hanem azt is eredményezheti, hogy Ön elutasítja a lehetőséget, még akkor is, ha minden adottsága megvan ahhoz, hogy megfeleljen a kihívásnak. Az önértékelés hiánya miatt könnyen lehet, hogy nem érzi magát méltónak a vágyott pozícióhoz, ami lehetőségeket zárhat el Ön elől.
Egy egészséges önbecsüléssel bíró egyén meggyőződéssel tekint magára, és hisz abban, hogy képes egy új kihívásra. Ennek következtében bátran pályázik a pozícióra, tele önbizalommal.
Az alacsony önbecsülés növeli a szorongás és a depresszió kockázatát, és gyakran vezet önpusztító viselkedésekhez, például túlzott stresszevéshez vagy függőségek kialakulásához. Ezzel szemben az egészséges önbecsülés megteremti a belső egyensúlyt, amely segíti a stressz kezelését és az egészséges életmód fenntartását.
- Azok az emberek, akik hisznek saját képességeikben és képesek elfogadni a gyengeségeiket, sokkal kevésbé hajlamosak arra, hogy önmagukat büntessék a kudarcok miatt. Ezzel szemben az alacsony önértékeléssel küzdő egyének gyakran csapdába esnek a bűntudat és az önkritika ördögi körében, ami hosszú távon súlyosan befolyásolja mentális és fizikai jólétüket - emeli ki Attila.
Az alacsony önbecsülés gyakran rejtve marad, de bizonyos figyelemfelkeltő jelek segíthetnek annak észlelésében:
Állandó önértékelés - Az a folyamatosan visszatérő érzés, hogy "nem vagyok elég értékes", amely bármely szituációban felütheti a fejét.
Mások véleményétől való függőség - Az értékesség érzése kizárólag mások elismerésétől függ.
Kihívások elkerülése - Az a félelem, hogy esetleg nem érjük el a kitűzött célt, sokszor arra ösztönöz minket, hogy inkább lemondjunk a próbálkozásról.
A szeretet elfogadásának nehézsége - Amikor az ember szívében ott lapul az a hit, hogy nem vagyunk méltók mások szeretetére vagy figyelmére.
Az önbecsülés gyökerei gyermekkorban alakulnak ki. A családi környezet, a szülői nevelés, az iskolai élmények és a társadalmi visszajelzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogyan látjuk önmagunkat. Ha gyermekként gyakran tapasztaltuk a következőket, az negatívan hatott az önbecsülésünkre:
Kritika és elutasítás - A szülők vagy tanárok túlzott bírálata sokszor azt az érzést keltheti bennünk, hogy nem felelünk meg a normáknak, így kétségeink támadhatnak a saját értékünkkel kapcsolatban.
Érzelmi elhanyagolás - Az érzelmi támogatás hiánya miatt azt érezhettük, hogy nem vagyunk szerethetőek.
Túlzott elvárások - Ha gyerekként csak akkor kaptunk elismerést, ha kiemelkedően teljesítettünk, az az érzés alakulhatott ki, hogy önmagunkban nem vagyunk értékesek.
