Ez nem csupán egy elit szórakozás: fontos tudnivalók a bizalmi vagyonkezelésről és a vagyonkezelő alapítványokról.

A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon még kezdeti stádiumban van, hiszen csak tizenegy éve, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2014. március 15-i életbe lépésével vált elérhetővé. Ezzel szemben az angolszász jogrendszerekben évszázados hagyományokra tekint vissza, és sokkal szélesebb körben elterjedt a társadalomban. Ennek hátterében az áll, hogy egy ilyen jogi keret létrehozása számos előnyt kínál a szabadon választott kedvezményezettek számára, lehetővé téve számukra a vagyon védelmét és hatékonyabb kezelését.

A bizalmi vagyonkezelési szerződés Magyarországon megosztó téma – hangsúlyozza Bányai Bálint, a Crystal Worldwide szakértője. Vannak, akik felfedezik benne a potenciális előnyöket, míg mások csupán egyfajta luxus szórakozásnak tekintik, úgy vélik, hogy számukra nem kínál semmiféle hasznot. Ez azonban távol áll a valóságtól, hiszen a bizalmi vagyonkezelés sokoldalú előnyei valóban értéket nyújthatnak bárki számára.

A bizalmi vagyonkezelés egy olyan pénzügyi és jogi konstrukció, amely lehetővé teszi, hogy egy személy vagy intézmény (a vagyonkezelő) mások (a kedvezményezettek) javára kezeljen és irányítson egy bizonyos vagyont. Ez a megoldás különösen hasznos lehet, ha valaki szeretné biztosítani, hogy a vagyonát a kívánt módon használják fel, akár hosszú távon, akár bizonyos körülmények között. A bizalmi vagyonkezelés keretein belül a vagyonkezelő felelősséget vállal a vagyon kezeléséért, miközben a kedvezményezettek számára biztosítja a juttatásokat. Ez a struktúra gyakran alkalmazható örökségek, családi vállalkozások vagy akár jótékonysági célok esetén is. A bizalmi vagyonkezelés nemcsak a vagyon védelmét segíti elő, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a vagyonkezelő rugalmasan reagáljon a változó körülményekre és igényekre.

A bizalmi vagyonkezelési szerződést a Ptk. ekképpen definiálja:

A bizalmi vagyonkezelési szerződés keretein belül a vagyonkezelő felelősséget vállal a vagyonrendelő által neki átadott eszközök, jogok és követelések (továbbiakban: kezelt vagyon) kezeléséért, mindezt a kedvezményezett érdekében, saját nevén végzi. A vagyonrendelő pedig a megállapodott díj megfizetésére kötelezett.

Ez azt jelenti, hogy a vagyonrendelő – aki lehet akár magánszemély, akár jogi entitás – átadja a birtokában lévő vagyonelemek tulajdonjogát a vagyonkezelőnek. A vagyonkezelő, szintén lehet természetes vagy jogi személy, feladata pedig az, hogy a vagyonrendelő által kijelölt kedvezményezettek érdekében, a vagyonrendelő által meghatározott keretek között kezelje a rábízott vagyont.

Bányai Bálint hangsúlyozza, hogy a vagyonrendelő domináns szerepet játszik a vagyonkezelési folyamatban, hiszen ő az, aki kiválasztja a vagyonkezelőt és a kedvezményezetteket, valamint ő határozza meg a vagyonkezelő feladatait és a vagyonkezelés alapelveit. Ezen kívül ő határozza meg azokat a kritériumokat is, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a kedvezményezettek részesedjenek a kezelt vagyonból. Fontos azonban, hogy a vagyonrendelő nem adhat utasításokat a vagyonkezelőnek, ezért célszerű minden kívánságot és feltételt részletesen rögzíteni a szerződésben.

A vagyonkezelő a kezelt vagyon tulajdonosa, azonban szigorú vagyonelkülönítési kötelezettsége van, hogy a személyes hitelezői ne támaszthassanak igényt a kezelésbe vett vagyonra, biztosítva ezzel a vagyon biztonságát. A vagyonkezelő egy szerződés alapján szabadon végezheti tevékenységét, azonban ha már egynél több szerződés szerint szeretne vagyonkezelő lenni, ahhoz már szigorú pénzügyi és személyi feltételeknek kell megfelelnie, hogy megszerezze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagyonkezelői engedélyét.

A kedvezményezett az a személy, akinek érdekében a jogviszony létrejön, és akinek javára a vagyonkezelő végzi a tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérve az érdekeit. A kedvezményezett lehet bárki, mivel nincs megszorítás a személyét illetően.

Lehetőség van arra is természetesen, hogy több személy töltse be az egyes pozíciókat, illetve arra is, hogy egy személy több szerepet lásson el. A vagyonrendelő lehet vagyonkezelő, a vagyonkezelő pedig lehet kedvezményezett is.

A szerződésre vonatkozóan szigorú, kőbe vésett szabályok léteznek. Például, a vagyonkezelő nem lehet az egyedüli kedvezményezett. Ez a korlátozás azonban könnyen megkerülhető, ha a vagyonkezelőn kívül legalább egy másik kedvezményezett is részesül a vagyonból, akár minimális mértékben is. Továbbá, fontos tudni, hogy a szerződés időtartama maximum 50 év lehet.

A vagyonkezelés keretein belül szinte bármilyen vagyontárgy bevonható, csupán a termőföld a kivétel. Így, a teljesség igénye nélkül, a kezelt vagyon lehet üzletrész, értékpapír, ingóság, sőt, akár kriptovaluta is. A vagyonrendelés során ezeket a vagyonelemeket piaci értékükre lehet felbecsülni anélkül, hogy adófizetési kötelezettség keletkezne, ami adózási szempontból kedvező lehet a vagyonkiadáskor.

Kinek lehet hasznos a bizalmi vagyonkezelés?

Ahogy már korábban említettem, a bizalmi vagyonkezelést nem csupán a gazdagok privilégiumaként kell felfogni; valójában bárki számára elérhető és hasznosítható, hiszen a jogviszony létrejöttéhez nincs minimum értékhez kötve - hangsúlyozza a Crystal Worldwide munkatársa. E konstrukció akár más, elterjedtebb jogi megoldások alternatívájaként is megállja a helyét, sőt, sok esetben hatékonyabb lehet, mint a jól ismert végrendelet. A bizalmi vagyonkezelés rendkívüli rugalmasságot kínál, lehetővé téve a vagyonrendelő (örökhagyó) számára, hogy szabadon válassza ki a kedvezményezetteket (örökösöket). Míg az öröklési eljárás során szigorú szabályok vonatkoznak a kitagadásra, a vagyonrendelő itt sokkal nagyobb mozgásteret kap a kedvezményezettek kiválasztásában. Természetesen a kötelesrészre vonatkozó jogszabályok a bizalmi vagyonkezelés esetében is érvényesek maradnak.

A bizalmi vagyonkezelés egyik kiemelkedő előnye a végrendeletekkel szemben, hogy míg a végrendelet öröklési eljárása hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódhat, addig a bizalmi vagyonkezelés lehetővé teszi a zökkenőmentes átmenetet a vagyonelemek kezelésében. Ez különösen fontos lehet az aktív menedzsmentet igénylő eszközök, például üzletrészek esetében. A hagyatéki eljárás időtartama alatt gyakran előfordul, hogy senki sem jogosult a társaság beszámolóinak elfogadására, ami súlyosan megbéníthatja a vállalat működését. A bizalmi vagyonkezelés tehát nemcsak a folyamat gyorsítását szolgálja, hanem a vállalkozás folyamatos működését is garantálja.

Azoknak is előnyös lehet a bizalmi vagyonkezelés, akik vagyonukat biztonságban szeretnék tudni, hiszen az egyik legismertebb funkciója e jogviszonynak a vagyonvédelem. Az átruházott vagyonelemekre nem tarthatnak igényt a vagyonrendelő, vagyonkezelő, sőt még a kedvezményezett hitelezői sem.

Bányai Bálint hangsúlyozza, hogy az adótervezők figyelmébe ajánlja a bizalmi vagyonkezelést, hiszen, ahogyan a népszerű mondás tartja: "a türelem rózsát terem." Valóban, ez a megközelítés igaz, hiszen a vagyonrendelés során megállapított értékek (vagy azokat helyettesítő értékek) öt év elteltével adómentesen átadhatók a kedvezményezetteknek, amennyiben azok összértéke eléri a meghatározott szintet.

Természetesen ez nem egy zártkörű felsorolás, hiszen számos más területen is hasznos lehet a bizalmi vagyonkezelés, felhasználásának csak a képzelet (és a jogszabály) szabhat határt.

És mi fán terem a vagyonkezelő alapítvány?

A jogalkotó figyelmet fordított arra is, hogy azok számára, akik nem azonosulnak a bizalmi vagyonkezelés hazánkban úttörő szerepet betöltő rendszerével, lehetőséget biztosítson vagyonuk tervezésére. Ennek érdekében létrehozta a vagyonkezelő alapítványt, amely a már jól ismert alapítványi keretekre építve kínál alternatív megoldásokat.

Vagyonkezelő alapítványból kétféle létezik: közérdekű és nem közérdekű tehátmagáncélra is létrehozható. A vagyonkezelő alapítvány szabályait külön jogszabályban rögzítik, de háttérszabályként a Ptk. alapítványra vonatkozó részei alkalmazandók. Szakít azonban a korábbi megkötésekkel e jogszabály, és lehetővé teszi a vagyonkezelő alapítványok számára, hogy az alapító okiratban meghatározott cél érdekében üzleti tevékenységet végezzenek.

A bizalmi vagyonkezeléssel ellentétben, amelynek létrehozásához nem szükséges meghatározott minimum vagyoni összeg, a vagyonkezelő alapítvány alapításához legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyonra van szükség. Ez az összeg tőkeminimumként működik, és a fenntartása kötelező. Érdemes megjegyezni, hogy a 600 millió forintos tőkeminimum különböző vagyonelemek kombinációjából is összeállhat, így például értékpapírok, üzletrészek, készpénz vagy követelések is hozzájárulhatnak a szükséges vagyon összegyűjtéséhez.

A bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány két különböző pénzügyi eszköz, amelyek célja a vagyon védelme és kezelése, de eltérő struktúrával és működési elvekkel bírnak. A bizalmi vagyonkezelés (trust) egy jogi konstrukció, amelyben egy vagyonkezelő (trustee) kezeli a vagyon egy részét vagy egészét egy vagy több kedvezményezett (beneficiary) javára. A bizalmi vagyonkezelés lehetővé teszi a vagyon átadását anélkül, hogy az azonnal átkerülne a kedvezményezettek tulajdonába, így biztosítva a vagyon védelmét és a jövőbeli juttatások ütemezését. Ezzel szemben a vagyonkezelő alapítvány (foundation) egy jogi személy, amelyet a vagyon kezelésére és jótékony célok támogatására alapítanak. Az alapítványok általában hosszú távú célokat szolgálnak, és a vagyon fenntartására és gyarapítására összpontosítanak, miközben a jövedelmük egy részét jótékony célokra fordítják. Összességében a bizalmi vagyonkezelés a vagyon kezelésének rugalmasabb és személyre szabottabb módját kínálja, míg a vagyonkezelő alapítvány strukturáltabb és jótékony célú működésre összpontosít. Mindkét eszköz hasznos lehet a vagyon védelme és kezelése szempontjából, de az alkalmazásuk függ a konkrét céloktól és szükségletektől.

A bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány között lényeges különbségek rejlenek, amelyek a jogi struktúrájukban és működésükben is megnyilvánulnak. Míg a bizalmi vagyonkezelés csupán egy szerződéses megállapodás, addig a vagyonkezelő alapítvány jogi személy, amelyet a bíróság hivatalosan nyilvántartásba vesz. Egy fontos aspektusa ennek a struktúrának, hogy a vagyonkezelő alapítvány nem rendelkezik tulajdonossal, ami azt jelenti, hogy a kezelésbe vett vagyon, akárcsak a bizalmi vagyonkezelés esetében, védelmet élvez az alapító és a kedvezményezettek hitelezőivel szemben - magyarázza a Crystal Worldwide szakértője. Továbbá, érdemes megemlíteni, hogy míg a bizalmi vagyonkezelési szerződések időtartama legfeljebb 50 év lehet, addig a vagyonkezelő alapítvány esetében nincs ilyen időbeli korlátozás.

A vagyonkezelő alapítvány létrehozása egy izgalmas és felelősségteljes feladat, amely számos lépést és alapos tervezést igényel. Először is, fontos meghatározni az alapítvány célját és küldetését, hiszen ezek az irányelvek mentén fogja működtetni a szervezetet. A célok lehetnek például jótékony tevékenységek támogatása, közösségi projektek finanszírozása vagy akár kulturális események szervezése. A következő lépés a megfelelő jogi forma kiválasztása. Az alapítvány jogi státuszának megszerzése érdekében szükség van a szükséges dokumentumok, mint például az alapító okirat és a működési szabályzat elkészítésére. Ezekben világosan rögzíteni kell az alapítvány működési elveit, a vagyonkezelés módját és a döntéshozatali mechanizmusokat. Fontos, hogy az alapítvány számára elegendő tőke álljon rendelkezésre, amely biztosítja a fenntarthatóságát. A vagyonkezelés során figyelni kell a befektetési lehetőségekre, hogy a tőke gyarapodjon, és az alapítvány céljait hosszú távon támogathassa. Az alapítvány működésének átláthatósága kulcsfontosságú. Érdemes rendszeresen beszámolni a tevékenységekről és a pénzügyi helyzetről, hogy támogatóik és a nyilvánosság bizalmát megőrizzük. A közösségi kapcsolatok építése és a partnerekkel való együttműködés szintén hozzájárulhat az alapítvány sikeréhez. Összességében a vagyonkezelő alapítvány felépítése egy komplex folyamat, amely alapos tervezést, jogi ismereteket és pénzügyi tudatosságot igényel, de a megfelelő alapokon nyugvó, jól működő alapítvány jelentős hatással lehet a közösségre és a társadalomra.

A vagyonkezelő alapítványt az alapító hozza létre, amikor vagyonelemeket ruház át annak érdekében, hogy megvalósítsa az alapító okiratban rögzített célokat. Az alapító szerepe és jogosítványai széles spektrumot ölelnek fel: ő határozza meg az alapítvány célkitűzéseit, a kedvezményezettek körét, valamint kialakíthat egy befektetési szabályzatot, amely irányítja a vagyon kezelését. Továbbá, az alapító jogosult arra is, hogy megszüntesse az alapítványt, ezzel együtt pedig az alapítói jogok összessége érvényesül.

Az alapítvány működésének középpontjában a kuratórium áll, amely magánérdekű vagyonkezelő alapítvány esetén akár egyetlen személyből, azaz kurátorból is állhat. A kuratórium vagy a kurátor felelős az alapítvány vagyonának kezeléséért és adminisztrációjáért. Az alapító joga, hogy az alapítói hatásköröket átruházza a kuratóriumra vagy a kurátorra, lehetővé téve számukra, hogy azokat az alapító halála vagy egyéb körülmények miatt gyakorolják. Ezen kívül kötelező az alapítvány számára egy állandó könyvvizsgálót megbízni, amely biztosítja a pénzügyi átláthatóságot és a szabályoknak való megfelelést.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál kötelező egy minimum három főből álló felügyelőbizottság létrehozása, míg a magánérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében az alapító dönthet úgy, hogy nem kíván felügyelőbizottságot létrehozni. Ilyen esetben azonban elengedhetetlen, hogy egy független vagyonellenőr kerüljön kinevezésre, aki nyomon követi az alapítvány vagyongazdálkodását.

Bizalmi vagyonkezelés vagyonkezelő alapítvány által

A vagyonkezelő alapítványok képesek bizalmi vagyonkezelési feladatokat is ellátni, ám ehhez speciális szabályokat kell követniük, amelyeket a Vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabály határoz meg. Fontos megjegyezni, hogy a vagyonkezelő alapítvány, mint vagyonkezelő, mindig kizárólagos kedvezményezettje a kezelt vagyonnak, még abban az esetben is, ha ezt a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kifejezetten ellenzi. Ezen kívül a Ptk. más kötelező szabályai sem érvényesek, hiszen míg a hagyományos bizalmi vagyonkezelés keretein belül a vagyonrendelő és a kedvezményezett nem adhat utasítást a vagyonkezelőnek, a vagyonrendelő a vagyonkezelő alapítvány számára szabadon megadhatja, hogyan kell kezelni a vagyonát. Továbbá, eltérően a hagyományos modellektől, itt megszűnik az 50 éves élettartamra vonatkozó korlátozás, ami lehetővé teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés akár örök időre szóljon a vagyonkezelő alapítvánnyal. Egy másik fontos különbség, hogy a vagyonkezelő alapítványra nem vonatkozik a bizalmi vagyonkezelőkre érvényes jogszabály, ami azt jelenti, hogy nem szükséges a szerződés MNB-hez történő benyújtása a nyilvántartás céljából. Ezen kívül a vagyonkezelő alapítvány több szerződés keretében is végezhet vagyonkezelési tevékenységet anélkül, hogy előzetes engedélyt kellene kérnie az MNB-től.

Összefoglalás Az összegzés lényege, hogy a legfontosabb információkat tömören és érthetően összefoglaljuk. E folyamat során kiemeljük a lényeges pontokat, elhagyva a felesleges részleteket, így a lényeg könnyen áttekinthetővé válik. Az összegzés segít abban, hogy a közönség gyorsan átlássa a mondanivalót, és megértse a téma főbb aspektusait.

Érzékelhető, hogy a két újkeletű intézmény célja és előnye hasonló, de felépítésük eltérő. Mindkét jogintézmény segítségével el lehet érni a vagyonvédelmi-, elkülönítési és tervezési célokat, sőt mi több, adózási szempontból is ugyanazok az előnyök illetik meg mindkét vagyontervezési eszköz felhasználóit. Mivel az idei évben a NAV ellenőrzési tervében a bizalmi vagyonkezelés kiemelt helyet kapott, így nem tudjuk eléggé hangsúlyozni: a megfelelő struktúra kiválasztásához és felállításához vegyünk igénybe szakértői segítséget, hogy egy esteleges ellenőrzés alkalmával is nyugodtan aludhassunk.