Ez nem elírás, és nem is túlzás: ez az akkumulátor akár 5700 évig is képes működni anélkül, hogy lemerülne!
Soha nem tapasztalt élettartamú energiaforrást üdvözölhetünk: a világ első szén-14 gyémántakkumulátora több ezer éven át képes ellátni energiával a készülékeket.
A rádióaktív szén-14 izotóp hagyományosan a 50-60 ezer éves korú anyagok kormeghatározásában játszott kulcsszerepet. Azonban az Egyesült Királyság Atomenergia Hatósága (UKAEA) és a Bristoli Egyetem tudósai merész újdonsággal álltak elő: megalkották a világ első szén-14 alapú gyémánt akkumulátorát. Ez a forradalmi találmány egy új irányt nyithat a fenntartható energiaforrások fejlesztésében.
Az akkumulátor működése hasonlít a napelemekéhez, azonban itt nem a napfény, hanem a szén-14 izotóp radioaktív bomlása szolgáltatja az energiát. Ez a folyamat gyorsan mozgó elektronokat generál, amelyek elektromos árammá alakulnak. Az innovatív akkumulátort a Föld egyik legkeményebb anyagába, gyémántba csomagolják, így biztosítva, hogy a rövid hatótávolságú sugárzás ne szivárogjon ki. E megbízható energiaforrás élettartama lenyűgöző: a szén-14 felezési ideje 5700 év, így az akkumulátor még évezredekkel később is megőrzi teljesítménye felét.
A nukleáris hulladékok kezelése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a megfelelő megoldások alkalmazása. Az akkumulátorokban található szén-14 izotópot grafittömbökből nyerik ki, amelyek az atomreaktorok melléktermékei, és jelenleg az Egyesült Királyság területén körülbelül 95 000 tonna ilyen grafittömb található. E radioaktív anyag újrahasznosítása révén a technológia nem csupán a nukleáris hulladék mennyiségét csökkenti, hanem egyben egy értékes energiaforrást is biztosít. A gyémántakku tehát nem csupán lehetővé teszi a radioaktív hulladékok innovatív felhasználását, hanem hozzájárul a biztonságos tárolással járó költségek és kihívások mérsékléséhez is.
A gyémántakkunak számos alkalmazás lehetséges. Biokompatibilis változatuk orvosi eszközökbe, például szemimplantátumokba, hallókészülékekbe és pacemakerekbe kerülhetnek, minimálisra csökkentve a cserék szükségességét. Emellett extrém körülmények között is használhatók lehetnének - az űrben és a földön egyaránt -, ahol nem célszerű a gyakori akku-csere.
"Mikroenergiás technológiánk széles spektrumú alkalmazásokhoz kínál megoldásokat, kezdve az űrtechnológiai innovációktól egészen a biztonsági berendezések és orvosi implantátumok fejlesztéséig. Nincs is annál izgalmasabb, mint hogy a következő évek során ipari és kutatási partnereinkkel közösen felfedezzük ezeket az ígéretes lehetőségeket" - nyilatkozta Tom Scott professzor, a Bristoli Egyetem anyagtudományi tanszékének vezetője.
