A megtámadott iráni nukleáris létesítményről több fontos információ is rendelkezésre áll. Az ilyen létesítmények általában kulcsszerepet játszanak egy ország nukleáris programjában, és a nemzetközi közösség figyelme gyakran rájuk irányul. A támadás mögött


A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) korábban megerősítette, hogy Izrael június 13-án végrehajtott támadása során a natanzi urándúsító létesítmény is sérüléseket szenvedett, amely a közel-keleti ország legfontosabb ilyen jellegű létesítménye. A szervezet aggodalmát fejezte ki az események kapcsán, és bejelentette, hogy együttműködik a helyi hatóságokkal a helyzet monitorozása érdekében.

Röviddel ezután az NAÜ bejelentette az X platformon, hogy nem tapasztaltak változást a sugárzási szintben.

Natanz térségében több nukleáris létesítmény is található, az urándúsítót nagyrészt a felszín alá, 40-50 méteres mélységbe építették, és betonpajzzsal védik, hogy biztonságban legyen a légicsapásoktól. A helyszín kulcsszerepet tölt be Teherán atomprogramjában.

A központ felfedezése 2002-re tehető, és azóta folyamatosan a nyugati és izraeli aggodalmak kereszttüzében áll. Irán állítása szerint a létesítményt az évek során számos szabotázsakció sújtotta, köztük a hírhedt Stuxnet nevű számítógépes féreg támadásaival is.

Korábbi jelentések alapján Teherán dúsítóprogramja az utóbbi időkben jelentősen fellendült, és egyre közelebb áll a nukleáris fegyverek előállításához szükséges hasadóanyag-mennyiséghez. A NAÜ szerint Irán akár négy bombát is létrehozhatna, egyes szakértők a számot ennél is nagyobbra becsülik. Az ország vezetése fenntartja, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, a kiterjedt nukleáris infrastruktúra azonban inkább katonai felhasználást sejtet.

Az AOL hivatalos forrásai alapján 2020-ban a natanzi nukleáris központban történt robbanás következtében jelentős károk keletkeztek, amelyek a létesítmény egy részét érintették. Ezt a hírt később megerősítették. Jelenleg azonban még nem áll rendelkezésre pontos információ a mostani, esetleges károk mértékéről és jellegéről.

Related posts