Folyamatosan fázik a lábad? Lehet, hogy egy rejtett egészségügyi probléma húzódik a háttérben – ha nem cselekszel időben, akár végtagi amputációhoz is vezethet.

Sokan hajlamosak bagatellizálni, ha rendszeresen hideg a lábfejük, pedig ez a kellemetlen érzés a keringési zavarok első észlelhető jele lehet, ami komolyabb egészségügyi problémákra is utalhat a jövőben.

Az alsó végtagok érszűkülete, orvosi értelemben perifériás artériás betegség, a modern civilizáció egyik leggyakoribb egészségügyi problémája. Ekkor a lábak vérellátását biztosító artériák belső átmérője csökken, ami a vérkeringés romlásához vezet. Ez az állapot a véredények falában lerakódó zsírszövetek – más néven plakkok – miatt alakul ki, amely a folyamatot érelmeszesedésnek is nevezik. Ennek következtében a szövetekhez kevesebb oxigén és tápanyag jut el, ami számos kellemetlen tünetet okozhat.

A betegség viszonylag elterjedt, ugyanakkor sok esetben nem kapja meg a megfelelő diagnózist: Magyarországon körülbelül minden húszadik személy lehet érintett.

- hívja fel a figyelmet dr. Regáli László, a Budai Egészségközpont érsebész szakorvosa.

Az alsóvégtagi érszűkület egyik korai és jellegzetes tünete a lábfejek hidegsége, még akkor is, ha a környezet kellemes hőmérsékletű, valamint a rendszeresen jelentkező lábikragörcsök. Fontos figyelmeztető jel lehet továbbá a járás közben fellépő, majd pihenésre enyhülő lábfájdalom. Ezt a jelenséget sokan csak átmeneti izomfáradtságnak hiszik, de tartós jelenléte érszűkületre utalhat. Gyakori, hogy az érintettek egyre rövidebb távolságokat tudnak fájdalom nélkül megtenni, amit szaknyelven "kirakatnézegető betegségnek" is neveznek, mivel kénytelenek gyakran megállni.

Az érszűkület kialakulásában jelentős szerepet játszik az életmód.

Ezek a tevékenységek, illetve állapotok károsítják az ereket, az érfalat, valamint rontják a keringést és elősegítik a plakkok képződését. Bizonyos genetikai tényezők - például a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek - is hajlamosíthatnak az érszűkület kialakulására. Emellett az életkorral nő a betegség kockázata, különösen az 50 év felettiek körében.

Az érszűkület nem csupán a lábak egészségének megőrzését veszélyezteti, hanem a teljes érrendszer működésére is komoly figyelmeztető jelet ad. Amikor a betegség előrehalad, számos további tünet jelentkezhet, mint például a lábak zsibbadása, a lábfej pulzusának csökkenése, a bőr színének megváltozása és fényessé válása, valamint a szőrzet ritkulása. Emellett a körmök állapota is romolhat, töredezhetnek és lassan nőhetnek. Súlyosabb esetekben pihenés közben, akár éjszaka is tapasztalható fájdalom léphet fel, és a gyógyulás nehezebb sebek, fekélyek megjelenése is jellemző lehet. A legrosszabb esetekben pedig szövetelhalás (gangréna) is előfordulhat, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel.

Kezelés hiányában ezek a szövődmények potenciálisan szívinfarktust, stroke-ot vagy akár végtagi amputációt is okozhatnak.

"A korai, egyéni igényekre szabott kezelési terv kidolgozásával a szövődmények nagyrészt elkerülhetők, és ezáltal jelentős mértékben javulhat a páciensek életminősége" – emeli ki a szakértő.

Az alsóvégtagi érszűkület könnyen diagnosztizálható például a boka-kar index (ABI) mérésével, amely egyszerű, gyors és fájdalommentes vizsgálat. Fekvő helyzetben, nyugalmi állapotban, vérnyomásmérő segítségével ellenőrzik a vérnyomást a karokon és a bokáknál. Emellett ultrahangvizsgálat segíthet pontosítani, hogy hol található az érszűkület és milyen mértékű a probléma. Súlyosabb esetekben részletesebb feltérképezésre lehet szükség CT-s, illetve MR-es vagy katéteres angiográfia (érfestés) segítségével.

Az érszűkület kezelése elsődlegesen életmódbeli változtatásokkal kezdődik. A dohányzás elhagyása, a rendszeres fizikai aktivitás, az egészséges táplálkozás és a túlsúly csökkentése kulcsfontosságú tényezők ebben a folyamatban. Ezen intézkedések mellett gyógyszeres terápiára is szükség lehet, amely magában foglalhatja a véralvadásgátló szerek, vérnyomáscsökkentők vagy koleszterinszint-csökkentők alkalmazását. Bizonyos esetekben kiegészítő kezeléseket is alkalmaznak, mint például a sonoterápiát, amely alacsony frekvenciájú hanghullámok segítségével célozza meg az artériákban kialakult szűkületeket vagy elzáródásokat. Amennyiben a helyzet súlyosabb, akkor invazív beavatkozásokra is szükség lehet, mint például ballonos értágítás, vagy a szűkület megkerülésére szolgáló bypass műtét. Fontos kiemelni, hogy a kezelés minden esetben egyéni igények alapján történik, amelyet szakorvosok állítanak össze, figyelembe véve a páciens egészségi állapotát és életmódbeli szokásait.

A betegségmegelőzés terén az életmódunknak kiemelkedő jelentősége van. Az egészséges táplálkozás, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonákban, alapvető lépés a jó közérzet és a hosszú távú egészség megőrzésében. Az egészséges zsírok, mint például az olívaolaj és az avokádó, szintén nélkülözhetetlenek, míg a feldolgozott élelmiszerek és a magas sótartalmú ételek elkerülése elengedhetetlen. Rendszeres aerob és erősítő edzések, heti négy-öt alkalommal, hatékonyan csökkentik a betegség kockázatát, akárcsak a dohányzás teljes mellőzése. Továbbá, azok számára, akik a rizikócsoportba tartoznak, elengedhetetlen, hogy részt vegyenek a rendszeres szűrővizsgálatokon, hiszen ezek segítenek a korai felismerésben és a hatékony beavatkozásban.