Fedezd fel velünk a szúnyogcsípések rejtelmeit! Minden információt megosztunk, amit valaha is szeretnél tudni róluk.

Az még csak a kezdet, hogy a kánikula elviselhetetlen, és este sem mindig sikerül a lakást felfrissíteni egy kis huzattal. De ha valakinek nincs szúnyoghálója az ablakán, vagy éppen a legrosszabb pillanatban nyitja ki az ajtót, akkor könnyen lehet, hogy álmatlan éjszaka vár rá. A kis vérszívók zümmögése ugyanis nem éppen a legnyugtatóbb dallam az álomra vágyó fülnek.
Vannak, akik magabiztosan állítják, hogy védettek a rovarcsípések ellen, míg mások úgy érzik, mintha egy hatalmas szúnyogcéltábla díszítené a hátukat. Egyesek azt javasolják, hogy a csípés helyére kis keresztet nyomjanak körömmel, hogy enyhítsék a viszketést (de ezt jobb, ha leszögezzük: nem igazán hatékony megoldás), míg mások a sörivásra esküsznek, mint a legjobb ellenszerre. De mi is a helyzet valójában a rovarcsípésekkel? Erre a kérdésre Dr. Degovics Döníz, a Szegedi Tudományegyetem bőrgyógyászati tanszékének tanársegéde ad nekünk útmutatást.
A klímaváltozás miatt a saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb a hideg, és egyre több az enyhébb, melegebb nap. Ezt nemcsak mi vesszük észre, hanem azok az élőlények is, akik rosszul viselik a hideget.
"A melegebb telek és a hosszabb, enyhébb őszök miatt a rovarcsípések szezonja kitolódik: akár kora tavasszal és késő ősszel is találkozhatunk méhekkel, darazsakkal és szúnyogokkal"
A globális felmelegedés nem csupán a hazai szúnyogfajok számára teremt kedvezőbb környezetet, hanem a trópusi rokonok számára is, akik egyre gyakrabban bukkannak fel Európa területén, beleértve Magyarországot is. E jelenség mögött áll a folyamatosan bővülő utazási lehetőségek és a fokozódó nemzetközi áruforgalom, amelyek elősegítik e fajok elterjedését. Ráadásul az egyre barátságosabb időjárás is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a szúnyogok sikeresen megtelepedjenek és fennmaradjanak a változó klímában.
A hazai szúnyogok mellett a behurcolt fajok is jelentős szerepet játszanak a kórokozók terjesztésében. 2024-ben az Országos Vérellátó Szolgálat éppen ezért korlátozta a véradások számát a tigrisszúnyogok megjelenése miatt. Az ázsiai tigrisszúnyog olyan vírusokat hordozhat, mint a dengue-, a chikungunya- és a zikavírus, de ezeknek a kórokozóknak a terjedéséhez először is szüksége van egy fertőzött emberre vagy állatra. Ennek következtében ezek a betegségek itthon viszonylag ritkák, és jellemzően csak behurcolt esetekként jelentkeznek, például amikor valaki külföldi utazás során megfertőződik.
A bőrgyógyász megjegyezte, hogy a rovarcsípések időszaka egyre hosszabbra nyúlik, és a kockázatok is kicsit megnőttek. Azonban jelenleg nincs okunk aggodalomra, hiszen a vérszívók által terjesztett trópusi járványok megjelenése még nem indokolt.
Ha valaki aggódik a szúnyogcsípések miatt, számos módszer és eszköz áll rendelkezésre, amik segíthetnek a védekezésben. Bőrgyógyászok tanácsa szerint, ha a szabadban töltjük az időnket, érdemes rovarriasztót alkalmazni – legyen az kenőcs vagy permet – a bőrünkre. A hosszú ujjú ruházat viselése is jó megoldás lehet a védelem érdekében, bár nyáron ez némileg kényelmetlenebb lehet. Kiránduláskor, ha a természetbe merészkedünk, a világosabb, hosszú nadrág viselése segíthet észrevenni a kullancsokat, mielőtt azok ránk tapadnának.
A teraszon és a kertben remek megoldás lehet a füstképző szúnyogirtó spirálok és szúnyogriasztó lámpaolajok alkalmazása, amelyek segítenek távol tartani a kellemetlen vérszívókat. Zárt térben viszont a párologtatók és aeroszolok nyújthatnak hatékony védelmet a szúnyogok ellen.
Természetesen időnként a rovarok kerülnek fölénybe; a leggyakoribb csípések között találjuk a szúnyog-, méh-, darázs-, bolha- és kullancscsípéseket. Ritkábban, de előfordulhat ágyipoloska- vagy pókcsípés is. Az emberek többsége ezeket a problémákat általában otthon kezeli, és a doktornő elmondása szerint naponta csupán egy-két páciens fordul orvoshoz rovarcsípés miatt.
Sokan érzik, hogy a szúnyogok egyre vérszomjasabbak, ám ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt, ahogy szó volt róla, egyre hosszabb a szezonjuk, így többet is találkozunk velük, több esélyünk van csípést szerezni. Emellett valóban megjelentek új fajok, amik szintén hozzájárulhatnak a gyakoribb találkozáshoz.
Fontos megérteni, hogy a viszketés mértéke vagy a duzzanat nagysága nem csupán a rovarfajta vagy a támadásuk intenzitása függvénye. Sokkal inkább az egyes emberek immunrendszere, illetve a csípésre adott immunválaszuk játszik jelentős szerepet ebben a folyamatban.
"Tehát nem arról van szó, hogy a szúnyogok vérszomjasabbak lennének, hanem arról, hogy bizonyos fajok terjedése és a változó környezeti feltételek miatt több velük a találkozás, és a csípéseik egyeseknél erőteljesebb reakciót okozhatnak"
- foglalta össze a szakértő.
A füst a mondás szerint a szépre száll, de kire száll a szúnyog? Ez sok mindentől függ: a szúnyogok nagyon érzékenyek a kilélegzett szén-dioxidra - ezért is hajlamosak a fejünk körül repdesni, amikor mi próbálunk aludni -, így azok, akiknek intenzívebb az anyagcseréjük (például terhes nők, sportolók vagy akik nemrég alkoholt ittak), könnyebben kerülnek a kártevők célkeresztjébe.
Ha valaki eddig úgy érezte, hogy genetikailag is vonzóbb a szúnyogoknak, most büszkélkedhet: valóban így van. A szakértő azt mondta, hogy ikervizsgálatok szerint bizonyos öröklött tényezők befolyásolják, mennyire kelendő az ember vére. Az még vitatott, hogy a vércsoport szerepet játszana ebben, a döntő tényező a bőrön élő mikroorganizmusok és az egyéni illatprofil - ezt pedig nagyban meghatározzák a bőrben termelődő karbonsavak. Ha valaki úgy érzi, hogy szúnyogmágnes, akkor jó eséllyel több ilyet termel a bőre.
Bár a dezodorok, parfümök és illatos szappanok hatással vannak a testszagra, ezzel együtt arra is, mennyire vonzó az ember a szúnyogok számára, szakértők szerint jelenleg nincs tudományos konszenzus arról, hogy melyik szúnyogriasztó szappan vagy parfüm a leghatékonyabb.
Normál esetben bármi csípte meg az embert, legyen az méh, darázs, szúnyog vagy pók, a szervezet immunválasza egy 5-10 milliméteres, vörös, duzzadt, viszkető pukli, ami 2-10 nap alatt elmúlik. Egy enyhébb reakcióra a bőrgyógyász szerint sikeresen bevethetők a gyógyszertárakban vény nélkül kapható dimetinden- vagy cink-oxid-tartalmú készítmények, ám előfordulhat, hogy a szervezet intenzívebben reagál.
Ilyenkor a bőrpír és a duzzanat akár 10 centisnél nagyobb is lehet, és ezek enyhítésére a bőrgyógyász szisztémás antihisztamin- vagy lokális, glükorotikoid-tartalmú készítmények használatát javasolja.
Bár ritkán, de előfordulhat, hogy a méh- vagy darázscsípés súlyos, anafilaxiás reakciót vált ki. Ez a jelenség sürgős orvosi beavatkozást igényel, hiszen életveszélyes allergiás válaszról van szó, amely számos különféle tünettel járhat. A csípést követően 20-30 percen belül a szervezet több rendszerét is érintő panaszok jelentkezhetnek, mint például bőrelváltozások, viszketés, ajak- vagy szemhéjduzzanat, hasi fájdalom, hasmenés, hányinger, a mellkas szorító érzése, rekedtség, légszomj vagy szédülés. A legsúlyosabb esetekben a vérnyomás drámai módon csökkenhet, eszméletvesztés léphet fel, valamint a légzés vagy a keringés leállhat. A jó hír, hogy a méh- és darázsméreggel szembeni érzékenység kezelhető immunterápiával, ami jelentősen csökkenti a súlyos reakciók valószínűségét.
Sokakban él az a tévhit, hogy a kalciumot tartalmazó készítmények segíthetnek az allergiák kezelésében. Azonban a tudományos kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy ilyen hatásuk nincs. Éppen ezért nem ajánlott ezeknek a termékeknek a használata allergiás panaszok enyhítésére.
- hangsúlyozta a bőrgyógyász.
Viszont a meleg és a hideg segíthet, ugyanis átmenetileg enyhíthetik a csípés okozta viszketést, mert gátolják a bőrben a viszketésért felelős idegi jelátvitelt. A szakértő szerint kapható olyan eszköz, ami 50 fokosra melegszik fel, és csak néhány másodpercig érintkezik a bőrrel, így biztonságosan bevethető csípések ellen.
Azonban érdemes elkerülni, hogy valaki a gázon felmelegített kanalat alkalmazzon a csípés kezelésére, mert ez könnyen égési sérülést okozhat. Az ilyen sérülések gyakran súlyosabbak lehetnek, mint magának a csípésnek a kellemetlensége, ami általában 2-10 napon belül magától elmúlik.