Mi történik, ha a készpénzhasználat alkotmányos joggá válik? Ez a lépés jelentős hatással lenne a gazdasági környezetre és a társadalom működésére. Egyrészt a készpénzhez való jog biztosítása megerősítené az emberek pénzügyi autonómiáját, lehetővé téve sz
A Kincsvadászok egyik eladója olyan különleges ajánlatot kapott, amelyre eddig még soha nem volt példa a műsor történetében.
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, évértékelő beszédében bejelentette, hogy az alaptörvényben rögzíteni kívánják a készpénzhez való jogot. Ennek kapcsán Lázár János, az építési és közlekedési miniszter javaslatát várja a készpénzhasználat szabályozásával kapcsolatban. Furcsa lehet, hogy miért éppen egy építési és közlekedési miniszterre hárul ez a feladat, de az előzmények részben megmagyarázzák ezt a választást.
Tóth Levente, a Bank360 szakértője rávilágított, hogy a jogi szempontból egyszerűnek tűnő módosításokkal kapcsolatban Lázár János javaslatára Orbán Viktornak már jó ideje várnia kell. Ugyanis lassan egy éve, hogy a miniszter a kormány képviseletében tárgyalásra ült le Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk elnökével. (Már akkor is szokatlan volt, hogy a készpénzhasználatról a kormány részéről az építési és közlekedési miniszter folytatott párbeszédet.) Ezt a lépést követően vetette fel a Mi Hazánk Mozgalom, hogy a kormány ne tegyen a jövőben a készpénzhasználatot korlátozó intézkedéseket, és a készpénzhasználatot alkotmányos joggá szeretnék tenni. A tavaly márciusi megbeszélés során kiderült, hogy a miniszterelnök és a kormány nyitott lenne az alaptörvénybe való beemelésre, de azóta a téma körüli aktivitás teljesen leállt.
A kormány még drágította is a készpénzfelvételt, amikor tavaly nyáron jelentősen, 50 százalékkal megemelte a tranzakciós illetéket, ami a készpénzfelvételre is vonatkozik. Ezt ugyan a bankoknak kell megfizetniük, de a díjstop lejártával 2025-től gyakorlatilag automatikusan ráterhelik az ügyfelekre.
A Mi Hazánk korábban azt is közölte, hogy törvénycsomagot is kezdeményeznek, amiben rögzítik, hogy a kistelepüléseken is kötelező legyen a bankoknak ATM-eket üzemeltetni, valamint a készpénzfelvételt korlátozás nélkül ingyenessé tennék.
Jelenleg havi 150 ezer forint a maximális ingyenes készpénzfelvételi limit, amely kétszeri ATM-es felvételt tesz lehetővé. Ez az összeg már több mint egy évtizede változatlan, hiszen 2014-ben még bőven elegendő volt ahhoz, hogy a minimálbért vagy az átlagnyugdíjat készpénzben felvegyük. Manapság azonban ez már nem igaz. Tavaly ősszel több ellenzéki javaslat is született a limit emelésére, és egy ideig úgy tűnt, hogy a 250 ezer forintos változat akár a parlament elé is kerülhet, de végül ez a törekvés elakadt. Míg a kormány az adóknál bevezette az automatikus inflációkövetést 2025-től, a készpénzfelvételi limitet nem módosította. A Bank360 szakértője azonban megjegyzi, hogy még a jelenlegi 150 ezer forintos határ is magasabb, mint amennyit a lakossági ügyfelek átlagosan havi szinten készpénzben felvesznek.
A Magyar Nemzeti Bank, amely a bankjegyek és érmék kibocsátásáért, valamint a készpénzforgalom felügyeletéért felel, pontos irányelveket adott a bankoknak az ATM-ek üzemeltetésével kapcsolatban. Ezek az irányelvek a bankok piaci részesedéséhez igazodva határozzák meg, hogy hány automatát kell fenntartaniuk, és hogyan kell azokat elosztani az ország különböző területein. Ennek érdekében a pénzintézeteknek nemcsak több ATM-et kell üzemeltetniük, hanem a már meglévőket is újrarendezniük kell az országon belül. Az MNB által megfogalmazott követelmények azonban nem olyan szigorúak, mint amilyeneket a Mi Hazánk politikai mozgalom javasol.
Az MNB következő időszakra vonatkozó stratégiájának középpontjában áll a készpénzhez való hozzáférés szigorúbb kereteinek kialakítása mellett az elektronikus tranzakciók arányának drámai növelése. Céljuk, hogy 2030-ra a tranzakciók 60%-a elektronikus formában valósuljon meg, amennyiben széleskörű használatösztönzés érhető el, míg további célzott intézkedések révén akár a pénzügyi tranzakciók kétharmada is digitális úton történhet. Magyarországon a bankkártyás és a mobiltelefonon keresztül végzett fizetések iránti igény folyamatosan nő, és egyre többen választják azt, hogy minimális készpénzmennyiséget tartsanak maguknál, csupán arra az esetre, ha valamilyen okból nem tudnának elektronikus úton fizetni.
Tóth Levente véleménye szerint az alaptörvénybe való készpénzhasználat jogának rögzítése csupán formai lépés, amely önmagában nem eredményez jelentős változást. Jelenleg is érvényes ez a jog, és eddig nem volt olyan politikai szándék, amely a készpénzes tranzakciók korlátozását célozta volna meg; gyakorlatilag bárhol lehet készpénzes vásárlásokat lebonyolítani. A kormány részéről ez a lépés ugyan figyelemfelkeltő, de pénzügyi szempontból nem terheli a költségvetést.
Az igazi probléma ott rejlik, hogy a kormány éppen az ellenkező irányba lépett, amikor a készpénzhez való hozzáférést és használatot nemcsak hogy nem könnyítette meg, hanem éppen ellenkezőleg, drágábbá tette. A tranzakciós illeték megemelése a készpénzfelvétel esetében és az ingyenes készpénzfelvétel összeghatárának elértéktelenítése mind olyan intézkedések, amelyek a lakosságot hátrányosan érintik. Ráadásul a készpénzfelvételi limit emelése a bankokra hárítaná a terheket, így az állam bevételei nem csökkennének, viszont a pénzintézetek ezt előbb-utóbb a szolgáltatási díjakban tükröznék, ami azt jelentené, hogy a gyakori készpénzfelvételt igénybe vevő ügyfelek magasabb bankszámlaköltségekkel szembesülnének.
A Bank360 szakértője úgy véli, hogy a készpénzhasználat joga jelenleg nem áll veszélyben. Nincs szükség alaptörvény-módosításra ahhoz, hogy a készpénzfizetés továbbra is elérhető maradjon azok számára, akik ragaszkodnak ehhez a lehetőséghez, és ezt érdemes figyelembe venni. Tóth Levente megjegyzi, hogy ha a készpénzhasználat alkotmányos joggá válik, az megnyugtató lehet a készpénzhez ragaszkodók számára. Ugyanakkor sokkal fontosabbnak tartja, hogy mindenki hozzáférjen a szükséges ismeretekhez, amelyek révén kényelmesen és biztonságosan használhatja a modern fizetési megoldásokat, kihasználva azok előnyeit.
Vannak ugyan, akik elvi okokból ragaszkodnak a készpénzhez, illetve az azzal való fizetéshez, de sokan azért teszik ezt, mert nem ismerik az elektronikus fizetési lehetőségek használatát vagy félnek tőle, attól tartanak, hogy megkárosíthatják őket. A Bank360 szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan természetesen ennek a fizetési módnak is megvannak a biztonsági szabályai, amelyeket be kell tartani, de ezek alkalmazásával a bankkártyás, mobilis vagy átutalásos fizetés sokkal biztonságosabb, mint például nagy összegű készpénzt folyamatosan magunknál tartani és azzal fizetni.
A kisebb településeken, főleg ott, ahol már nincs is bankfiók és esetleg ATM se, megoldást jelenthetne a bolti készpénzfelvétel (cashback) ösztönzése. Erre a jogi lehetőséget széles körben megteremtette egy jogszabály 2023 júliusától, elvileg havi 40 ezer forintot ingyenes felvehetne mindenki kártyával az ezt vállaló kereskedőknél, de az új módszer egyáltalában nem terjedt el, alig lehet így készpénzhez jutni az országban.
Tóth Levente szerint összességében a készpénzhasználat alkotmányos joggá válása a lakosság és a piaci szereplők életében sem hoz változást. Ilyenre csak akkor lehet számítani, ha a kormány meg is akarja könnyíteni azt, hogy az emberek éljenek ezzel az alkotmányos jogukkal - akár a készpénzfelvételi lehetőségek tényleges bővítésével, akár a készpénzfelvétel költségének a csökkentésével.
