A kormány sürgős lépéseket tesz a gazdaság vérkeringésének helyreállítása érdekében, de sajnálatos módon éppen most érkeztek a legrosszabb statisztikák az évtized során.
Ha a gazdaságot a testhez hasonlítjuk, akkor a vállalati hitelezés olyan, mint a vérkeringés, amely életet ad neki. Jelenleg azonban a magyar gazdaság keringési problémákkal küzd. A Demján Sándor Program, bármennyire is ambiciózus, nem hozott olyan mértékű változást az elmúlt évtizedben a magyar vállalatok hitelhez jutását illetően, mint amilyet az idei első negyedévben tapasztaltunk. Részletesebben áttekintettük a hitelpiac adatait, és sajnos csak gyenge reménysugarakat találtunk. Az alábbiakban 18 grafikon segítségével mutatjuk be a hazai vállalati hitelezés aktuális folyamatait.
Indítsuk a beszélgetést az évtized legrosszabb statisztikai mutatójával: az idei első negyedévben a bankok vállalati hitelállománya Magyarországon 393 milliárd forinttal csökkent. Ez a szám valóban riasztó, hiszen az elmúlt tíz év legrosszabb nominális adatát tükrözi.
A hitelfolyósítások és -törlesztések egyenlegének elemzése alapján a legutóbbi számításaink szerint az éves gördülő nettó tranzakciós volumen utoljára 2017 elején mutatott ilyen alacsony értéket. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok jelenleg alig vesznek fel több hitelt, mint amennyit visszafizetnek.
Miközben a lakossági hitelezés dinamikusan, 10% feletti ütemben növekedett, a vállalatok hitelállományának emelkedése csupán 2%-ot ért el az elmúlt év során, egészen március végéig. Ezzel párhuzamosan a betétek növekedése is lassult, ami érthető, hiszen a bankok endogén pénzteremtése ebben a szegmensben is mérséklődött.
A különböző hiteltípusokat eltérően befolyásolják az események, ami következtében a vállalatok hitelállományának belső felépítése is átalakult.
Amely cégek tehetik tehát, azok devizahitelt vagy éven belüli likviditási vagy forgóeszközhitelt vesznek fel forinthitel és beruházási hitel helyett.
Az utolsó negyedévek során a támogatott hitelek sem nyújtottak valódi segítséget a hitelpiac számára: 2025 első negyedévében...
A támogatott vállalati hitelek részesedése az előző év hasonló időszakához viszonyítva 24 százalékponttal csökkent.
és mindössze 12 százalékot tett ki a szerződéseken belül. A kkv-szegmensben 24 százalék volt az arányuk, pedig egy évvel korábban, 2024 első negyedévében még 35 százalékot értek el.
A devizahitelek iránti egyre növekvő érdeklődést a forint és az euró közötti kamatkülönbség világosan tükrözi az alábbi grafikon: míg az euróalapú hiteleknél a piaci kamatok átlagosan 4-5%-ra rúgnak, addig a forinthitelek esetében ez a szám 8-9%-ra emelkedik. Ennek következtében az euróhitelek jelentősen kedvezőbb feltételeket kínálnak, különösen azok számára, akik devizaárbevétellel is rendelkeznek. Továbbá, a hazai bankok tapasztalatai szerint a külföldi finanszírozásokkal – különösen az anyavállalati forrásokkal – szembeni versenyhátrányuk egyre kifejezettebbé válik.
Az alábbi ábra pedig a beruházási célú hitelkereslet visszaesésére ad magyarázatot, persze mindig felmerül a tyúk-tojás dilemma, vagyis hogy a beruházási célok hiánya miatt akadoznak a hitelfelvételek, vagy a kedvező kamatozású forintfinanszírozás hiánya az oka a beruházások késlekedésének.
A különféle kutatások alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a helyzet a korábban említett tényezőkre vezethető vissza. Nem a banki hitelkínálat vált túl szigorúvá, és a finanszírozási lehetőségek köre sem lett olyan szűk, mint ahogyan azt sokan gondolják. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke az idei Portfolio Hitelezés 2024 konferencián mutatta be az alábbi két listát, amelyet a céges felmérések eredményei alapján állítottak össze.
Az alacsony beruházási hajlandóság hátterében a vállalati termékek és szolgáltatások iránti gyenge piaci kereslet, valamint számos bizonytalansági tényező húzódik meg, köztük a legújabb vámháború is.
A finanszírozási paletta sokszínűsége jelentős szerepet játszik a vállalati hitelkereslet gyengeségében, amelynek gyökerei a múltba nyúlnak vissza. Jelenleg a vállalatok hiteltartozásának jelentős része a korábban elindított hitelprogramok keretében felvett hitelekből ered. Bár az MNB-nek most nincs aktív vállalati hitelprogramja, a teljes vállalati hitelállomány közel egytizedét még mindig a Növekedési Hitelprogram forrásai képezik. A jelenlegi alacsony hitelkereslet egyik fő oka az, hogy a cégek számára nem éri meg azokat a régi hiteleket újabb, esetleg magasabb kamatú kölcsönökkel kiváltaniuk; ezek a régi hitelek ugyanis legfeljebb 2,5%-os éves kamat mellett terhelik a mérlegük forrásoldalát.
Egy érdekes jelenségre is felhívták a bankpiacon a figyelmünket: nagyon magas a leszerződött, de le nem hívott hitelek aránya a vállalati hitelezésben, vagyis fenntartják maguknak a lehetőséget egyes cégek, hogy a jelenlegi kondíciók mellett jussanak forráshoz, de nem érzik megfelelőnek a pillanatot a leszerződött források tényleges felhasználásához. Ez magyarázhatja, hogy a hitelszerződések havi volumenét mutató alábbi ábrán nem igazán látszódik a probléma.
Vállalatméret és ágazat szerint is érdemes megnéznünk, hol a legnagyobb a baj. Bizony elsősorban a magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, amelyeknél 0,3%-kal csökkent a hiteltartozások állománya 2024 márciusa és 2025 márciusa között, miközben a nagyvállalatoknál 4,8%-kal bővülni tudott.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) világában kiemelkednek azok a jelentős szereplők, amelyek a gazdaság alapját képezik.
A középvállalkozások az utóbbi évben jelentős kihívásokkal néztek szembe a finanszírozás terén. A gazdasági környezet változásai, a kamatlábak emelkedése és a likviditási problémák mind hozzájárultak ahhoz, hogy nehezebbé vált számukra a tőkéhez való hozzáférés. Ez a helyzet különösen megnehezítette a növekedési lehetőségeik kihasználását, és sok esetben a napi működésüket is veszélyeztette.
hitelállományuk nem kevesebb mint 8%-kal zsugorodott egy év alatt.
Miközben a nagyvállalatok hitelszerződéseinek száma egy év alatt 14%-kal 21 ezerre emelkedett, a kis- és középvállalkozások esetében ez a szám 9%-kal 180 ezer alá csökkent.
Az elmúlt év során a feldolgozóipar és a kereskedelem területén egyaránt 2%-os csökkenést mutatott a vállalati hitelállomány.
A legfrissebb adatok szerint a legjelentősebb, 14%-os éves csökkenést a gépipar területén tapasztaljuk.
Nyilvánvaló, hogy az ingatlan-projekthitelezés terén kedvező tendenciák figyelhetők meg, míg a nem ingatlan célú vállalati beruházások, különösen a középvállalkozások esetében, komoly kihívásokkal néznek szembe. Az ingatlan-projekthitelezés aktuális állapotáról részletes elemzést találhat itt.
A vállalati hitelezés területén halvány reménysugarak bontakoznak ki, bár egyelőre csak ígéretes jelekről beszélhetünk. Ezt a nézetet osztotta a Portfolio legutóbbi Hitelezés 2025 konferenciájának résztvevői is, akik közül 66% egyetértett ezzel a megállapítással.
A Demján Sándor Program kapcsán a kormánytól érkező két friss hír igazi fénylő reménysugárként ragyogott fel az utóbbi időszakban a vállalati hitelpiacon:
Szabados Richárd, a kkv-államtitkár, kedden a Facebookon osztotta meg az alábbi ábrát, amely a teljes program előrehaladását szemlélteti. Ugyanakkor felvetődnek kérdések azzal kapcsolatban, hogy ez a kezdeményezés valóban képes lesz-e ösztönözni a kkv-hitelpiacot. A program keretösszege 1400 milliárd forint, ami csupán egy szűk részét képezi az eddig elérhető forrásoknak, mint például a Széchenyi Kártya, az EXIM-hitelek, vagy a kamatmentes uniós támogatások.
A téma makrogazdasági súlyát jól jelzi, hogy az MNB is egyeztetést kezdeményezett a Magyar Bankszövetséggel azzal kapcsolatban, miként lehetne élénkíteni a vállalati hitelezést, amelynek egyértelműen keresletoldali korlátai vannak jelenleg. Az első ezzel kapcsolatos találkozó június elején megtörtént, konkrét elképzelésekkel még nem álltak nyilvánosság elé a felek.
Kissé aggasztó a jövő kilátása, hogy a kormányzati erőfeszítések dacára...
2025 második és harmadik negyedévére előretekintve a bankok összességében a kereslet stagnálását valószínűsítik
az MNB májusban közzétett Hitelezési felmérése alapján. A részt vevő bankok 2025 első negyedévében összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyen a következő fél évben sem terveznek változtatni. 2025 első negyedévében a bankok nettó 46 százaléka érzékelte a forint-, illetve a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet csökkenését, a rövid lejáratú hitelek esetében negyedük számolt be keresletcsökkenésről, míg a devizahitelek tekintetében a kereslet nem változott a negyedévben.
