Megrázó élmény érte az óvodást, amikor az áram váratlanul megcsapta, amiért nem gondoskodtak a megfelelő védőburkolatról.

A műszaki ellenőr jelezte, hogy szükség van a védőrácsra, azonban mivel a szakhatóság ezt nem tette kötelezővé, így végül nem valósították meg.

Kedden az egyik társtulajdonos meghallgatásával folytatódott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak a K. Alexandrának a büntetőpere, akinek a budapesti magánóvodájában áramütés ért egy 15 hónapos kislányt.

A vádirat szerint az óvodának a hagyományos falak helyett üvegfalai voltak, így a helyiségekben a hűtő-fűtő berendezéseket - a gyári kialakítással szemben nem a falon vagy az álmennyezeten, hanem - a fal előtt, a földön kellett elhelyezni, emiatt azok villamos csatlakozása nyitott és hozzáférhető volt. A 48 éves óvodavezetőnek jelezték a szakemberek, hogy a készülékeket burkolni kell, de ő figyelmen kívül hagyta az észrevételeiket.

A kivitelező még árajánlatot is adott a szükséges faburkolásra, de a nő ezt nem fogadta el, és mástól sem rendelt semmilyen biztonságos használatot szolgáló burkolást vagy védőrácsot. Annak ellenére, hogy az óvodai dolgozók dobozokkal, párnákkal és székekkel igyekeztek megakadályozni azt, hogy a gyermekek a nyitott villamos csatlakozású hűtő-fűtő gépek mögé kerülhessenek, ők - az óvónők figyelemfelhívása ellenére - időnként mégis bebújtak a készülékek mögé, vagy oda a játékaikat bedobálták.

Az óvónők többször figyelmeztették K. Alexandrát a veszélyes helyzetekre, ám ő nem lépett semmiféle intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza a gyerekek bejutását a hűtő-fűtő berendezések és az üvegfal közé, valamint hogy elérhessék a nyitott, villamos vezetékekkel teli részt. Az előzmények ismeretében 2017 májusában egy 15 hónapos kislány a hűtő-fűtő készülék mögé mászott, ahol hozzáért a burkolatlan csatlakozóhoz. Ennek következtében áramütést szenvedett, és nyolc napon túl gyógyuló égési sérülést kapott a kezén.

Kedden egy Albániában ingatlanfejlesztőként tevékenykedő magyar férfi tanúként tett vallomást. A férfi elmesélte, hogy az óvodavezetővel úgy ismerkedett meg, hogy annak idején az ő intézményébe íratta be saját gyermekét. Később üzleti kapcsolatba kerültek, és a férfi mára társtulajdonos lett a magánóvodában. Az együttműködés kezdetén menedzseri szerződést kötött az óvodával, amelyben az ő feladatai közé tartozott a tervdokumentáció kidolgozása, valamint a fővállalkozó által végzett munkák koordinálása, ellenőrzése és felügyelete.

Két kiváló minőségű és műszaki ellenőrrel volt alkalmam együttműködni. Az egyiküket már régebb óta ismertem, és ő felelt a megbízó oldaláról a műszaki tartalom és a tervdokumentáció közötti megfelelőség ellenőrzéséért. A másik műszaki ellenőr pedig a finanszírozó bank megbízásából dolgozott, és vele is szoros kapcsolatot ápoltam. Az ő fő feladata az volt, hogy biztosítsa, hogy a benyújtott számlák összhangban álljanak a banknak átadott költségvetéssel.

- Fejtette ki a tanú.

Vízi Veronika bírónő megkérdezte a menedzselési feladatokat ellátó, de megfelelő szakmai képesítéssel nem rendelkező közgazdászt arról, hogy a műszaki ellenőrök észrevételeiről, jelzéseiről tájékoztatta-e K. Alexandrát. A férfi azt felelte, hogy igen, s arra kérte az ellenőröket, hogy mindent írásban közöljenek. Állítása szerint az elkészült észrevételekről, tanulmányról K. Alexandra és a többi társtulajdonos is tájékoztatva lett.

Mint mondta, az építész csapat tett javaslatot arra, hogy a készülékek és a mögöttük lévő üvegfal védelme érdekében legyen elhelyezve a teljes homlokzatot belülről védő takaróburkolat, de ez nem valósult meg. Elmondása szerint ennek az volt az oka, hogy a homlokzaton lévő tolóajtók és burkolat akadályozta volna a menekülést egy esetleges tűz esetén. "Később az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szakhatóságok nem kérik ennek a bútorzatnak az elhelyezését. Ennek a plusz költségét nem akarta viselni a megbízó, és ezzel én is egyetértettem." Amikor a bírónő megkérdezte a tanút, hogy a szakemberek közül tájékoztatta-e őt bárki is arról, hogy miért szükséges lefedni ezeknek a fűtőberendezéseknek a hátsó, nyitott részét, akkor felettébb érdekes választ adott.

Arra emlékszem, hogy a védelmi intézkedések indoklásaként az üvegfelületek biztonsága, a készülék fizikai integritásának megóvása, továbbá esztétikai szempontok kerültek kiemelésre.

- közölte. Később kérdésre elmondta, hogy az egyik műszaki ellenőr tett "észrevételeket" arra, hogy jobb lenne lefedni a fűtőberendezéseket, de arra már nem emlékezett, hogy ezt mivel indokolta. "Valószínűleg azért mondta, mert így biztonságosabbnak érezte a későbbi működésben." A társtulajdonos azt sem tudta megmondani a bírónak, hogy ki hozta meg a végső döntést azzal kapcsolatban, hogy elhagyhatók a védőrácsok. Szerinte vagy K. Alexandra hozta meg ezt, vagy kollektív döntés volt.

Vízi Veronika bíró ezután arra törekedett, hogy felélessze a tanú emlékezetét. Felidézte azt az emailt, amelyben az egyik műszaki ellenőr világosan kifejtette, hogy a bekötéseket szigetelni kell, és nem feledkezett meg az asztalosipari takarás biztosításáról sem. Ezzel nem csupán javaslatot fogalmazott meg, hanem határozottan jelezte, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek.

"Miről folytattatok eszmecserét az ellenőrrel, és mi indokolja ezt a szigetelést?" - érdeklődött a bíró.

Ez a téma alapvetően nem igényel különösebb magyarázatot, hiszen világosan kifejezésre jutott, hogy ezek a burkolatok elengedhetetlenek. Igazából próbálom visszaidézni, mi volt az a kulcsfontosságú tényező, ami ezt a döntést meghozta.

- mondta, hozzátéve, a műszaki ellenőrtől kapott levélről szóban vagy e-mailban tájékoztatta K. Alexandrát is, majd ismét arról beszélt, hogy a készülékek védelme és esztétikai szempontból kellett volna ez a takarás.

A bíró ezt követően előterjesztette azt a levelet, amelyet az asztalos K. Alexandrának címzett. A levélben a férfi kifejtette, hogy a takaróknak nincsen hátsó részük, és mozgathatatlanok, ezért fontos, hogy szorosan rögzítsék őket, hogy a gyermekek ne tudják magukra rántani.

Az asztalos árajánlatot készített, de a tervek nem voltak olyan részletesek, mint amit egy építész nyújtana. Emlékeim szerint a burkolat végül nem került beépítésre, mivel nem tudták teljesíteni azokat az alapvető követelményeket, amelyek a működéshez elengedhetetlenek lettek volna. További okként merült fel, hogy a burkolat nem akadályozhatta a menekülést. Ráadásul, noha a szakember hangsúlyozta, hogy a burkolás elengedhetetlen, mégsem kaptunk egyértelmű előírást a szakhatóságtól arról, hogy ezt mindenképpen el kell végezni az óvoda működésének engedélyezése előtt.

- magyarázta a társaság egyik tulajdonosa, aki az ügyész kérdésére válaszolva megjegyezte: a burkolat kivitelezése akkoriban körülbelül egy-másfél millió forintot igényelt volna.

Az óvodavezető kifejtette, hogy a burkolat szükségességét elsősorban esztétikai szempontok indokolták, és nem idézte fel, hogy az asztalos vagy a műszaki ellenőr bármi egyéb indokot említett volna ezzel kapcsolatban.

Az ügyészség egy év felfüggesztett fogházbüntetést kért K. Alexandrára foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. Az óvodavezető következetesen tagadja a bűnösségét.

A következő tárgyalás május közepén lesz.