Megnyitotta kapuit Budapest első állandó iskolautcája - de vajon vár ránk több ilyen kezdeményezés a jövőben?
A mindennapok sürgése-forgásában gyakran észre sem vesszük, hogy az iskolaépületek környékén, reggel nyolc óra tájékán, mennyire megnő a járműforgalom, és ezzel együtt milyen mértékű károsanyag-kibocsátás terheli a levegőt. Bár mi magunk csupán néhány pillanatra állunk meg, hogy búcsútintsünk, gyermekeink hosszú órákon át kénytelenek lélegezni a reggeli csúcsforgalom által szennyezett levegőt, amely az iskola körül terjeng. A Levegő Munkacsoport felhívja a figyelmet arra, hogy a megoldás egyértelmű: az iskolautcák létrehozása nemcsak a levegő minőségét javítaná, hanem számos egyéb előnyt is kínálna számunkra. Héda Veronika írása.
A Greenpeace már 2019-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosi iskolák környékén tapasztalható levegőminőség jelentősen elmarad a hivatalos mérőállomások által regisztrált értékektől. Az iskolák bejáratánál elhelyezett mérőberendezések aggasztóan magas nitrogén-dioxid-szintet mutattak ki, amely elsősorban a dízelüzemű járművek kipufogógázából ered. Ez a szennyező anyag komoly hatással van a gyermekek egészségére, különösen az asztmás megbetegedések előfordulására.
A gyerekek különösen ki vannak téve a környezeti hatásoknak: fejlődő szervezetük nehezebben küzd meg a levegőből származó szennyező anyagokkal. Ezért is lenne fontos, hogy komolyan vegyük, mit lélegeznek be a gyerekeink - ahogy arra is figyelünk, mit esznek-isznak.
A Levegő Munkacsoport munkatársa, Szegő Judit a légszennyezés mellett az autós közlekedés további hátrányaira is felhívja a figyelmet: "Autóközpontú társadalomban élünk. Akinek nincs autója - márpedig Budapesten a lakosság harmadának nincs - az is elfogadta, hogy a városi közlekedés az autósoknak kedvez. Az autók zaját kell hallgatnunk, a benzingőzt beszívnunk, és emellett állandó készenlétben tartanak minket, hiszen a zebra sávját leszámítva szinte mindenhol elsőbbségük van. Az utcán sétálva a gyerekeknek azt tanítjuk meg először, hogy álljanak meg a járda szélén, és mindig nézzenek körül.
Talán nem tudatosítjuk magunkban, de olyan stresszel élünk együtt az autók miatt, amely nagyban befolyásolja a mentális, de akár a fizikai jóllétünket is.
Nem az a célunk, hogy teljesen kiiktassuk az autókat a városból, hanem hogy észszerűen használjuk őket. Például előnyben kellene részesítenünk a kisebb modelleket, amelyek a városi közlekedésre alkalmasak, és kevesebb károsanyagot bocsátanak ki. Ezzel szemben az a trend, hogy egyre nagyobb autókat gyártunk és vásárolunk. Pedig több frissen megjelent tanulmány is beszámolt arról, hogy a magas motorháztetőjű autók balesetveszélyesebbek, mivel megnehezítik, hogy a vezetőjük rálásson a többi közlekedőre - például a gyerekekre. Nemcsak a legkisebbek, hanem egyedül közlekedő 8-9 éves gyerekek sem feltétlenül látszanak ki egy terepjáró elől."
Az iskola környékén araszoló, megálló, vagy parkoló autók folyamatos mozgása nem csupán a levegő és a zaj szennyezését okozza, hanem egy olyan környezetet is teremt, ahol a gyalogosan érkező vagy az autóból kiszálló gyerekek gyakran fenyegetve érzik magukat. Ez a nyüzsgő közlekedési helyzet komoly kihívást jelent a gyermekek biztonsága szempontjából, hiszen a forgalom feszültsége és zaja elvonhatja a figyelmüket, miközben a körülöttük lévő autók mozgása növeli a balesetek kockázatát.
Erre kíván megoldást nyújtani a Kiss & Ride parkolóhelyek kialakítása, ám ez a koncepció Tóth Csaba, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa szerint zsákutcának bizonyult.
Az angol "Kiss & Ride" kifejezés nem teljesen fedi a valóságot, ugyanis a P+R (Park & Ride) koncepciója alapján lett kitalálva. Itt a "ride" arra utal, hogy a sofőr parkolás után átszáll egy tömegközlekedési eszközre vagy kerékpárra, és így folytatja az útját. A "Kiss & Ride" esetében viszont teljesen más a helyzet: itt csak a gyerek száll ki az autóból, míg a szülő tovább hajt, így inkább a "kiss and drive" kifejezés lenne a találóbb.
A magyar megfelelője, a Puszi & Pá jobban illik a valósághoz, ám a "várakozni tilos" táblával jelölt parkolóhelyek használata - ahol a szülő csak annyi időre áll meg, hogy kirakja a gyereket - sem a torlódást, sem a légszennyezést nem oldja meg.
Ez a megközelítés az autósok igényeinek kielégítésére összpontosít, ám figyelmen kívül hagyja, hogy a problémák szélesebb körben érintik a közösséget. A Puszi & Pá parkolóhelyek megerősítik az autóval közlekedő szülők döntését, hogy nap mint nap gépkocsival hozzák-vigyék a gyerekeket az iskolába, miközben éppen az autós forgalom csökkentése lenne a megoldás a felmerülő nehézségekre. Ráadásul egy új parkolóhely kialakítása jelentős költségekkel jár; ezt a pénzt sokkal hasznosabban is fel lehetne használni, például biztonságos, mindenki számára elérhető közterületek kialakítására az iskola környékén.
A legjobb megoldás az állandó, "teljes" iskolautcák kialakítása lenne, ami az autós forgalom megszüntetését jelentené a közoktatási intézmény bejárata közelében. Ebben az esetben autóval sem áthaladni, sem parkolni nem lehet az adott szakaszon - gyakorlatilag egy sétálóutca jön létre, általában több zöldfelülettel, új padokkal és utcabútorokkal.
Az autómentes zóna igazi játszóterévé válhat a gyerekeknek, tanároknak, szülőknek, sőt, még a környék lakóinak is. Az iskola könnyedén megközelíthető gyalogosan, rollerrel vagy biciklivel bármely napszakban, így az iskolautca közösségi térré alakulhat. A szülők nyugodtan megállhatnak egy kis csevegésre, míg a gyerekek tanítás után biztonságban, félelem nélkül élvezhetik a szabadidőt. Ráadásul a terület kiválóan alkalmas szabadtéri órák lebonyolítására is. Ezzel a helyi lakók számára egy emberközpontúbb, élhetőbb környezetet teremtünk, amely akár egy jó értelemben vett fesztiválhangulatot is hozhat, hasonlóan a barcelonai vagy bécsi iskolautcákhoz.
Az iskolautcának létezik egy kisebb léptékű variációja is, amely során a koncepció csak részben kerül megvalósításra. Ebben az esetben az utca lezárása a reggeli és/vagy a délutáni csúcsidőszakban történik, tehát a tanulók iskolába érkezésekor, valamint a tanítás végeztével hazainduláskor. Az említett időszakokon kívül az utca szabadon használható az autós forgalom számára. A lezárás megvalósulhat például sorompó vagy kordon segítségével, azonban érdemes figyelembe venni, hogy ennek üzemeltetése folyamatos erőforrást igényelhet.
A Levegő Munkacsoport immár harmadik éve hirdeti meg iskolautca-akcióit a Tiszta Városok Kampány keretein belül. Az őszi és tavaszi időszakban bármely intézmény csatlakozhat az eseményekhez, így mindenki számára nyílik lehetőség, hogy megtapasztalja az autómentes iskolába érkezés varázsát. A civil szervezet támogatást nyújt a szervezéshez, azonban az iskolák a jövőben saját kezdeményezéseikkel is megrendezhetik ezeket az akciókat.
Az iskolautca mindig egy autómentes övezetet jelent, akár állandó jelleggel, akár bizonyos időszakokban kerül bevezetésre. Ezenkívül léteznek egyéb megoldások is, amelyekkel az intézmény lépéseket tehet az iskolautca koncepciója felé - még ha a teljes autómentesség nem valósul is meg.
Egy lehetséges változtatás a következő lehet: Képzeljünk el olyan fejlesztéseket, mint a járdák bővítése, a biztonságosan elhatárolt kerékpárutak létrehozása, a zebrákkal való biztonságos átkelési lehetőségek megteremtése, a zöldterületek gyarapítása, vagy éppen kényelmes padok elhelyezése a köztereken.
Érdemes kiemelni a Budapesti Közlekedési Központ által indított Sulizóna programot, amely innovatív táblák, útburkolat-festések és más építészeti megoldások révén igyekszik fokozni az iskolák körüli közlekedés biztonságát. Örömteli hír, hogy egyre több kezdeményezés foglalkozik az iskolák környezetének revitalizációjával: a Város és Mobilitás Intézet, valamint a Járókelő Közhasznú Egyesület is aktívan részt vesz az iskolautcák kialakításában és a kapcsolódó szemléletformáló programokban.
Az első "teljes iskolautca", azaz a gépjárműforgalom elől állandó jelleggel lezárt utcaszakasz hosszas előkészületek után idén szeptemberben nyílt meg Budapesten, a Trefort utcában.
A szöveg hátteréhez 2022-ben született Gyerekbarát Józsefváros koncepciója és a Józsefvárosi Mobilitási Charta kapcsolódik, amelyek célja egy tiszta, zöld és fenntartható városi környezet megteremtése. E célok érdekében a fókusz a zöldfelületek bővítésére és a gyalogos, valamint kerékpáros közlekedés elősegítésére irányul.
Rádai Dániel, a városfejlesztési és üzemeltetési alpolgármester hangsúlyozta, hogy a Trefort utca már hosszú ideje kiemelt figyelmet kapott a forgalomcsillapítás szempontjából. Mivel az utcának nincs jelentős szerepe az autós közlekedési hálózatban, az átmenő forgalom kiiktatása viszonylag egyszerű feladatnak bizonyult.
Az iskola vezetősége már korábban is kezdeményezett párbeszédet az önkormányzattal az intézmény biztonságos megközelíthetőségének javítása érdekében. 2023-ban elkészült egy első tervezet, de a lakossági visszajelzések alapján a kivitelezést elhalasztották. Ez a "pihentetés" végül kedvezően hatott a folyamatra: 2025 tavaszán a Rév8, az önkormányzat városfejlesztő cége, egy átgondoltabb és kreatívabb tervvel állt elő, amelyet lakossági konzultációval támogattak.
Kifejezetten a helyi közösség véleményére voltunk kíváncsiak. Egy online kérdőívet indítottunk, amelyben ötszázan osztották meg véleményüket a tervekről – a józsefvárosi lakosok és diákok egyaránt részt vettek. Ezen felül lakossági fórumot is szerveztünk, amelyre szürreálisan pozitív élményként tekintek vissza. A kritikák szinte teljesen elmaradtak, a résztvevők inkább egymással folytattak élénk párbeszédet, miközben én csak apró pontosításokkal és garanciák megfogalmazásával színesítettem a diskurzust. A projekt mind politikai, mind szakmai szempontból, valamint a lakosság részéről is kiemelkedő támogatottságnak örvendett. Az iskola tanárai, a diákközösség, és – nagy örömömre – néhány lelkes lakó is aktívan hozzájárult a megvalósításhoz, valóban motorjaivá válva az ügynek.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy kompromisszumokat ebben a sikertörténetben is kellett kötni: az iskolautca nem saroktól sarokig, hanem egy rövidebb szakaszon valósult meg. Ennek oka a lakók parkolóhelyeinek megtartása, valamint egy magántulajdonú kocsibejáró, amelynek használati jogát nem veheti el az önkormányzat.
A magángarázsok és bejárók kihívást jelentenek az állandó iskolautcák tervezése során, de Rádai Dániel optimistán tekint az eddigi sikerekre, és már a jövőbeli lépéseket is kidolgozza.
A Trefort utca jelenlegi, taktikusan megtervezett szakaszában egy olyan konstrukció valósult meg, amely minimalizálja a konfliktusokat. A közösségi tervezés keretein belül folytatjuk a Trefort és a környező utcák fejlesztését, és kíváncsian várjuk, hogy milyen formában ölt majd testet az elképzelés. Az Iskolautca Program iránt eddig érdeklődő iskolák, valamint az érintett lakók is aktívan részt vehetnek az intézmények előtti terek megalkotásában. Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden iskolautcának kell feltétlenül sétálóutcává válnia: a jelenlegi viszonyok figyelembevételével már egy egyszerű járdaszélesítéssel vagy forgalomcsillapítással is jelentős javulást érhetünk el. A siker kulcsa a szakszerű tervezés és a lakossági vélemények figyelembevételében rejlik.
Függetlenül attól, hogy az iskolautcák állandóan, időszakosan vagy csupán alkalomadtán nyílnak meg, egy dolog biztos: a gyerekek számára igazi kincset jelentenek. Még ha nem is ugrik mindenki a biciklire, már az is jelentős változást hoz, ha a szülők a közeli utcákban parkolják le autóikat. Így a tanulók egy nyugodtabb, zöldebb környezetben léphetnek be az iskolába, ami nemcsak egészségesebb, hanem kellemesebb élményt is nyújt számukra.
Párizs felfedezte a szabad mozgás és a friss levegő varázsát: 2030-ig háromszáz iskolautca létrehozását tervezik, melyek közül száz állandó jelleggel, azaz sétálóutcaként funkcionál majd.
Budapest is csatlakozik a friss trendhez: a Fővárosi Önkormányzat tavasszal hozott határozata értelmében 2027-re minden kerület két iskolautcával fog rendelkezni. Ezen túlmenően, 2030-ra minden olyan iskola és óvoda előtt, amely nem fő- vagy gyűjtőúton helyezkedik el, iskolautca kialakítása várható.
Hogy mindez honnan, milyen forrásból és milyen koncepció szerint valósul meg, egyelőre kérdés - de a szándék legalább már megvan.
