Furcsa felfedezésre bukkantak a drogériák árréseivel kapcsolatban.

A kormány szándéka szerint a piperetermékekre is kiterjesztené az árrésstopot, főként a mosószerek és tusfürdők magas árrésére hivatkozva. Jelenleg azonban nem világos, hogy pontosan mely termékek kerülnek majd a szabályozás hatálya alá, illetve hogyan reagálnak majd a drogérialáncok. A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján úgy tűnik, hogy a DM, a Rossmann, a Müller, valamint az EcoFamily nem rendelkezik kirívóan magas árréssel.

A kormány tervei között szerepel, hogy az árrésstopot a pipereszerekre is kiterjessze. Ezt Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter legutóbb bejelentette. Véleménye szerint a lépés elengedhetetlen, mivel a mosószerek és tusfürdők esetében 30 százalékot meghaladó árrések is tapasztalhatók.

A drogériák piaci árrései szorosan összefonódnak az üzleti titkokkal, akárcsak a diszkontok és szupermarketek esetében, mielőtt az árrésstop életbe lépett. Azonban a nyilvános cégadatok alapján könnyen megállapítható, hogy a drogériák átlagos árrései magasabbak-e, mint az élelmiszer-kiskereskedelemben működő üzleteké. Ehhez csupán annyit kell tennünk, hogy...

az értékesítés nettó árbevételéből kivonjuk az eladott áruk beszerzési értékét, majd ezt a számot osztjuk az árbevétellel.

A szöveg szépséghibája abban rejlik, hogy a kiskereskedelmi vállalatok által a beszállítókkal kötött megállapodások - mint például a csomagolás és a logisztika - befolyásolhatják az összehasonlíthatóságot. Ennek ellenére, ezek az adatok jól tükrözik az egyes ellátási láncok működését. A számadatok a 2023-as éves jelentésekből származnak, és a legfrissebb információk várhatóan május végén érkeznek. Érdemes megjegyezni, hogy az árrés általában nem mutat jelentős ingadozásokat az egyes pénzügyi évek során.

A diszkontláncok rendre alacsonyabb árrésarányt mutatnak, mint a hipermarketek vagy a drogérialáncok. A Lidl (26,3 százalék), az Aldi (26,2 százalék) és a Penny (25,3 százalék) szinte azonos szinten mozognak, ami jól tükrözi a diszkontmodell lényegét: alacsony egységnyi haszon, de nagy forgalom és gyors készletforgás. Mindez megmutatkozott abban is, hogy az árrésstop bevezetésekor a diszkontoknál kisebb volt az árcsökkenés mint a többi láncnál.

A szupermarketek és hipermarketek, mint a Tesco (30,6 százalék), az Auchan (29,7 százalék) és különösen a Spar (37,9 százalék) magasabb árrést realizálnak. Ennek oka részben a sokkal szélesebb termékkínálat, amelyben több magas árrésű termék is megtalálható (pl. bio, prémium kategóriák). Ennek nyomait szintén láthattuk az árrésstop nyomán tapasztalt nagyobb áresésben.

A drogériák szegmense egyértelműen élesebb képet fest a piaci helyzetről. A DM lenyűgöző, 36,9%-os árrése kiemelkedőnek számít; ez nem csupán a saját márkái magasabb árából fakad, hanem az erős pozicionálásának is köszönhető. Ezek a termékek árban szoros versenytársai a gyártói márkáknak, miközben költséghatékonyabban állíthatók elő. Ezzel szemben a Müller 27,1%-os árrése már visszafogottabb, míg a Rossmann 24,7%-os mutatója meglehetősen alacsonynak tűnik. Bár Nagy Márton nem említette kifejezetten, az EcoFamily továbbra is jelentős szereplő a piacon, hiszen 100 milliárd forintnál magasabb bevétellel bír, és a fenti módszertan szerint 26,9%-os árréssel működik.

Az intézkedés szükségességét nemrég az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is megkérdőjelezte. Álláspontjuk szerint az infláció csökkentését hosszútávon már az élelmiszer árrésstop sem szolgálja, de a háztartási- és tisztítószerek bevonása az árrésstopba rövid távon sem indokolt.

A termékkör súlya a fogyasztói kosárban az élelmiszerek 25-30 százalékával szemben 2-3 százalék, ami miatt egy esetleges jelentős árcsökkenés sem hat érdemben az inflációra.

Egyelőre nem tudni, pontosan mely piperecikkekre és háztartási termékekre terjed majd ki az árrésstop, és az sem világos, hogy a drogérialáncok miként reagálnak majd - például keresztárképzéssel - az esetleges szabályozásra. A diszkontláncokhoz képest a drogériák árrései jellemzően magasabbak, de a szórás nagy, és nem minden esetben kirívó - például a Rossmann még a Pennyhez is közelít. Így a beavatkozás szükségessége is vitatható, különösen, ha figyelembe vesszük a különböző üzleti modellekből fakadó eltéréseket.