Megérkezett a legfrissebb GDP-statisztika! Nézzük meg, hogyan sikerült Magyarországnak kilábalnia a recesszióból.

Tavaly a negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal meghaladta az előző negyedév eredményeit. A legfrissebb adatközlés megerősíti a korábbi előrejelzéseket, miszerint Magyarország sikeresen kilépett a recesszióból, miután fél évnyi zsugorodás után végre növekedést tudott felmutatni. Azonban a részletes elemzések alapján arra is fény derült, hogy a gazdasági növekedés jelenleg még nem elég stabil, és jelentős élénkülés szükséges ahhoz, hogy a kormány ambiciózus növekedési céljai teljesülhessenek.

A magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévit 0,5 százalékkal, az egy évvel korábbit (szezonálisan és naptár-hatással igazítva) 0,1 százalékkal haladta meg 2024 utolsó negyedévében. Az éves adat egyébként az előzetes közléskor még 0,2% volt, tehát minimálisan lefelé módosult.

Az előzetes adatközlés során a Központi Statisztikai Hivatal csupán annyit közölt, hogy az előző év azonos időszakához képest tapasztalt növekedés mögött a szolgáltatások összesített teljesítménye állt. Ezzel szemben a növekedést a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítményének csökkenése hátráltatta. A mai részletes adatközlés azonban már világosabb képet ad arról, hogy milyen tényezők segítették Magyarországot a recesszióból való kilábalásban.

A termelési oldal elemzése során egyértelműen megfigyelhető, hogy a feldolgozóipar jelentős visszaesést mutatott: a hozzáadott érték negyedéves szinten közel 2%-kal csökkent. Ez már az ötödik egymást követő negyedév, amikor a szektor visszaesést könyvelhetett el. Ezzel szemben az építőipar kedvezőbb eredményekkel zárta a negyedévet, míg a szolgáltató szektor szinte minden ágazata, kisebb-nagyobb mértékben, növekedést tudott felmutatni. Kivételt csupán az ingatlanügyletek képeznek, amelyek továbbra is a már egy éve tartó recesszió terheit cipelik. A növekedés fő hajtóereje a kereskedelem, a szállítás és a kommunikáció területe volt.

Az éves növekedéshez – amely kiigazítatlanul 0,4%-ot, míg kiigazítva csupán 0,1%-ot mutatott – egyedül a szolgáltatások hozzájárulása volt érezhető. A többi jelentős szektor teljesítménye viszont inkább hátráltató hatást gyakorolt.

Ha a felhasználási szempontból nézzük a növekedés szerkezetét, az elmúlt negyedév trendjei figyelemre méltóak. A beruházások drámai csökkenése komoly hátráltató tényezőként jelentkezik, amit a háztartások fogyasztása és a készletezési aktivitás csak minimálisan tud ellensúlyozni. A hazai beruházások kedvezőtlen alakulásának hátteréről már korábban is részletesen beszéltünk, azonban a készletezési tevékenység növekedése is figyelmet érdemel. Optimális körülmények között a KSH a készletezést később átminősítheti más felhasználási formákra, mint például a fogyasztás vagy a beruházás. Viszont ha a magas készletezési aktivitás nem ilyen okokból ered, akkor leginkább arra lehet következtetni, hogy az exportágazat a gyenge külső kereslet következtében jelenleg a raktárakba termel. Ez rövid távon komoly kockázatot hordoz, hiszen ha a külső gazdasági környezet nem javul, a termelés továbbra is alkalmazkodásra kényszerülhet.

Bár a magyar gazdaság már túllépett a recesszió árnyékán, a robbanásszerű növekedés még mindig várat magára. Az utóbbi tíz negyedév során hat alkalommal tapasztaltunk GDP-csökkenést, és az élénkülés előtt további kockázatok tornyosulnak. Jelenleg sem az ipari szektor, sem az építőipar nem járul hozzá a gazdasági fejlődéshez, ami azt jelenti, hogy a növekedésünk rendkívül instabil. Pedig sürgősen szükség lenne a gyorsabb előrehaladásra. Az alábbi grafikon is tükrözi, hogy a pénzügyi válság után visszalépés tapasztalható a fejlődési pályánkon, ami akár a felzárkózásunk tartós lelassulásához is vezethet.

Tavaly a GDP éves átlagos növekedése mindössze 0,6 százalékot tett ki. Ha megvizsgáljuk a 2023 és 2024 közötti GDP-változást, kiderül, hogy a 21. század során csupán három alkalommal tapasztaltunk hasonlóan gyenge teljesítményt egy kétéves időszakban. A gazdasági növekedési ütem ingadozása, még a kedvezőbb években elért 4%-os bővülés ellenére is, azt eredményezi, hogy uniós csatlakozásunk óta az átlagos éves növekedés csupán 2%-ra rúg.

Az idei növekedési kilátások igen vegyesek. Egyrészt lehet számítani, hogy a háztartások fogyasztási kiadása a reáljövedelmek emelkedésének következtében továbbra is dinamikusan bővül (tavaly éves átlagban 5%-os javulást regisztrált a KSH). Ennél is nagyobb relatív javulást jelentene, ha a beruházások 2024-es (hozzáadottérték-alapon számolva közel 12%-os) zuhanása megállna. Ebben elsősorban az átadás közelében járó nagyberuházások (CATL, BYD, BMW) miatt lehet bízni, a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint ezen kapacitások aktiválása, majd év végi termelésbeindítása 0,6%-kal emelheti a GDP-t.

Hamarosan érkeznek az újabb információk!