A Magyar Közlöny legújabb számában nyilvánosságra kerültek az árrés szabályozás részletei, és figyelmeztetnek: szankciókra számíthat az, akinek a készletei kimerülnek.
Termékenként ötmillió forintot kockáztat az, aki nem tartja be az árrés új szabályait. Emellett rendeletben rögzítették, hogy az árukészlet soha nem fogyhat el.
Hétfőn késő este megjelent egy 234 oldalas Magyar Közlöny, amelyben az új árrés-szabályok találhatóak. Orbán Viktor az árrés maximálásának bejelentésével reagált arra, hogy az infláció, amely 2023 vége óta nem tapasztalt magasságokba emelkedett, különösen az élelmiszerek áremelkedésének ütemét is érinti. A részletek most váltak hivatalossá.
A rendelet március 17-étől válik érvényessé, azonban az árrésekről szóló rendelkezések csak öt munkanap elteltével lépnek életbe. Az első szakasz május 31-ig tart, de természetesen van lehetőség a további meghosszabbításra, ha a döntéshozók úgy látják szükségét. Érdemes megjegyezni, hogy a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva került be a Közlönybe, anélkül, hogy a parlamenti jóváhagyáson átesett volna.
A szabályozás nem minden kereskedőt érint, csupán azokat, akiknek a nettó árbevétele 2023-ban meghaladta az egymilliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz legmegbízhatóbb bázisát képező falvak kisboltjaiban nem lesz árréssapka. Azonban az online rendeléseknél ez a szabály továbbra is érvényes marad.
Az érintett termékeknél előbb meg kell nézni azt, hogy mennyi az adók nélküli fogyasztói ár, ebből vonják ki azt, amennyit a beszállítónak fizetett a kereskedő, vagy saját márkás termék esetében a gyártás önköltségi árát. Így kapjuk meg az árrést, amely
A listára harminc áru került fel - ebben nincs meglepetés, pont az a harminc, amelyről hétfőn szó volt, vagyis:
Azt is beleírták a rendeletbe, hogy nem lehet mindent saját márkás termékre cserélni, a saját márkások legfeljebb olyan arányban kerülhetnek ki a polcokra, amilyenben januárban és februárban árulták azokat.
A rendelet értelmében, ha a kereskedő a szabályozás hatályba lépése előtt egy nappal már forgalmazta az adott terméket, akkor napi minimumként köteles értékesíteni azt a mennyiséget, amely a 2024-es év során értékesített átlagos napi mennyiségnek felel meg. E mögött az a szándék húzódik, hogy elkerüljék az esetleges áruhiányt.
A büntetések mértéke nem elhanyagolható tényező. Azok a boltok, amelyek 10 százaléknál magasabb árréssel értékesítik termékeiket, minden egyes termékkategóriáért 5 millió forintos bírságra számíthatnak. Ezzel szemben azok a kereskedők, akik árukészlet hiányával küzdenek, vagy túlzottan támaszkodnak saját márkás termékeikre a hiányzó áruk pótlására, 500 ezer és 2 millió forint közötti büntetéssel kell, hogy számoljanak.
A rendeletbe az is belekerült, hogy a kormány kötelezheti a kereskedőket arra, hogy a boltokban kormányzati tájékoztatást helyezzenek el az ársapkákról.
Az árrés maximalizálásának lehetséges hatásait és bonyolultságát alaposan áttekintettük. Fontos hangsúlyozni, hogy az árrés nem azonos a nyereséggel, hiszen a boltoknak ebből kell fedezniük saját költségeiket. Ezen felül a szabályozás elsősorban a drágább, márkás termékeket érinti, amelyeket jellemzően azok vásárolnak, akiknek megengedhetők ezek az árak. A kormány előrejelzése szerint, ha nem lépnek életbe ezek a korlátozások, a márciusi élelmiszer-infláció akár 10%-ra is rúghatna, de így várhatóan csak 8%-ra csökken majd.
