Sajnálatos hír érkezett Münchenből: az a két súlyos sérült, akik egy szándékos gázolás áldozatai lettek, elhunyt. Az édesanya és kislánya tragikus sorsa mélyen megrendítette a közvéleményt.
Egy tragikus esemény következtében egy kétéves kislány és édesanyja életüket vesztették sérüléseik következtében, mindössze két nappal azután, hogy egy afgán férfi autójával szándékosan belerohant egy tüntetésbe Münchenben. A baleset következtében több embert súlyos állapotban kellett kórházba szállítani.
A támadás csütörtökön reggel történt, az elkövető egy 24 éves afgán férfi, aki elismerte tettét, vagyis, hogy nem véletlenül, hanem készakarva hajtott az emberek közé. Úgy tudni, hogy nem illegális bevándorló, hanem engedéllyel él és dolgozik Németországban. A rendőrség szerint vallási okok állhatnak a támadás hátterében.
A kétéves kislány és 37 éves édesanyja tragikus körülmények között kerültek kórházba, ahol az orvosi csapat két hosszú napon át harcolt az életük megmentéséért, de sajnos nem tudták megakadályozni a végzetet. Az eddigi információk szerint összesen 39 sérültet regisztráltak, és többük állapota is súlyos. Azonban a hatósági jelentésekből még nem derült ki, hogy pontosan hányan igényelnek intenzív orvosi ellátást.
Németországban az elmúlt egy év során újabb utcai támadásokra került sor, amelyek közül ez már a sokadik. Nyáron több halálos kimenetelű késelés rázta meg az országot, míg karácsony előtt egy középkorú szaúdi orvos követett el tragikus cselekményt, amikor egy karácsonyi vásár látogatói közé hajtott. Ennek következtében hat ember életét vesztette, míg közel háromszázan megsérültek. Érdemes megjegyezni, hogy a férfi nem menedékkérő, hanem évtizedek óta Németországban él, pszichiáterként dolgozik, és a közösségi médiában szélsőséges iszlámellenes véleményeiről ismert. A közvélemény reakciója azonban arra utal, hogy ezt az esetet is az iszlamista erőszakos cselekmények sorába helyezik, ami mély aggodalmat kelt a társadalomban.
Mindez súlyos következményekkel járt a kormány, illetve az egyes pártok politikájára és támogatottságára nézve, ugyanígy a bevándorlás - akár a jogszerű migráció - társadalmi megítélését illetően. És természetesen nagyban szerepet játszott abban, hogy az év végi kormányválságból végül is előrehozott választások lettek.
A németek közül sokan a túlságosan befogadó kormánypolitikát hibáztatják a közbiztonság gyors romlásáért, és elsősorban az illegális bevándorlásban látnak fenyegetést. Ez a szélsőjobb AfD malmára hajtja a vizet, de olyannyira, hogy a népszerűségi listák élére röpítette a pártot annak ellenére, hogy tavaly tavasszal, épp az európai parlamenti választások előtt, jókora válságba került a pártvezetés egy jelentős botránysorozat miatt.
Az egy hét múlva esedékes előrehozott választások kampányhajrája feszültségekkel teli légkörében a közvélemény-kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az AfD a második helyre léphet elő a CDU mögött, megelőzve ezzel az SPD-t. Ez a fejlemény komoly aggodalmakat kelt Európa-szerte, különösen Németországban. Az utóbbi hetekben tízezrek vonultak utcára, hogy kifejezzék ellenállásukat a szélsőjobboldali ideológiák terjedésével szemben. Már Angela Merkel kancellársága alatt világossá vált, hogy a német intézményrendszer nem áll készen az elmúlt évtizedben érkezett menedékkérők sikeres integrálására.
