Létrejött az új francia kormány.
Két nappal Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezése után, vasárnap este hivatalosan is megalakult az új francia kormány – számolt be róla az MTI. Az elnöki hivatal közleménye alapján a 34 fős kabinet nyolc minisztériumát olyan szakemberek vezetik, akik a civil társadalomból érkeztek, és akiket a nagyközönség talán nem ismer jól. A kormány összetételében a politikai háttér is vegyes: a kormánytagok között találhatók az elnöki párt képviselői, a jobbközép Köztársaságiak tagjai, valamint centrista politikai erők képviselői is. Összességében a kabinet kétharmada teljesen megújult.
A korábbi védelmi minisztert, Sébastien Lecornut, először szeptember 9-én nevezte ki Emmanuel Macron elnök a kormányfői posztra. Azonban múlt hétfőn, alig 14 órával azután, hogy vasárnap este megalakította új kormányát, Lecornu benyújtotta lemondását. E lépése óriási felháborodást váltott ki a politikai elit körében, mivel Lecornu döntése, hogy megtartotta elődje, François Bayrou minisztereinek többségét, és visszahívta a költségvetési hiányért felelősnek tartott Bruno Le Maire-t a védelmi tárca élére, sokakat meglepett és megosztott.
Az elnöki párt tagjaként Roland Lescure feladata, hogy a parlament számára még ezen a héten bemutassa azt a költségvetési tervezetet, amelynek célja, hogy a képviselők többsége támogassa azt, és ne veszélyeztesse az új kormány létét. Emlékezetes, hogy a szeptemberi hónapban a 44 milliárd eurós megtakarítást célzó javaslatot Francois Bayrou kabinetje nem tudta átvinni, ahogyan Michel Barnier kormánya is hasonló sorsra jutott decemberben. Mindeközben az ország adóssága már 3300 milliárd euróra rúg, ami a GDP 115 százalékát is meghaladja.
Az új kormány kedden tartja első ülését, ahol megvitatják a jövő évi költségvetési tervezetet, amelynek vitáját elvileg szerdán kezdi meg a Nemzetgyűlés.
A kulcsfontosságú kérdés az, hogy az új kormányzat mennyi ideig tudja megőrizni hatalmát, miután a tavalyi nyári előrehozott választások eredményeként a Nemzetgyűlés három osztályra tagozódott, 11 frakcióval, és egyik politikai pártnak sem sikerült abszolút többséget kialakítania. A kisebbségi kormányt eddig az elnöki tábor, a centristák, valamint a jobbközép Köztársaságiak támogatták, míg a választások során győztes baloldali pártok és a Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés ellenzékben maradtak, folytatva politikai tevékenységüket.
A miniszterek listájának nyilvánosságra hozatalát követően a Köztársasági Párt bejelentette, hogy kizárják soraiból azt a hat politikust, akik Emmanuel Macron államfő 2022-es újraválasztása óta betöltött miniszteri pozíciót a hatodik kormányban, valamint az elmúlt év negyedik kabinetjében. Ez felvetette a kérdést, hogy a parlamentben a jobboldal hajlandó lesz-e támogatni a kormány által előterjesztett javaslatokat.
A Szocialista Párt kivételével szinte minden baloldali politikai erő, valamint a Nemzeti Tömörülés már jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani a kormány ellen. Ráadásul egyes szocialista képviselők sem zárták ki, hogy támogatni fogják ezt az indítványt, miután az elmúlt négy hét konzultációi során Sébastien Lecornu nem tudott kielégítő válaszokat adni a felmerült kérdéseikre. A baloldali pártok legfőbb követelése a 2023-ban, a parlamenti szavazás megkerülésével bevezetett nyugdíjreform azonnali és teljes felfüggesztése. Ez a reform Emmanuel Macron második ötéves ciklusának egyik legjelentősebb és legvitatottabb intézkedése. A nyugdíjkorhatár 62 évről 64 évre emelése ellen hónapokon át tartó, milliós létszámú tüntetések zajlottak az ország különböző pontjain.
