Mátrai Károly bejelentette, hogy sikeresen leváltunk az orosz gázról a cseh piacon, és örömmel osztotta meg, hogy a nyári időszakban megkezdődhet a második MVM székház építése.

Portfolio: Az elmúlt hetek egyik legfontosabb témája a régiós energiapiacokon az volt, hogy az év végén megszűnt ukrajnai földgáz tranzitnak lesz-e folytatása, és ha igen, milyen formában. Év végén az MVM is aláírta a gáztranzit folytatását kérő levelet, és bár most még nem tudjuk, hogy mi lesz az ügy kifutása, maga az ukrajnai tranzit és annak év végi leállása hogyan érinti az MVM Csoportot ellátási és a gázár alakulási szempontból?

Mátrai Károly: Az ukrán tranzit számunkra nem alapvető fontosságú, hiszen a Török Áramlat révén délről is képesek vagyunk biztosítani az ország ellátását. A MOL-lal közösen azért támogattuk ezt a kezdeményezést, mert az ellátásbiztonság és a diverzifikáció szempontjából kedvezőbb helyzetet teremt, ha a térség és Magyarország számára is több alternatív ellátási útvonal áll rendelkezésre, mintsem hogy egyetlen forrástól legyünk függők.

Az ellátási lánc januári leállása következtében tapasztaltunk egy 15-20 százalékos áremelkedést a piacon, azonban mostanra a helyzet stabilizálódott. A gáztárolók megfelelő szinten töltöttek fel a régióban, ami kedvező jel. Ennek eredményeként mi is biztonságban érezzük magunkat, és a szlovákok helyzete is megnyugtatónak számít ebben a fűtési időszakban.

A nagy kérdés az az északi szomszédoknál, hogy hogyan fogják tudni majd ellátni Szlovákiát a következő télen.

Ha jól értem, az MVM cseh leányvállalatának gázellátással kapcsolatos aggályait nem tartja annyira jelentősnek, hogy az ukrán tranzit ügyében külön hangsúlyozza.

Valóban nem érinti a kérdés a cseh vállalatunkat. A cseh piac jellegzetessége, hogy rendkívül versenyképes, még a háztartások szintjén is. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az ottani ellátási portfóliónkat úgy optimalizáljuk, hogy a Csehországban értékesített gázra a lehető legkevesebb tranzitdíj kerüljön rá.

Ahhoz, hogy versenyképesek maradhassunk, elengedhetetlen, hogy a nyugati irányból, különösen Németország irányából szolgáljuk ki ügyfeleinket.

Ez az új információ arra utal, hogy a hosszú távú magyar-orosz gázszerződés keretében eddig az ukrán tranziton keresztül biztosított egymilliárd köbmétert most teljes egészében a déli útvonalra irányították át? Vagy lehet, hogy ez a szerződés már nem érvényes?

Nem szűnt meg a szerződés, a déli útvonalra tereltük át.

Azon az útvonalon néhány hete volt egy állítólagos ukrán dróntámadás az anapai kompresszor állomásnál. Önök hogy látják, a Török Áramlatot valóban jelentős kockázatok fenyegetik-e, illetve hogyan készülnek ezekre ellátásbiztonsági szempontból?

Ez az eset is azt mutatja, hogy van biztonsági kockázat. Élő kapcsolatban vagyunk az ellátási útvonal minden érintett országával, és több dolgot is tettünk az ellátásbiztonsági kockázatok mérséklése érdekében. Jó kereskedelmi kapcsolatunk van Azerbajdzsánnal, és ott van a török kapcsolat is azért, hogyha ezzel az útvonallal, vagy az orosz ellátással történne valami, akkor legyen alternatív ellátási lehetősége Magyarországnak.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a szállítmányok időben érkeznek, azonban elengedhetetlen, hogy Ukrajna biztosítja számunkra, hogy ezt az útvonalat nem fenyegeti támadás.

Decemberben az MVM bejelentette, hogy megszerezte az E.ON romániai leányvállalatának, az E.ON Energie Romania-nak a többségi tulajdonát. Azóta azonban a fejlemények és a sajtónyilatkozatok alapján egyértelmű, hogy nem mindenki lelkesedik ezért a felvásárlásért. A közvéleményben aggodalmak merültek fel, miszerint az MVM esetleg orosz gázt szállítana a román piacra, vagy hogy a birtokolt részesedést EU-n kívüli szereplőnek adná át. Ezek a félelmek részben a geopolitikai helyzetből fakadnak, hiszen a gázpiac dinamikái és az energiafüggetlenség kérdései rendkívül érzékenyek a régióban. Az MVM számára viszont kulcsfontosságú lehet ez a lépés, mivel a romániai leányvállalat megszerzése lehetőséget biztosít arra, hogy bővítse tevékenységét, erősítse piaci jelenlétét, és diverzifikálja ellátási forrásait. A tulajdonosi struktúra átalakítása segítheti az MVM-t abban, hogy jobban reagáljon a regionális energiaigényekre, és versenyképesebbé váljon a folyamatosan változó piaci környezetben. Az MVM célja valószínűleg a stabilabb energiaellátás biztosítása és a hosszú távú növekedés elősegítése, azonban a felvásárlás körüli aggodalmak kezelése is elengedhetetlen az üzleti sikerhez.

Az MVM 2024 decemberében valóban aláírta egy adásvételi szerződést, amely keretében két román vállalat többségi részesedését vásárolja meg. Fontos megjegyezni, hogy ezek a cégek elsősorban kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak Romániában, és különféle energiahatékonysági megoldásokat kínálnak a kiskereskedelmi szektor szereplőinek. A román kiskereskedelmi piacon 66 aktív szereplő található, így nem látom, hogy az MVM dominálása ezekben a vállalatokban jelentős kockázatot hordozna a teljes piac számára.

Egy versenyhelyzetbe érkezne ugyanis az MVM Csoport, és bár gáz tekintetében piacvezető szerepet töltene be, többsége a teljes piacon mégsem lenne.

A gázszállítások területén nagyjából az ügyfeleknek a 35-40 százaléka van ma az E.ON Energie Romanianál, a villamosenergia-piacon 10 százalék körüli piaci részesedése van a cégnek, amely nagyon hasonló piaci pozíciót jelentene, mint ami most nekünk Csehországban van.

Az MVM belépése a román kiskereskedelmi szektorba új lehetőségeket nyit meg előttünk, lehetővé téve, hogy a magyar és cseh piacokon szerzett gazdag tapasztalatainkat kamatoztassuk. Ezzel nem csupán a romániai szolgáltatások fejlődését támogatjuk, hanem hozzájárulunk a román energiapiac megerősödéséhez is Közép-Kelet-Európa színtéren.

Ami az ellátásbiztonságot illeti, az orosz gázellátás kulcsfontosságú tényező Magyarország energiabiztonságának szempontjából. Ahogyan már korábban is említettem, a csehországi ellátási portfóliónkat főként nyugati forrásokból biztosítjuk, és nem orosz gáz segítségével.

Románia egyedülálló helyzetben áll, hiszen bővelkedik saját gázforrásaiban. Úgy vélem, hogy nem lenne ésszerű a tengerből vizet meríteni, amikor ilyen gazdag erőforrásokkal rendelkezik.

Nem áll szándékunkban továbbadni a román vállalatokat, mivel stratégiánk világosan megfogalmazza, hogy a régió vezető szereplőjévé szeretnénk válni. E célkitűzésünkhez ez az akvizíció kiválóan illeszkedik.

Ezzel azt kívánják hangsúlyozni, hogy nem az a szándékuk, hogy Romániát, amely várhatóan nettó gázexportőr lesz, orosz gázjal árasztják el. Ugyanakkor nem céljuk az sem, hogy a magyar-román interkonnektor kapacitását blokkolják, megakadályozva ezzel a románok gázkitermelésének kivezetését az országból.

A helyi források mindig a legköltséghatékonyabb megoldást jelentik. Ez a villamos energia esetében éppúgy érvényes, mint a földgáz esetében. Például az orosz gáz Romániába történő szállítása rendkívül magas szállítási költségeket vonna maga után.

Mivel a saját forrás mindig a legköltséghatékonyabb megoldás, ezért amint megkapjuk a tranzakció jóváhagyását, terveink szerint helyi gázforrásokra építve kívánjuk biztosítani a román leányvállalatunk energiaellátását.

Milyen formában alakulhat a lehetséges időrend, és mikorra várható a különböző engedélyek beszerzése?

Jelenleg a romániai gazdasági versenyhivatal és a külföldi befektetéseket ellenőrző bizottság jóváhagyására várunk, emellett az Európai Bizottság engedélyére is szükségünk lesz. E tényezők figyelembevételével úgy vélekedünk, hogy a legkorábbi időpont, amikor az összes szükséges jóváhagyás megérkezik, az idei második negyedév vége lehet.

Ideális körülmények között nyáron szeretnénk véglegesen lezárni a tranzakciót, azonban bármilyen eltérés esetén nyitottak vagyunk az időpontok rugalmas módosítására.

A várakozásuk tehát az, hogy a tranzakció minden szempontból megnyerje a jóváhagyást?

Igen, és bízunk benne, hogy a június-júliusi zárási ütemterv zökkenőmentesen megvalósul.

Tavaly júniusban az MVM jelentős lépést tett, amikor részesedést szerzett egy azeri gázmezőben. Azóta eltelt fél év, és érdemes megvizsgálni, hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodtak eddig, valamint hogy a jövőbeli magyar gázellátás diverzifikációja szempontjából mikor lehet várhatóan számítani az ottani gázmolekulákra. Milyen hatásokkal, előnyökkel és kihívásokkal szembesültek eddig, és mi a várakozásuk a következő időszakra nézve?

A júniusi bejelentést követően augusztus végén sikeresen lezártuk a tranzakciót, és az év második felében megalakítottunk egy kis csapatot, akik az azerbajdzsáni tevékenységeket irányítják Bakuban.

A tapasztalataink rendkívül pozitívak, és az azeri csapattal való együttműködés zökkenőmentesen zajlik. 2024 különösen sikeres évnek bizonyult a Shah Deniz gázmező számára.

Több steering committee találkozón személyesen részt vettem, és tapasztalataim alapján megerősíthetem, hogy a mező kiváló kezekben van. A konzorciumot a BP irányítja, amely a világ egyik legnagyobb tapasztalatával rendelkező operátora.

Pénzügyileg pedig azt kaptuk ettől a mezőtől, amit vártunk ebben a csonka félévben. Összességében ez egy nagyon jó pénzügyi befektetés az MVM Csoport részéről, azzal a reménnyel, hogy egy következő feltárási szakaszban, ha addicionális mennyiségek kerülnek ki a piacra, akkor abból tudunk vásárolni. Az, hogy ez pontosan mikor lesz, nyilvánvalóan rengeteg dologtól függ.

Január folyamán körülbelül két héten át leállt a kitermelés a Shah Deniz B platformon egy műszaki hiba következtében, ami miatt többször is változtatták az újraindítás tervezett időpontját. Ez a helyzet jelentős hatással volt az MVM Csoport működésére, hiszen a platform termelése alapvetően befolyásolja a gázellátást. Az üzemzavar következtében csökkent a rendelkezésre álló gázmennyiség, ami feszültséget okozott a piacon, és hatással volt a cég gázbeszerzési stratégiájára. Az MVM Csoport szakemberei folyamatosan monitorozták a helyzet alakulását, és alternatív ellátási lehetőségeket keresve igyekeztek minimalizálni a zavart a gázellátásban, biztosítva a felhasználók folyamatos ellátását.

Mivel mi is részesei vagyunk a tulajdonosi konzorciumnak, a leállás minket is érintett. A tengeri platformról kitermelt olajszármazékot és gázt a szárazföldre szállító vezetékrendszerben történt dugulás okozta a fennakadást. Eleinte úgy tűnt, hogy a helyzet nem vészes, azonban a dugulás pontos helyének meghatározása meglehetősen bonyolultnak bizonyult. Ezt követően az elhárítás is nehezebb feladatnak bizonyult, ami végül körülbelül két hétre leállította a kitermelést ezen a platformon.

Ha az elmúlt egy-két év gázpiaci eseményeit alaposan megvizsgáljuk, világossá válik, hogy a tagállamok között feszültségek alakultak ki az orosz vezetékes és a cseppfolyósított földgáz (LNG) használatának megítélésében, mind regionális, mind pedig európai szinten. Magyarország elhelyezkedése e két tábor között különösen érdekes, hiszen a magyar kormány hosszú távú, évi 4,5 milliárd köbméteres gázvásárlási szerződést kötött Oroszországgal, és emellett az MVM jelentős mennyiségű gázforrást vásárol és értékesít a régióban. Ez a helyzet felveti a kérdést: vajon érdemes-e Magyarországot besorolni egyértelműen az egyik táborba? A válasz nem egyértelmű, hiszen a kormány stratégiája sokszínű, és a gázellátás biztosítása érdekében pragmatikus döntéseket hoz. A kétfajta gázhoz való viszonyulás tehát nem csupán politikai, hanem gazdasági szempontokat is figyelembe vevő megközelítést igényel. Magyarország gázstratégiája tehát a jövőbeni energiaellátás biztosítására és a régiós stabilitás fenntartására összpontosít, ami megnehezíti a kategorizálást.

Az, hogy diverzifikálunk a források, szállítási útvonalak, országok között, természetesen top prioritás. Ezzel együtt abból kell kiindulunk, hogy Magyarország fizikai adottságai nem teszik lehetővé, hogy könnyen tudjunk LNG-t behozni az országba.

Az LNG a tengeri terminálok környékén kedvező áron hozzáférhető, de ezt követően jelentős szállítási költségek merülnek fel, ami miatt a jelenlegi alternatíva, az orosz vezetékes gáz ár-érték arányban már nem versenyképes.

Magyarországot fizikai okokból sem tudnánk kizárólag LNG-vel ellátni, hiszen nincs ennyi terminál belátható közelségben. Ha idővel lesz is, egy teljes átállás a drágább energiaforrás miatt versenyhátrányt és tehernövekedést generálna a magyar fogyasztók számára. Azzal a földrajzi realitással kell szembenézni, hogy Kelet-Közép-Európa országaiban, alapvetően Szlovákiában, Magyarországon jelen pillanatban nem lehet versenyezni a nagy mennyiségben rendelkezésre álló orosz gázzal. És akkor a tengeri szállítás környezeti költségeit még nem is említettem, pedig azok tetemesek.

A Telex tavaly őszi podcastjában azt hangsúlyozta: az MVM stratégiájával összhangban 2035-re az a cél, hogy egyetlen forrás oldali országnak se legyen 30 százaléknál nagyobb a súlya a gázfogyasztásban. A 4,5 milliárd köbméteres orosz szerződésből és a 8,5 milliárd köbméter körüli éves magyar gázfogyasztásból nagyobb súly jön ki, így hogyan lehet majd elérni ezt a 30 százalékos korlátot? Esetleg úgy, hogy a hosszú távú magyar-orosz szerződésben rögzített gázmennyiséget csökkentik 2031-ben, amikor a szerződés tizedik évében lehetőség nyílik a volumen újratárgyalására?

Azt reméljük, hogy az MVM régiós gázportfóliója úgy fog nőni a következő tíz évben, hogy az MVM kitettsége egy-egy ország, egy-egy ellátási útvonal és egy-egy beszállító szempontjából sem lesz 30 százalék fölötti.

Tehát a 30%-os határértéket nem a magyar fogyasztás, hanem a regionális portfólió nagyságához kell viszonyítani?

Így van, nem a magyar piachoz képest kell nézni. Egyébként a régiós portfólió méretéhez viszonyítva sem állunk rosszul, mert

Az MVM Csoport évente körülbelül 12-13 milliárd köbméter földgázt forgalmaz, és az orosz gáz részesedése ebben a mennyiségben nem haladja meg a 40 százalékot.

Ez azért van, mert számtalan forrással rendelkezünk: gondolhatunk ugye az azeri SOCAR-ra, a török BOTAS-ra, a cseh portfólió most már nyugati ellátási szerződéseire, illetve a horvát Krk-i terminálon meglévő LNG-forrásra is a hazai kitermelésen túl.

Ha mindezeket a tényezőket összegezzük, akkor a teljes portfólióból az orosz gáz körülbelül 40%-ot képvisel. Ez egy ígéretes alap, azonban célunk, hogy tovább bővítsük a regionális portfóliónkat. Terveink között szerepel a földgázkereskedelem fejlesztése, amellyel a beszállítói források számát is szeretnénk növelni.

Úgy vélem, hogy a legideálisabb és legbiztosabb megoldás az lenne, ha az MVM regionális portfóliója 2035-re 3-4 jelentős beszállítói forrással és 3-4 alternatív szállítási útvonallal rendelkezne. Ez garantálná a stabilitást és a rugalmasságot a jövőbeli energiagazdálkodásban.

A 3-4 legfontosabb beszállítási forrás és útvonal között szerepel-e a romániai kitermelésű gáz is?

Természetesen, figyelembe kell vennünk, hogy 2027 után román források bukkannak fel a piacon, és Magyarország lehetne az egyik természetes célpontjuk.

A gázpiaci témákra fókuszálva, nemrégiben bejelentették a Mátrai Erőműnél zajló CCGT-tender eredményét, amelyet egy háromtagú konzorcium nyert el. A következő lépések és várható események tekintetében pedig érdemes figyelemmel kísérni a projekt előrehaladását, a kivitelezési ütemtervet, valamint a környezetvédelmi és engedélyezési folyamatokat, amelyek befolyásolhatják a megvalósítást. A konzorcium várhatóan részletes tájékoztatást fog adni a következő hónapokban a munkálatok kezdetéről és a megvalósítás várható időkereteiről.

Célunk, hogy a következő egy-két negyedév során kidolgozzuk a pénzügyi finanszírozási keretet, és lehetőség szerint már a nyári hónapokban elő tudjuk készíteni a beruházás megkezdéséhez szükséges dokumentációt, amelyet Final Investment Decision néven ismerünk. Ezt követően a kivitelezők készen állnak majd a helyszínre vonulásra, és elindíthatják a munkálatokat.

A Mátrai Erőműnél tervezett gázerőmű kapcsán az eredményhirdetési közleményben megjelölt 2028-as átadási határidő mennyire tűnik szorosnak?

Minden egyes határidő meglehetősen szoros.

Számos külső faktor is hatással van a projekt befejezésének időpontjára. Ennek ellenére, a jelenlegi ismereteink alapján úgy véljük, hogy a 2028-as határidő reálisnak tűnik, még a felmerülő kockázatok ellenére is.

Az új erőmű jelentős gázfelhasználást is magával von. Ez hogyan érinti az MVM működését és az ország gázfogyasztását?

Magyarország gázfogyasztása az elmúlt években drámai mértékben csökkent, több milliárd köbméterrel. Ennek hátterében részben az elektrifikációs trendek és az energiahatékonysági beruházások állnak. Ez a csökkenés nem csupán egy átmeneti jelenség, hanem folytatódik, és a már elért, valamint a jövőben várható megtakarítások elegendőek ahhoz, hogy fedezzék az erőműépítések által generált többletigényeket.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar gázkitermelés is nő, hiszen a 2021-es 1,6 milliárd köbméteres mennyiség 2024-ben csaknem 1,9 milliárdra emelkedett. Emellett azzal is számolunk, hogy a megfelelő hidrogén termelési és szállítási infrastruktúra rendelkezésre állását követően minimum 30 százalékig hidrogént is be tudunk majd táplálni a korszerű blokkokba. Ebből a szempontból fokozatos felfutásra számítok, azaz a kezdeti években valószínűleg kevesebb hidrogént fogunk betáplálni, aztán később fokozatosan emeljük az arányt.

Ha már szóba hozta az ország saját gázkitermelésének növekedését, ezen belül az MVM projektjei jelenleg hogyan állnak és melyek a kilátások?

Két projektünk van Magyarországon: a Corvinus és a Berettyó projekt. Mind a kettőnél voltak műszaki kihívások az elmúlt évben, de ezek ellenére a kitermelésünk együttesen elérte majdnem a 100 millió köbmétert. Így tehát mi is hozzájárultunk Magyarország növekvő kitermeléséhez, és ezért mindkettő projektet sikeresnek tartjuk.

További befektetéseket fogunk végrehajtani mindkettőben, hogy minél több gázt fel tudjunk hozni a két mezőből.

Az MVM 2035-ig terjedő stratégiájának első évével kapcsolatban már több beszélgetés is zajlott. Egy évvel ezelőtt indult el ez a fontos kezdeményezés, és most érdemes értékelni, hogy milyen irányba haladnak a kitűzött célok. Mennyire sikerült a négy pillér mentén megvalósítani azokat az elképzeléseket, amelyeket a stratégia tartalmaz? Milyen eredmények és kihívások jelentkeztek az egyes területeken?

A stratégiánkhoz viszonyítva sokkal intenzívebben indítottunk, bátran állíthatjuk, hogy az első évben igazi repülőrajtot hajtottunk végre.

Volt például három nagy akvizíciónk, így a megújuló energiatermelési kapacitásokkal kapcsolatos, 2030-ra kitűzött célunkat majdnem elértük az akvizíciók és a saját fejlődésünk eredményeként, hiszen 900 megawatt körül járunk. Ez nagyon erős kezdés.

Ezen kívül részesedést szereztünk a Shah Deniz gázmezőben, amely a világ legnagyobb ilyen jellegű lelőhelye. Ez a lépés hosszú távon hozzájárul a kitűzött diverzifikációs céljainkhoz. Továbbá, egy figyelemre méltó román akvizíciós lehetőség is adódott, amelyet nem haboztunk kihasználni. Ez a fejlesztés jelentős előrelépést jelent abban a törekvésünkben, hogy az MVM egy meghatározó regionális szereplővé váljon.

Ezen kívül fontos megemlíteni, hogy 2024-ben 2,5 millió E.ON ügyfél csatlakozott az MVM informatikai rendszeréhez. Ezt a folyamatot kéthetes ügyfélszolgálati leállás mellett, de zökkenőmentesen sikerült lebonyolítanunk tavaly nyáron. Ez az átállás az ország történetének egyik legnagyobb informatikai átalakulásának számít.

A számos projekt mellett milyen pénzügyi eredményekkel zárták az évet?

2024-ben egy igazán kiemelkedő pénzügyi évet tudhatunk magunkénak.

Természetesen a pontos számokat még nem árulhatom el, de azt tudom mondani, hogy hozta az éves tervét az MVM Csoport.

A stratégia első évének tapasztalatai alapján mire számít 2025-ben?

Nagyon sok feladatunk van folyamatban, amelyeknek lesz áthúzódó hatása 2025-re, és ezekkel együtt hasonlóan erős folytatásra számítok 2025-ben is. A megkezdett projekteket tovább kell vinni, és mellette stabilizálni kell a működést, konszolidálni kell a rendszereinket.

A nagy regionális játékos státuszának megszerzéséhez terveznek-e újabb akvizíciókat? Milyen lehetőségekre és eseményekre számíthatnak a befektetők a közeljövőben?

A befektetők számára egyértelműen várhatóak további régiós akvizíciók, azonban nem elhanyagolható prioritásként kell kezelnünk a működésünk konszolidálását és stabilizálását is. Ezen belül kiemelt figyelmet fordítunk az ügyfélkapcsolati szolgáltatásaink minőségének javítására.

Az EON ügyfelek migrációs projektje után tapasztaljuk, hogy a megkeresések száma továbbra is jelentős. Az MVM egy rendkívül sokszínű informatikai ökoszisztémában működik, amelyet feltétlenül szükséges tovább fejleszteni és digitalizálni.

Az MVM elkötelezett a fejlődés mellett, és a digitális állampolgársági rendszerekhez való csatlakozásával a közműszolgáltatók között az élvonalba tartozik. Az MVM Next alkalmazás folyamatos fejlesztésével célunk, hogy a digitalizációt még tovább erősítsük, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy kényelmesen, otthonról, csupán néhány kattintással intézhessék ügyeiket. Így elkerülhetik a személyes ügyintézést az MVM ügyfélszolgálatán, ami jelentősen megkönnyíti mindennapi életüket. E törekvésünk kiemelt prioritást élvez 2025-re.

Idén január elején újabb ügyfelek csatlakoztak az egységes, összevont számlázási rendszerhez. A konszolidációs tervek fényében mikorra várható, hogy a csoport teljes mértékben átáll erre az egységes rendszerre, lehetővé téve minden lakossági ügyfél számára a hozzáférést?

Sajnos azt kell mondanom, hogy még évekbe telik, mire eljutunk idáig, de ha közben jól dolgozunk, akkor ezt nem feltétlenül érzik meg az ügyfelek. Ők remélhetőleg csak annyit vesznek észre, hogy kapnak egy tájékoztató levelet, hogy előfordulhat átmeneti fennakadás az informatikai átállás során. Illetve azt se felejtsük el, hogy ha a háttérrendszereink összetettek is, a külső ügyfélplatformunk lényegében már most is egységes, egy applikációt jelent mindenkinek.

A következő évek során az MVM számára elengedhetetlen, hogy teljesen átalakítsa ügyfélkapcsolati rendszerét. Jelenleg egy rendkívül fragmentált informatikai infrastruktúra áll rendelkezésre az MVM Csoport számára, amely nem segíti elő a hatékony működést.

A következő évek során elsődleges célunk, hogy kialakítsuk egy átfogó és egységes ügyfélkiszolgálási rendszert.

Célunk, hogy a jelenlegi öt különböző ügyfélszolgálati rendszer helyett egyetlen, egységes és átlátható ügyfélkiszolgáló platformot hozzunk létre. Ezen a felületen ügyfeleink és munkatársaink is egy standardizált, rendkívül felhasználóbarát környezetben intézhetik ügyeiket, mindössze néhány kattintással és egyszerű folyamatok mentén. A megvalósítás időtartama várhatóan két-három évet vesz igénybe, de már most is intenzíven dolgozunk a digitalizációs lépéseken, hogy minél hamarabb elérhessük ezt a célt.

Visszatérnék az MVM stratégiájához, amely kapcsán említette, hogy már 900 megawatt körül jár a megújuló kapacitás csoportszinten. A cég őszi gázkonferenciáján azt vázolta, hogy a triplázódó naperőmű kapacitások mellett a szeles kapacitások felé fog fordulni a cég, illetve a szivattyús energiatároló (SZET) terveiről is rendszeresen érkeznek hírek. Hogy látja, hogyan fog alakulni a cégcsoport megújuló portfóliója a következő években, és a SZET-projekthez kiszemelt két helyszín közül melyiknek mekkora az esélye?

Célul tűztük ki, hogy Magyarországon egy körülbelül 1 gigawatt kapacitású megújuló energiaportfóliót alakítsunk ki. Jelenleg 900 megawattnál tartunk, és rekultivációs projektek keretében tervezünk új naperőművek telepítését az ország területén. Ezzel várhatóan elérjük az 1100 megawattot a következő évek során. Ezen kívül ambiciózus célunk, hogy a régió egészét figyelembe véve 3000 megawattnyi megújuló energiaforrással rendelkezünk a közeljövőben.

Emiatt nézegetünk különböző akvizíciós lehetőségeket a környező országokban, és reményeim szerint ezt a célt el is fogjuk tudni érni, nemcsak naperőművek segítségével, hanem akár szélerőművek vásárlásával, építésével is.

A szivattyús tározós erőművek kapcsán egy átfogó megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk, amelyben a különböző telepítési helyszínek 600 megawattos kapacitású erőművének fizikai és pénzügyi aspektusait elemeztük. Ezzel párhuzamosan vizsgáltuk annak lehetőségét is, hogy Magyarországon kisebb, 5-től 100 megawattig terjedő szivattyús tározós vízerőművek épülhessenek különböző patakok és folyók mentén. Jelenleg ezeknek a tanulmányoknak az értékelése folyamatban van.

Ezek a projektek erősen kapcsolódnak az energiatárolás témájához, amely kulcsfontosságúvá lépett elő az ország intenzív naperőművi kapacitásbővülése mellett. Milyen energiatároló projektjeik vannak, és mikorra készülhetnek el?

Az MVM tavaly sikeresen pályázott egy 100 megawatt kapacitású energiatároló rendszer megvalósítására, és ezzel kormányzati támogatást is nyert. A projekt három kémiai alapú tárolási megoldást foglal magában, amelyek kivitelezése már folyamatban van, és célunk, hogy 2026 elejére befejezzük őket. Emellett idén két kisebb, néhány megawattos energiatároló projektet is átadunk, melyeket korábbi pályázati lehetőségek révén indítottunk el.

Ezek a projektek kulcsszerepet fognak játszani Magyarország energiabiztonságának megerősítésében, hozzájárulva a stabil energiaellátáshoz és a kiegyensúlyozott energiarendszerhez.

A fel- és leszabályozás területén van még egy projektünk, ami már idén nyáron nagyon hasznos lehet: két évvel ezelőtt volt egy turbinatörésünk az észak-budai fűtőműben, és azt a döntést hoztuk, hogy teljesen új turbinát telepítünk ide. Most azzal számolunk, hogy 2025 májusában ezt a 20 megawatt körüli teljesítménnyel rendelkező turbinát át tudjuk adni.

A változatos célok és beruházások rengeteg forrást követelnek meg, és említést nyert, hogy a 2024-re vonatkozó terveket már kidolgozták. Ám a külső szemlélő számára az első félévi adózott eredmény, amely 222 milliárd forintot tett ki, sokkal beszédesebb. Ez az összeg éves szinten 400 milliárd forint feletti profitot sejtet, miközben az állami tulajdonos tavaly ősszel mindössze 126 milliárd forintos osztalékelőleg befizetését rendelte el. Ez az összeg jelentősen elmarad a 2023 őszén előírt 312 milliárd forinttól, ami arra enged következtetni, hogy az Energiaügyi Minisztérium szándékosan nagyobb szabad forrást hagy a cégcsoportnál. De vajon mi áll ennek a döntésnek a hátterében? Milyen stratégiai megfontolások vezérelhetik ezt a lépést?

Egyelőre annyit mondhatok, hogy a 2024-es év a második legsikeresebb éve volt az MVM Csoportnak 2023 után.

Ezzel párhuzamosan fontos eredmény, hogy a cégcsoport külső eladósodottsága jól alakult: azon a sávon belül vagyunk, mint amit ígértünk 2024-re a befektetőinknek; a mutatóink továbbra is megfelelnek a befektetésre ajánlott kategóriához kapcsolódó elvárásoknak most már mindhárom nagy hitelminősítő ügynökségnél. A Moody's pont a minap tette közzé befektetési kategóriájú minősítését.

Ez azt jelenti, hogy nagyon robusztus az MVM Csoport pénzügyi helyzete, és azokat a fejlesztéseket, akvizíciókat, amelyeket 2024-ben megvalósítottunk, vagy 2025-ben előttünk állnak, azokat az osztalékfizetés mellett is fogjuk tudni finanszírozni.

Terveznek-e idén külső források bevonását?

A 2024 tavaszi 750 millió dolláros nemzetközi kötvénykibocsátást és a tavaly év végén aláírt 150 milliárd forint értékű, hosszú lejáratú rulírozó hitelszerződést is figyelembe véve az MVM Csoport az üzleti tervben megfogalmazott célok teljesítéséhez szükséges finanszírozási keretekkel és forrásokkal rendelkezik.

Ennek ellenére, folyamatosan figyelemmel kísérjük a pénzügyi piacok alakulását és amennyiben úgy látjuk, hogy a Csoport forrásszerkezetét tovább tudjuk optimalizálni, diverzifikálni, akkor lépni fogunk új források bevonása tekintetében is.

Az MVM tőzsdeképessé tételének célja régóta a figyelem középpontjában áll, és a várakozások szerint a cégcsoport gyors tőzsdére lépése az állami tulajdonos döntésétől függ. A helyzet jelenlegi megítélése alapján a potenciális részvénybefektetők számára fontos, hogy tisztában legyenek a realitásokkal és a várható időkeretekkel. A tőzsdére lépés folyamatának sikeressége számos tényezőtől függ, beleértve a piaci környezetet, a cég pénzügyi helyzetét és a szabályozói környezetet. A befektetők számára kulcsfontosságú, hogy figyelemmel kísérjék a cégcsoport fejlődését, valamint az állami döntéshozók szándékait. Bár konkrét időpontokat nehéz meghatározni, a közeli jövőben, a következő néhány évben már várhatóak lépések a tőzsdére lépés irányába. A befektetőknek érdemes alaposan mérlegelniük a helyzetet és a potenciális kockázatokat, mielőtt elköteleződnének a részvények iránt.

Az MVM vezetősége alapos vizsgálatot indított a társaság tőzsdeképességének megítélésére, valamint arra vonatkozóan, hogy milyen további lépések lehetnek szükségesek. Az elmúlt évek során komoly erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a vállalatunk megfeleljen a tőzsdei normáknak és elvárásoknak.

A társaságunk már jelenleg is tőzsdei standardok szerint működik, mivel a kötvénybefektetők elvárják, hogy átlátható módon tájékoztassuk őket. Ráadásul félévente kötelező jelentéseket készítünk, amelyek biztosítják a folyamatos információáramlást.

Ezeket a feladatokat időben, a lehető legmagasabb színvonalon teljesítjük. A továbblépéshez viszont elengedhetetlen a tulajdonosi szándék és egy határozott döntés.

A tavaly őszi podcastban említést nyert, hogy a jelentős fejlesztési célok és a számos feladat, amit a csapatunk végez, akár egy új székház építésének igényét is felvetheti. Milyen állapotban van jelenleg ez a kérdés, és milyen ütemtervet tervezünk a közeljövőben ezen a fronton?

Jelenleg Budapesten kilenc különböző telephelyen oszlik meg az MVM Csoport, ami a munkatársak számára rengeteg utazást, valamint idő- és hatékonyságveszteséget jelent. Ez a helyzet önmagában is indokolja a földrajzi konszolidáció sürgető szükségességét. Az MVM korábbi vezetői már jelentős lépéseket tettek e cél elérése érdekében, hiszen előrelátó módon megvásárolták a jelenlegi székházunk mögött található két telket. Ennek köszönhetően 2025-től megkezdődhet az új irodaház építése az egyik telken, ami remélhetőleg javítani fogja a munkakörülményeket és elősegíti a hatékonyabb együttműködést.

Ehhez már megvan az építési engedélyünk, és 2024-ben már lezajlott az indikatív ajánlatkérés is.

Jelenleg a kötelező ajánlatkérés folyamata van folyamatban, és bízunk benne, hogy a második negyedév során sikerül aláírnunk a szerződést. Ezzel együtt reméljük, hogy a nyár megérkezésével megkezdődhet a kivitelezés.

Mekkora méretű építkezés várható?

Körülbelül 30 ezer négyzetméteres irodaház építésébe fogunk, amelynek célja, hogy 1000-1100 munkavállaló kényelmes elhelyezését biztosítsa. A tervek szerint a projekt várhatóan 2028 elején veszi kezdetét.

Mi fog történni a másik telekkel, amit megvásároltak?

Nem tartjuk kizártnak, hogy fölépítjük a harmadik épületet is, mert Budapesten több mint 3000 munkatársunk dolgozik, így a második, megépülő irodaházban nem férnek majd el mindannyian. Ha fel tudnánk építeni a harmadik irodaházat is, akkor nagyjából megvalósulna egy campus típusú irodaház komplexum.

Ez a terület egy barátságos, családi házas zöld oázis, ahol a természet és a lakóházak harmonikus együttélése jellemzi a környezetet. Milyen magasságú épületek megvalósítására lenne itt lehetőség?

Jelenleg a második irodaházunk építési engedélyével kapcsolatban tudok információt adni. Ez az új létesítmény zöld irodaház formájában fog megvalósulni, és terveink szerint összekapcsoljuk a meglévő székházunkkal. Fontos megjegyezni, hogy nem toronyházban gondolkodunk, hiszen a beépítési engedélyek erre nem adnak lehetőséget.

Négyszintes épületről beszélünk, sok zölddel körülötte, amely illene a környezetbe, és megőriznénk a környéket otthonossá tevő park jelleget.

A tavalyi évben jelentős lépés történt az áramtőzsdék területén, amely során az MVM Csoporthoz tartozó magyar HUPX, valamint a szerb és szlovén áramtőzsdék egy központi budapesti székhelyre kerültek összevonásra. Ez az integráció több fontos szempontból is indokolt volt. Először is, a központosítás révén a három tőzsde közötti együttműködés erősödik, ami javítja a piaci hatékonyságot és az átláthatóságot. A közös platform lehetővé teszi a likviditás növelését, hiszen a kereskedők szélesebb kínálattal és nagyobb kereskedési volumennel találkozhatnak. Másodszor, a tranzakció célja a versenyképesség fokozása volt, különösen a térség energiamixének fenntarthatósága és a megújuló energiaforrások integrálása érdekében. A tőzsdei szereplők számára a következmények több irányban is megnyilvánulhatnak. A megnövekedett likviditás és a versenyképesebb árak kedvezőbb kereskedési feltételeket biztosíthatnak, ami lehetőséget teremt a profitnövelésre. Ugyanakkor a központosított rendszer új kihívásokat is hozhat, például a szabályozási keretek és a működési procedúrák egységesítésének szükségességét, ami a szereplők számára alkalmazkodást igényelhet. Összességében az összevonás jelentős potenciált rejt magában, de a résztvevőknek érdemes figyelemmel kísérniük a változásokat és a piaci dinamikákat.

A három tőzsde egy közös platform alá került, amellyel létrejött egy regionális tőzsde, amely megpróbál versenyezni a nagy német tőzsdével, és a többi regionális tőzsdével.

Ez egy kiváló lehetőség a HUPX számára, hogy tovább erősítse a már megszerzett regionális pozícióját. Jelenleg a HUPX árképzése gyakorolja a legnagyobb hatást a Balkán energiapiacának áraira, így a tőzsde valóban ármeghatározó szereplővé vált a térségben.

A három tőzsde összeolvadása jelentős költségelőnyöket kínál a piaci szereplőknek. A legfőbb előny valószínűleg abból adódik, hogy a felhasználók számára egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá válik a három régiós ország összes árampiaci termékének elérése. Amennyiben a felhasználók ezt az új élményt megtapasztalják, úgy biztos vagyok benne, hogy ez a tranzakció legnagyobb hozadéka lesz.

A címlapkép és a felhasznált képek forrásaként Stiller Ákos munkái szerepelnek, a Portfolio platformján.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.