Jelenleg csupán egyetlen EU-s ország áll Magyarország után a szegénységi rangsorban.

2024-ben sem közeledett érdemben Magyarország jóléti szintje az Európai Unió átlagához - derül ki az Eurostat legfrissebb, lakossági jövedelemre vonatkozó adatközléséből. Bár nominális értelemben véve hazánkban jelentős mértékben nőtt a háztartások bevétele a tavalyi évben, a tartósan magas infláció és a jelentős forintgyengülés miatt vásárlóerőben ez csak alig jelentett emelkedést. Az európai uniós rangsorban a magyar lakosság jövedelmének vásárlóereje tavaly csak Szlovákiáét előzte meg, a kontinens átlagától való lemaradás pedig továbbra is nagymértékű.

Az Eurostat a napokban közzétette 2024-re vonatkozó átlag- és medián jövedelemadatait, amelyre a lakosság jövedelmi lehetőségeinek, illetve a jövedelmi egyenlőtlenség fontos mérőszámaként tekintenek a közgazdászok. A statisztika az európai országok háztartásainak rendelkezésre álló "nettó", azaz adókkal és járulékokkal csökkentett jövedelmét mutatja háztartásméretre és -összetételre korrigálva.

Nominálisan, forintban nézve Magyarországon az egy főre jutó átlagos jövedelem tavaly 3 668 582 Ft volt, ami 12,7 százalékos emelkedést jelent 2023-hoz képest. Az európai uniós összesített jövedelememelkedés 5,9 százalék volt. A hazánkban tapasztaltnál nagyobb növekedés csak Horvátországban (23,1 százalék), Bulgáriában (21,6 százalék), Romániában (19,0 százalék) és Lettországban (14,0 százalék) volt, azaz Magyarország a rangsor 5. helyét foglalja el.

A lakosság egy tipikus szereplőjét leíró medián értékeket tekintve a helyzet hasonló: Magyarországon az így számított jövedelem 2023-hoz képest 15,8 százalékos növekedést produkálva tavaly 3 364 340 Ft volt. Ebben a kategóriában nagyobb előrelépésre csak Horvátország (25,0 százalék), Bulgária (19,7 százalék) és Románia (19,7 százalék) volt képes. Az összesített uniós emelkedés 4,8 százalék volt.

A regionális dinamika összehasonlítása világosan megmutatja a közép-kelet-európai térség nominális felzárkózásának folyamatát. Kiemelkedő szerepet játszott ebben a folyamatban Románia és Bulgária, amelyek az Európai Unióhoz később csatlakoztak, valamint Horvátország, amely közel két éve vezette be az eurót. E három ország vezető szerepe figyelemre méltó a régió gazdasági fejlődésében.

Magyarország következett a sorban, és mindkét kategóriában figyelemre méltó, két számjegyű növekedést mutatott, amely messze túlszárnyalja a visegrádi régió többi országának (Lengyelország, Szlovákia és Csehország) teljesítményét.

A dinamikus hazai jövedelemnövekedés elsőre ígéretesnek tűnhet, azonban ha mélyebben belemerülünk a jövedelem valós vásárlóerejébe – ami a megvásárolható termékek és szolgáltatások összességét jelenti –, akkor az összkép drámaian romlik. Az Eurostat által használt módszertan segítségével a nominális értékeket az egyes országok árszínvonalával korrigálják, majd az adatokat egy mesterséges egység, a vásárlóerő-paritás (PPS) rendszerébe helyezik. Ezáltal a kapott jövedelem az Európai Unió átlagos árszínvonalához viszonyítva mutatja meg a pénz értékét, lehetővé téve a különböző országok közötti pontosabb összehasonlítást, mint ha csupán devizaváltásra támaszkodnánk.

A magyar háztartások vásárlóerő-paritáson mért átlagos jövedelme 2023-hoz viszonyítva mindössze 3,2 százalékkal nőtt, ami a legkisebb emelkedés az Európai Unió egészét nézve. Ezzel szemben az uniós háztartások átlagos jövedelme tavaly 6,4 százalékkal volt magasabb, mint 2023-ban. A legdinamikusabb növekedést a bevételek terén Horvátország, Bulgária és Románia mutatta, ahol a háztartások jövedelme jelentős mértékben emelkedett.

Medián értékeket tekintve Magyarország pozíciója ennél kissé jobb: az Eurostat által számított 6,1 százalékos növekedésnél hat ország (köztük Németország, Ausztria, Belgium és Olaszország) is alacsonyabbat produkált. A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában hazánknál 1-3 százalékponttal gyorsabb, Csehországban pedig 1,35 százalékponttal lassabb emelkedést regisztráltak a tavalyi évben. A hazai változás az európai uniós átlagtól (6,5 százalék) sem maradt el jelentősen, köszönhetően a francia és német gazdaság elmúlt évekbeli lassú bővülésének.

A vásárlóerő-paritáson alapuló jövedelmek csekély növekedésében a fokozatosan bővülő termelékenység és a hazai árak EU-átlaggal összevetett emelkedése (növekvő relatív infláció) játszotta a főszerepet.

Hazánk kedvezőtlen helyezése a rangsorban valószínűleg azzal magyarázható, hogy az infláció az előző év folyamán tartósan meghaladta az EU többi országában tapasztalt szintet. Ezzel párhuzamosan a gazdaságunk a szerkezeti problémák és a nem elegendő termelékenységnövekedés miatt a versenytársainkhoz képest alacsonyabb bérek kifizetésére volt képes.

A tavalyi kedvezőtlen események következtében Magyarország sajnos továbbra is képtelen volt érdemi lépéseket tenni jóléti lemaradásának csökkentésére az Európai Unióval összehasonlítva.

A legjobban a medián vásárlóerő-paritásos jövedelem tükrözi a lakosság gazdasági helyzetét, melynek alapján tavaly Magyarország csupán Szlovákiát tudta megelőzni az európai rangsorban. Északi szomszédunk esetében azonban nem zárható ki, hogy az utóbbi években alkalmazott statisztikai módszertani változások miatt torzultak a vásárlóerő-paritás alapján számított adatok, így lehetséges, hogy a szlovák polgárok tényleges jövedelme magasabb, mint a magyaroké. A medián jövedelem tekintetében mindössze 200 eurós eltérés is előfordulhat a két ország között.

Ez azt a következtetést vonja maga után, hogy Magyarország az európai rangsor végére került.

A jövedelmek átlagos szintjét nézve a rangsor alján a helyzet meglehetősen hasonló, csupán annyi eltéréssel, hogy Románia és Görögország helyet cserélt. Magyarország ebben a listában is a második legrosszabb helyet foglalja el, Szlovákiát megelőzve.