A nemzetbiztonsági bizottság máris szemügyre vette Ruszin-Szendi Romulusz magatartását a NATO-üléseken.

A Honvédelmi Minisztérium alapos vizsgálatot indított Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított viselkedésével kapcsolatban – értesült az Index. A tárca bekérte a NATO vezérkari főnöki találkozóinak hangfelvételeit, és ezeket összevetette az altábornagy által készített jelentésekkel, valamint a számára kiadott mandátummal. A vizsgálat megállapításait a HM a nemzetbiztonsági bizottság elé terjesztette, mivel jelentős eltéréseket fedeztek fel a hivatalos magyar álláspont és a vezérkari főnök tényleges NATO-beli megnyilvánulásai között.

A vizsgálat során kiderült, hogy Ruszin-Szendi altábornagy az orosz-ukrán háború megindulása után négy alkalommal részt vett a NATO vezérkarfőnöki üléseken. Ezen eseményeken markánsan eltért a számára kijelölt mandátumtól. Miközben az ukrán érdekeket támogató nézőpontokat képviselt, a magyar kormány háborúellenes narratíváját teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, a kapott utasításokkal ellentétben.

A vizsgálat eredményei szerint az altábornagy soha nem képviselte a magyar álláspontot a háború további eszkalációjának elkerülésével kapcsolatban. Nem hangoztatta, hogy Magyarország nem támogatja halálos fegyverek Ukrajnába történő szállítását, és nem követelte a harcok azonnali leállítását, valamint a konfliktus békés, tárgyalásos rendezését sem.

A HM vizsgálata drámai megállapítást tett: Ruszin-Szendi az ülésekről készült jelentéseiben olyan információkat tüntetett fel, amelyeket valójában nem osztott meg. Ezzel a lépéssel nemcsak feletteseit, hanem a kormányzatot is megtévesztette, és azt a benyomást keltette, mintha a NATO-üléseken a magyar mandátumnak megfelelően járt volna el.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy az EU vezérkarfőnöki találkozón az altábornagy nem ismertette az unió Ukrajna Kiképző Misszióját (EUMAM) érintő magyar aggályokat sem, pedig erre is egyértelmű utasítást kapott.

Különösen heves reakciókat váltott ki, amikor a volt vezérkari főnök a NATO-nál tett felszólalását a "Slava Ukraina" (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta. Ez a köszöntés az ukrán nacionalista retorika egyik alapvető eleme, amely a 2014-es Majdan téri események óta egyre nagyobb teret hódított, és a 2022-es orosz invázió következtében nemzetközi szinten is elterjedt jelszóvá vált.

A kifejezés alkalmazása nemcsak meglepetést okozott, hanem komoly vitákat is generált, hiszen a magyar kormány hivatalos álláspontja a fegyveres konfliktus kapcsán a semlegesség, a béketárgyalások előmozdítása és a további eszkaláció elkerülése köré épül. Amikor a "Dicsőség Ukrajnának" köszöntést egy magas rangú katonai tisztviselő használta, az egyértelműen szembement e semleges politikával, és megkérdőjelezte a kormány eddigi irányvonalát.

A NATO vezérkarfőnöki (NATO MCCS) találkozók kiemelt jelentőséggel bírnak, mivel ezeken az üléseken egyeztetik a szövetségesek a katonaszakmai javaslatokat, és terjesztik fel katonai ajánlásaikat a NATO védelmi miniszteri, illetve állam- és kormányfői szintű politikai döntések meghozatalához.

A kettős kommunikáció, valamint a kormányzati mandátumtól való eltérés jelentős hatással lehetett a NATO döntéshozatali folyamataira, ami újabb biztonsági kockázatok forrásává válhat.